köszöntő

Paul Roth: Mentsd meg a Karácsonyt!

Óh, Jézusom, mentsd meg a Karácsonyt,
Nekünk már nincs hozzá erőnk.
Mi vásárolunk és rohanunk,
kis csomagokat készítünk,
karácsonyfákat díszítünk,
és énekeljük: „Csendes éj...”

De a titok, Isten fiának titka,
hogy emberré lett értünk,
gyakran csak szirupos érzelgés, dekoráció.

Jézusom, a mi bűnünk is,
hogy ezt az ünnepet elborítják a reklámhegyek.
Mi, tudjuk,
kinek jár karácsony-üdvözlet és kötelező ajándék,
mindenki tudja.
De meg akarunk szabadulni végre
a vásárlási és ajándékozási görcstől.
Szent ünnepet akarunk ülni,
amelyen nem az a mérték, ki mennyit ad.

Jézusom, segíts, nehogy elsüllyesszük egészen,
mit jelent ez az Ünnep,
segíts, hogy ne csak télapók legyünk.
Segíts, higgy az adventi hetekben
a lelkünkbe nézzünk.
Segíts, hogy az útra visszatérjünk,
s elinduljunk megint.
Csak így lesznek az ajándékok
jeleivé a Szeretetnek -
mint megannyi tükre a Te Szeretetednek.

Óh, Jézusom, mentsd meg a Karácsonyt,
ments meg minket!
Ezért vállaltál Embersorsot !

Így lehet a karácsony a „szeretet ünnepe!” – ha megszületik a szí­vünkben Jézus Krisz­tus.

És az ajándékok? Meg „a szeretet ünnepe”? Amikor Jézus Krisztus helyreállítja Istennel való kapcso­latunkat, akkor meg akarja gyógyí­tani, helyre akarja állítani ember­társainkkal való kapcsolatainkat is! A Biblia azt mondja, hogy ha Isten gyermekei lettünk, akkor „az Isten szeretete kitöltetett a mi szívünkbe” (Róma 5,5). Mert „… a Léleknek gyü­mölcse: szeretet, öröm, békesség, béke­tűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önuralom.” (Galata 5,22) (Az utolsót mértékletességnek is szokták ne­vezni, de az önuralom pontosabb fordítás.) És a Biblia még hozzáteszi, hogy „az ilyenek ellen nincsen tör­vény” – nincs szükség arra, hogy pa­rancsszóval bírjuk magunkat a jóra, hanem belülről, a szívükből jön az, ahol az Úr lakozást vett.

Így lehet a karácsony a „szeretet ünnepe!” – ha megszületik a szí­vünkben Jézus Krisztus. Ez pedig úgy történhet meg, hogy megkérjük Istent, nehezítse ránk a bűneinket, hogy megvallhassuk, és megbán­hassuk, mert elválasztanak Tőle. Mi a bűn? A hitetlenség, hogy eddig nem hittünk abban, Aki pedig éle­tét adta értünk. Ezután egyszerűen, bizalommal megkérjük, hogy lépjen be Jézus az életünkbe – és befogad­juk Őt. Nem úgy, mint Betlehemben, ahol „… nem vala nékik helyük a ven­dégfogadó háznál.” (Lukács 2,7) Ehhez elég egy egyszerű, de őszinte, szívből jövő imádság! „… a ki hozzám jő, sem­miképpen ki nem vetem” (János 6,37) – mondta Jézus. Hiszen életét adta azért, hogy bocsánatod és életed le­hessen. Akinek szívében van Jézus, az a Szentlélek által szeretni fogja Istent, és odaszánja életét az Ő szol­gálatára. Jézus meggyógyítja emberi kapcsolatainkat, és akkor már sze­retni tudjuk egymást is – szívből, igazán… mert mi magunk is meg­tapasztaltuk, mondjuk úgy, hogy „a saját bőrünkön” Isten szeretetét! Így már van helye az ajándékozásnak – szeretetből. És nem lesz értelmetlen. Nem az ajándék nagysága a fontos, hanem a mögötte levő indulat. Így lesz a karácsony a „szeretet ünnepe”, amiről sajnos a legtöbb embernek fogalma sincs! A Legnagyobb Aján­dék, a Legnagyobb Szeretet maga Jé­zus Krisztus. Hányan és hányan él­nek – nem élnek, hanem tengődnek – Nélküle! Isten szeretetéről pedig vagy nem tudnak, vagy nem akar­nak tudni! Pedig Isten az Ő Fiában, Jézusban való életet kínálja nekünk ajándékként. Ünnepeljük tehát Őt, Jézust, karácsonykor, és azután éle­tünk minden napján!

Az Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért.” (2 Korinthus 9,15) – Jézus Krisztusért!

A fentiek fényében kívánok „bol­dog ünnepeket” az alábbi verssel!

Istenünk nagy bölcsessége

Mindent oly jól alkotott!

Teremtőnknek kedvessége

Nekünk mindent megadott!

Éden kertben Ádám, Éva

Jó gyümölcsből ehetett,

Minden este napról napra

Velük járt a Szeretet!

Ám, az ember balga módra

Kísértőre hallgatott,

Inkább hajlott kígyó-szóra –

Vétkezett, és elbukott!

Így az élet Éden-kertbe’

Osztályrésze nem lehet!

Bűnben él, míg eljön érte

Keresztfán a Szeretet!

Szent karácsony éjszakáján

Angyalszózat hallatszott:

Mély sötétség bús óráján

Isten küldött Megváltót!

Bethlehem kis jászolában

Anya pólyál gyermeket:

Isten-küldte szent Fiúban

Testté lett a Szeretet!

Ám mit ér a karácsonyfa,

Csillagszóró, sok evés?

Ellobban a gyertya lángja,

Véget ér az ünneplés…

Halld, ó halld meg Jézus hangját:

Jött, hogy adjon életet!

Higgy hát Benne, szíved add át!

                                                                              S benned él a Szeretet!

Karácsony hajnalcsillaga

 Ragyogj, te áldott égi fény,
Vezess az éjen át,
Amíg lelkünk megpihen
S a szemünk újra lát.
Vezess mint egykor réges–rég
Ott Betlehem felett.
Árva szívünknek adj ma is 
Karácsony ünnepet.

Jézus, Te áldott égi fény,
Utat mutass nekünk,
Amíg mi, földi vándorok,
A célhoz érkezünk.
Hadd lássuk Isten Szent – Fiát,
Ki értünk földre jött,
Elhagyva dicső honát
És közénk költözött.

Fényed ne múljon el soha!
Hadd legyünk boldogok
Amíg tart a földi életünk,
Amíg szívünk dobog.
Megváltó drága Jézusunk,
Mihozzánk légy közel,
Karácsony Hajnalcsillaga,
Uram, Jézus jövel!