apróságok

Megosztom veled…Ez. 18:7.
  Éppen örök barátságukra koccintottak.- Ha öt televíziód lenne, nekem adnád az egyiket, barátom?- De mennyire, barátom!- Ha öt autód lenne, nekem adnád az egyiket, barátom?- De mennyire, barátom!- Ha öt házad lenne, nekem adnád az egyiket, barátom?- De mennyire, barátom!- Ha öt inged lenne, nekem adnád az egyiket, barátom?Megrázta a fejét.- De hát miért nem, barátom?- Mert öt ingem, az bizony van…

Küldtem értedJer. 15: 11
  A víz egyre emelkedett. Már elöntötte az utcát. Lassan elérte az ablakpárkányt is. Hamarosan megérkezett a rohamcsónak, hogy kimentse a családot az árvíz fenyegette házból.  A családfő durván visszautasította a segítséget:- Maradunk! Mi bízunk Isten segedelmében!  Az éjszaka már ömlött be a víz. A gyerekek, félelmükben sírva – felmásztak az asztalra. Újabb csónak jött. Hívták, könyörögtek neki. Nem engedte beszállni családját:- Hadd lássa a világ, mi bízunk Isten segedelmében!  A reggel a padláson érte őket. Csak a háztetők látszottak ki a szürke árból. A rendőrmotoros kilakoltatta a családot. Kézzel-lábbal tiltakozott, le kellett fogni.  Öklét az égre emelve perlekedett Istenével:- Hogy engedhetsz meg ilyesmit? Azt ígérted, velünk vagy! És most hol voltál? Hívtalak, esdekelve kértelek. Cserbenhagytál, majdnem odavesztünk!- Nem értem, mit akarsz… - mondta csendesen az Úr -, három mentőcsónakot is küldtem érted…Fríz mese nyomán
Kezelés kérdéseMt. 5: 5
  Valakitől hallotta, hogy a kölyökkutyának csukamájolajat kell adni, attól jól fejlődik. Ezért minden nap a térde közé szorította az állat fejét, és a keserű folyadékból egy kanálnyit a fogai közé erőltetett.   Egyszer, talán nem fogta elég erősen, a kutya kiszabadította magát és kiköpte az orvosságot. Aztán odasomfordált hozzá, és hosszú nyelvével élvezettel lenyalta a kanalat.  Így döbbent rá, hogy a csukamájolajat szereti, de az erőszakot utálja a kutya…

Hogy beszélgethessünkMt 13:12
  A nagy kertben kis ház állott. A vak ember otthona. Minden szabad percét kinn töltötte, gondozta a virágait, nyeste a fákat, locsolta a füvet. Volt is foganatja. Csodálatos színekben pompázott a kert, virágillat lebegett felette.  Nem lehetett elmenni a ház előtt anélkül. Hogy ne álmélkodott volna az ember.- Mondja, ha meg nem sérteném – kérdezte egy járókelő megpillantva a virágok közt gyomláló öreget -, miért fárad ennyit, csodálatos a kertje, de hát ugye, Maga sajnos nem lát, sohasem gyönyörködhet ebben a pompában?!  A kertészkedő házigazda elmosolyodott:- Négy oka is van ennek: először az, hogy szeretem a kerti munkát. Másodszor, mert csodálatos élmény megérinteni a virágszirmokat. Harmadszor: élvezem ezeknek illatát. A negyedik ok pedig Maga!- Én? De hiszen nem is ismerjük egymást! – csodálkozott a járókelő.- Nem, de mindig számítottam rá, hogy egyszer majd erre jár, és ha a virágaimat meglátja, megáll majd, és beszédbe elegyedünk! Felvilágosult emberekJn 4:46-54
  Két európai tudós eltévedt a sivatagban. Elfogyott a vizük, a szomjhalál fenyegette őket. Egyikük úgy vélte, a távolban egy oázis sziluettje rajzolódik ki.- Az ismert érzelmi csalódással van dolgunk, a délibáb csúfol meg minket – állapítja meg a társa -, számos tudományos értekezés számol be erről a jelenségről. Intő jel, kezd összezavarodni az érzékelő képességünk. Nagyon résen kell lennünk!  Tovább vonszolták magukat, és most már a víz csobogását mindketten hallani vélték.- Istenem, hát még halálunk küszöbén is csúfot űzöl velünk?… - fohászkodik a másik.  Két beduin talált rá másnap reggel a tudósok holttestére. Csodálkoztak, hogy közvetlenül az oázis előtt estek össze. Egyikük kiveszi a halottak zsebéből az útleveleiket, és így szól társához:- Már mindent értek, ezek az úgynevezett felvilágosult európaiak, még azt sem képesek elhinni, am