hatodik -" Úr közel "- folytatás

Hatodik –„az Úr közel _ . folytatása.
3. Az utolsó időben az egyház és a világ nem fog békében egymás mellett élni; a világ üldözni fogja az egyházat; az egyház Krisztus módjára eltűri az üldözést; közben azonban Isten segítségét, vigasztalását és szabadítását felséges megnyilatkozásokban fogja tapasztalni. Nehéz és mégis dicsőséges idő lesz, telve könnyel és tiszta örömmel; epedő fohásszal és Isten-magasztalással. Isten jelét fogja adni annak, hogy a világ gonoszságát nem hajlandó tűrni: csapások hosszá sora fogja a világot megpróbálni, melyeknek későbbi, nehezebb eseteitől azonban Isten az egyház tagjait meg fogja kímélni. Rémítő jelek támadnak égen, földön és vízben, melyek közül a legtartósabb és legtöbbször említett az ég- és földrengés lesz, melyben az Isten ellen lázadók alatt minden meginog és a teljes bizonytalanság érzése lepi meg őket.
De amíg a világon a bizonytalanság és kétségbeesés érzései vesznek erőt, melyet csak eltompít a hamis biztonság szélhámos propagandája, addig az egyház világos jelképet kap arról, hogy Isten vele van. Az a szellemi Isten-közelség, melyet harmadik „Úr-közelnek” mondtunk, ekkor fogja a legmagasabb fokot elérni és párosulni fog az időbeli „Úr-közel” tudatával, melyet szintén jelek fognak bizonyítani.
Ha a napot, órát, melyen az Úr visszajő, senki sem tudhatja is, de azt világosan látni fogják, hogy az idő közel van (Vö. Máté 24, 33-36). A föld és ég közt a szellemi villamosfeszültség mindig magasabb fokot fog elérni; ott az istentelenség és gyűlölet, itt az isteni harag; ott a választottakban fokozódó epedő vágy, hála és szeretet, itt az isteni segítő szeretet vágyakozása gyermekei után keresnek kiegyenlítést. Egyszer a túlterhelt sarkokból az egymást kölcsönösen taszító és kereső feszültség kicsap s ez a villámütés az Úr visszajövetele lesz. Vonzás és taszítás lesz az Úr visszajövetelének következménye. A választottak elragadása a visszatérő Úr elé s a Vele való örök egyesülés, meg nem szűnő „Úr-közel” lesz a vonzás; a „vasvesszővel való uralkodás”, melyet Krisztus a földön elkezd, lesz a taszítás mindazoknak, akik az igazságosságot gyűlölik, s Isten szeretetét megvetik (Jel. 2, 27; 12, 5; 19, 15. v).
Az Úr iránt való szeretet meg fogja érezni az utolsó időnek ezt a túlterhelt feszültségét, az isteni szeretet közelségét és Isten gyermekeit nem fogja készületlenül érni az Úr visszajövetele. Az Isten iránt való gyűlölet meg fogja vakítani az istentelenek szemét és az utolsó idők félelmetes várakozása közben sem fognak megtérni az élő Istenhez, hanem saját alkotásaikban fognak bízni (Jel. 9, 20-21) . Ezeket úgy lepi meg az Úr, mint tolvaj az alvó gazdát.
Arra a kérdésre, hogy mik az Úr időbeli közelségének kétségtélen jelei, a felelet az eddigiekből adódik:

1. Isten választottai testvérszeretettől indítva egymást fogják keresni, bizonyságot fognak tenni arról, hogy a felekezetek és szektavezérek széthúzása ellenére is összetartoznak; felébred bennök mennyei polgárságuk tudata s égő lesz a vágyuk, hogy Uruk onnan alászálljon, hogy velük egyesüljön; erősödni fog az egymást segítő és Krisztust visszaváró szeretet.
2. A világ leveti a keresztyén álarcot, s ugyan vallásos marad, de a vallás erejét, a szeretetet megtagadja. Gyűlölethullám fogja elborítani a világot, megbízhatatlanság, testvér testvért árul el. Ez a megbízhatatlanság és gyűlölet lesz a másik ösmertető jel.
3. A harmadik az lesz, hogy az ég megmozdul, és haragját érezteti az őt kihívó világgal. Erezni lehet majd, hogy az utolsó leszámolásra megérett a föld vetése. A jelek tehát olyanok lesznek, amelyeket csak a Krisztusvárók fognak észlelni, de nem a Krisztus-gyűlölők. A legégőbb várakozással egyidőben fog terjedni a legkönnyelműbb közöny. A szellemi Isten-közelség fogja megmutatni az időbeli Isten-közelséget. Amikor az Úr megjelenik, a szellemi Úr-közel átváltozik boldog testi „Úr-közellé”, Jézus látásává. „Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban; ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem az Isten és Krisztus papjai lesznek és Ővele 1000 esztendeig uralkodnak!” (Jel. 20, 6).

Minden kérdést mégsem old meg az ötödik „Úr-közel”. Jézus látható uralmának a Jelenések Könyve tanúsága szerint ellenségei is támadnak s ezek újra szervezkedni fognak (Jel. 20, 8-9) . A testi „Úr-közel” nem fog jelenteni általános szellem-közelséget. Mielőtt Isten új földet s új eget teremtene, jő az utolsó ítélet, mely végleg elválasztja egymástól azokat, akik együtt élni nem tudnak, hogy a föld teljes és zavartalan Isten-közelségben éljen. Az új földön nemcsak az egyház tagjai, a kiválasztottak fognak élni, hanem ott találjuk a nemzeteket, kiket Istentől való távolságuk miatt pogányoknak neveztünk addig (Jel. 21, 24-26; 22, 2). Csak a gyávák, hűtlenek, utálatosak, gyilkosok, paráznák, varázslók és bálványimádók maradnak ki az új teremtésből, azok, akik e bűnökből semmi körülmények között megtérni nem akartak (Jel. 21, 8); kiket még Krisztus ezer éves látható uralkodása sem tudott meggyőzni arról, hogy szeretet nélkül nincs igazságosság, hogy igazságosság nélkül nincs békesség és boldogság a földön. Ezek azok, akik a szent Szellem ellen vétkeznek, azaz tudatosan és akarva vétkeznek. Mikor ezek már megszűnnek fertőzni a földet, nem lesznek többé kelepcék az emberek között, melyekben a bölcsesség híján valók elvesznek.
Az a jövendölés, hogy ekkor a kelepcéket, vagyis a bűnre vezető alkalmakat is összeszedik a földről (Máté 13, 41), arra mutat, hogy az új földön nemcsak győzedelmesek fognak élni, akiket nem kell már félteni a kelepcéktől, hanem olyanok is, akiknek őrző szeretetre és gondosságra lesz szükségük, akiket még gyógyítani kell. Az új föld tehát nem lesz a szerencsések és tehetségesek önző és kizárólagos birodalma, hanem a gondos és lehajló szeretet országa. És ezen az új földön fog kialakulni a hatodik „Úr-közel”. A gyógyulásra váró, megcsalt, kifosztott emberekhez, kiket a második, egyetemes feltámadás visszaad majd az új földnek (Jel. 22, 2), fog szólni ez a hatodik Isten-közelség, melyben azonban Jézussal együtt az egyház győzelmes és erős tagjai is részt fognak venni s új Jeruzsálemként szállanak ,hogy Isten és a Bárány ismeretét szétvigyék a földön (Jel. 21,10, 22-26).

.