A Tízparancsolat szociológiája.
Mielőtt a Szentírás világrendjét tárgyalnánk, meg kell világítani a Tízparancsolatot.I. „Én vagyok a te Urad és Istened, idegen isteneket ne imádj én mellettem.”
Azaz ne imádd a rangnak és a pénznek a bálványait, a világ szokásainak: külsőségeknek, divatnak, fényűzésnek ne légy a rabja, se szolgája, mert nem ezekhez kell alkalmazkodnod, hanem a te Uradhoz és Istenedhez, Aki „Szellem és Igazság” s akik Őt imádják, szükséges, hogy „szellemben és igazságban imádják”, vagyis higgyék el szavát, kövessék az Ő törvényét és tartsák meg az Ő alkotmányát.
S mi ez a törvény?
Szeresd Istent mindenek felett és felebarátodat, mint önmagadat, ez az egész törvény, mondotta az Úr; ez a Szeretet, a Testvériség, az Egyenlőség, vagyis az énnek és a minek az összecsendülése az isteni alaphang, a szeretet szerint.
II. Isten nevét hiába ne vegyed.
Azaz ne hivatkozz rá hamis ígéreteid kimondásakor, mert az Ő neve csak az Ő szent céljainak a pecsétje, amit az Ő szellemében vállalsz — hivatal, üzlet, ígéret — abban légy hű az Ő szelleméhez, az Ő Szent világrendjéhez, nem pedig a pogányhoz!
III. A szombat napot megszenteljed.
A szombatot, a sábeszt, vagyis magyarul az „ünnepet” akként, hogy világi szórakozásokkal — mozi, színház, kártya, kirándulás, rádió s egyéb világiakkal vagy testiekkel — ne töltsd el ezt a mennyeiekre és örökkévaló ismeretek szerzésére adatott mennyei napot, hanem csakis lelked kibontására, az isteniek megismerhetésére az Istennel és az isteni tervbe való bekapcsolódhatásra, törvényei megismerésére, örök célod, az Isten képmásává lételed felismerésére. Mert az ünnep a lélekért, nem a testért van. S akárhol vagy, erdőn, mezőn, városban, szabadban, templomban, vagy otthon, ezen a napon Vele, egyedül Vele kell foglalatoskodnod. Mint az Úr mondta: Keressétek Isten országát s annak igazságát, azaz törvényeit, feltételeit, jog- és államrendjét: igazságát az Ő országának, mértékeit, céljait, terveit, mert amíg nem ismeritek meg mindkét kijelentéséből: úgy a természetből, mint a Szentírásból, addig meg sem alapozhatjátok az Ő országának az eljövetelét Krisztus Királyságát!
IV. Tiszteljed apádat és anyádat, hogy jól legyen dolgod és hosszú ideig élj a földön.
Ennek a köznapi, morálison kívül van egy érdekes, misztikus magyarázata. Tiszteld Atyádat: Istent és Anyádat: a Természetet, illetve mindkettőnek a törvényeit. Lépj összhangra Istennel és a természettel.
S ti partnerünk, ti senkiből lett valakik, tiszteljétek legalább annyira a ti egyszerű szüleiteket, mint a Rangot és a Pénzt tudjátok tisztelni, még ha meggyőződésetek szerint tiszteletre se méltók személyéhez is van fűzve ez a két bálvány: a rang és a pénz.
V. Ne ölj.
Ne csak a testét, de a lelkét se. Sőt épp azt ne. Ne ölj, ne rombolj, ne ronts, ha nem tudsz helyére jobbat teremteni, hanem alkoss, árassz több, szebb, nemesebb életet. Ne öld meg a másból kikívánkozó vágyat, gondolatot, érzést, ne fojtsd vissza a mások szellemét, hanem mindent nemesíts át és igazítsd Isten felé. Mert nem ölésre, hanem a tökéletesebb élet elősegítésére vagyunk egymás mellé rendelve — embereknek.
ÉLETKÖNYVE
Számomra a szent Biblia, Isten szava, Életkönyve,
benne van az Ő mosolya, és Fiának fájó könnye.
Benne vannak a próféták, hívő, hitetlen királyok,
csodálatos állatvilág, fák és sokszínű virágok.
Benne van a bukott ember szívfájdító története,
bűntelen volt, hogyan jutott bűn útjára az élete.
Benne van az Úr Jézusnak, Betlehemi születése,
áldozatos kínhalála, a bűnösök megmentése!
Harmadnap a sziklasírból, győzelmes feltámadása,
csodás mennybemenetele, Szentlélek kiáradása!
Midőn Sión városában, örömre váltott a mély gyász,
Lélek által nagy örömhírt hirdetett Péter, a halász.
A hirdetett Ige nyomán, megtért háromezer lélek,
az lett születésnapjává, Isten gyülekezetének.
