levél

Gondolatok:

Szegények, csonkák, bénák:

"Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkalábúakat, sántákat, vakokat: És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor." /Lukacs 14:13-14/

Egy gyülekezettel, vagy egy egyénnel is előfordulhat hogy annyira `elszellemiesedik` hogy elfelejtkezik olyan fontos dolgokról, mint a szegényekkel, betegekkel való törődés.
Ismerek egy gyülekezetet, ahol tényleg biblikus és jó a tanítás ,a tagok szeretik egymást azt hallottam egy nyomorék hivő nőtől hogy senki nem látogatja meg és nemigen barátkoznak vele. Ezt már egy másik nyomorék lánytól is hallottam. Miféle bizonyság ez? És ha mi lennénk az ő helyükben? Próbáljuk meg kicsit átérezni a helyzetüket.
Szívesen hívunk meg testvéreket akikkel Mi jól érezzük magunkat, akik érdekes, jópofa dolgokat mondanak, de Jézus azt mondja hogy ne ezeket hívjuk meg, hanem akik Szerencsétlenek és kevésbé `népszerűek`.
                                                                                                                                          Erről beszél Jakab apostol, amikor azt mondja: "Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában; És rátekintek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-e ellent magatoknak, és nem lettetek-e gonosz gondolkozású bírákká?.........De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói." /2:2-4,9/

Kövessük Jézust ebben is, aki nem vetette meg a leprásokat sem, hanem hozzájuk ért és meggyógyította őket és kegyelmesen bánt a szegényekkel ,a társadalom kivetetteivel és a betegekkel.
Nem mintha ebből igazulnak meg, vagy emiatt lennének keresztények, hiszen van sok hitetlen jótékonykodó is, hanem azért mert ebben is Krisztus követői akarunk lenni és mert ez is a hit cselekedete amiről Jakab apostol ugyanabban a fejezetben beszel /2:14-26/.
Nem beszélve arról hogy Jézus mondja azoknak akik törődtek a szerencsétlen testvérekkel: "Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." /Máté25:40/

Bizonyságot szeretnék tenni, magamról szintén ez igével kapcsolatban.                 Tavaly a jobb lábam teljesen érzéstelen lett . Ez év Január 6.-án műtöttek, és utána nagyon hosszú ideig kórházba voltam . Nagyon rá mutatott az Úr ki az aki testvér a bajban.

Láttam, hogy szabadultak meg minél előbb a szülőtől a gyermekek, mert nem akarták ápolni.

Viszont nem feledkeztek meg addig kedvesek lenni míg az idős szülő nem mond le javukra a    vagyonáról. Hálát adok, hogy bent a kórházban is segíteni tudtam, ha keveset is a betegtársaimnak, bizonyságot tettem nővérnek, orvosnak, betegnek. Köszönöm, hogy nem hiába történt. Az Úrnak terve van az életemmel. Nagyon hálás vagyok az Úrnak megtartó kegyelméért és szeretetéért.

Amikor egy Ige megszólalt belülről egy halk figyelmeztetés „

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Filippi 4:12) ..Valószínű egy újabb műtét elé kel néznem és nem hosszú időre engedtek ki a kórházból.

Köszönöm mind azoknak, akik ezekben a nehéz óráimba mellette voltak- vannak.

Ilyenkor valóban látni mikor testvér a testvér.                                                           Próbálok mindenkit elérni, akik a baráti körömbe tartoztak a régi multyn sajnos az nem működött és megkellet szüntetni.

Áldjon az Úr minden olvasót.

Szeretettel