Tanítványok útra keltek, a föld négy égtája felé,
bűnösöket hívogatni, Isten dicső trónja elé.
Hívogatás, még ma is tart, szakadatlan éjjel – nappal,
Isten népe Ura elé járul, boldog hódolattal.
A Biblia végén pedig, elénk tárja az agg János,
miként szállt le az új földre, a mennyei Aranyváros.
Lám ezekért olvassuk mi hódolattal, Életkönyvét,
Isten abba adta nekünk Fiát, lelke drágagyöngyé.
Ne fesd ki az arcodat, se a szádat. Ne légy ledér, ne öltözz buján, ne olvass izgató s felizgató pikantériákat, ne járj olyan helyre — legyen az színház, mozi, bár, vagy bármi is, ahol nem Isten lelke szerint táplálhatod lelkedet, ne a röhejt keresd, mert torzít, hanem inkább a könnyet, mely nemesít… Ne írj, ne fess, ne olvass, ne nézz ledér, torz és pogány szellemű dolgokat, ne táncolj, kivált modern táncot s pláne modernül. Ne ébreszd fel másban a bujaságot, ne kívántasd meg magadat, ne testiségeddel igyekezz hódítani, ne a testieket — evés ivás, szerelem — hajszold, ne ínyenckedj, azaz ne légy túl testi, mert ezek mind a testi élvezetek erősítői, a lelki vágyak visszafojtói, tehát a paráznaság kitermelői.
VII. Ne lopj.
Ne hajszold a sokat, a többet, a kincset, a pénzt, a rangot, mert ezeknek a hajszolása ránt tilos területek … Ne keress annyit, amennyit a mások kihasználásával és kizárásával keresnél, — ne élj a mások vérén, erején, kárán, könnyén, verítékén… Ne lopj, ne orozz el magadnak két állást, mert két úrnak, mint az Úr is mondta, nem lehet szolgálni… Ne harácsold el mamut fizetésekkel a kis fizetéseket… Ne legyen rendesen felüli hasznod… Ne lopj, ne vond el a te feleslegesedért a mások szükségesét… mert ez mind — mind — lopás. Ne takard el pogány jogrenddel az isteni rendet — az igazságot.
VIII. Ne tégy hamis tanúbizonyságot a te felebarátod ellen.
Azaz ne hazudj, ne rágalmazz, ne mondj valótlant. Légy igaz: ha szólni kell, se hozzá ne tégy, se el ne hallgass semmit. Ne dicsérd értéken felül a te árudat és ne szóld értékén alulira a másét, ne szólj az igazság vonalán se felül, se alul, mert mindez hamis tanúságtétel. S amíg hamis természetedet ki nem irtod, addig nem remélheted, hogy tagjává lehess Isten országának, mely — eljövendő a földön is…
IX. Ne kívánd a te felebarátod feleségét.
Ne válaszd el férjétől a feleséget, gyermektől az anyát, ne vedd nőül a más — feleségét, még ha a világi látszólagosság szerint el is vált, — mert „amit Isten egybe szerkesztett, ember el ne válassza”, — mondotta az Úr!
X. Ne kívánd a te felebarátod házát, földjét, szolgáló leányát, ökrét és semmijét, ami az övé.
Ki ez a felebarát? Zsidónak a zsidó, de keresztyénnek minden ember — a pogány is! Mert a zsidóság csak a törvény fele, de a keresztyénség a teljessége: betöltése! Semmijét! Se munkaerejét olcsón vagy bitangul, se képességét túlzottan, vagy túlhajtva, se békességét megzavarva, se megélhetését elvéve, sem mit ami az övé, ne kívánd;
Hanem: . S most jön Jézus Krisztus két főparancsa, a Xl-ik és XII-ik parancsolat: Szeresd a te Uradat és Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből, és szeresd Felebarátodat, mint önmagádat, mint önmagadat! Mert ez és csak ennyi a törvény, ez a tíz darab mellé , Jézus két pozitív parancsa.
Azt a tízet ne, hogy ne tedd, de ezt a kettőt — igen! Ez a törvény az Isten rendje s az Úr országának alkotmánya s a többi — Akármikor, akárkik és akárhogyan szentesítették, mind-mind csak szokásjogba, szólásmódba, szofizmákba csomagolt pogány törvény, bűn, a sátán jogrendje, de nem az Isten szent és örök törvénye! S mit látunk, kivált a Tízparancsolatban? Azt, hogy mindezeket a törvényeket átmagyarázta, átszankcionálta a — Sátán . S mit látunk a világon? Azt, hogy ha ezeken a törvényeken keresztül nézzük a világot, rá se ismerünk benne az Isten teremtésére. Rá se ismerünk, úgy elrontotta a — Sátán; a Sátán alkotmánya, az a sok-sokféle és mindenféle pogány jogrend kelettől nyugatig, ó-kortól az új-korig… S mi még doktorátust merünk osztani a — jogtudományból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése