HA NEM TESZEK SEMMIT SEM...

Most nem sietek, most nem rohanok,
most nem tervezek, most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugszom, most elpihenek
békén, szabadon, mint gyenge gyermek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölet a fény, és ölel a csend,
és árad belém, és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem, másoknak terem,
érik csendesen erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Túrmezei Erzsébet

---------------------------------------)

A GYOM .
Amikor két levélkében kikél oly gyönge a gyom és paréj.
Meg nem halad vékony cérnaszálat, azt véled senkinek sem árthat.
De csakhamar mélyen a földbe, lefúródik éhes gyökere.
S szívja a drága nedveket, melyeket a föld rejteget.
Nő, izmosul, hajt sűrűn és sokat, Árnyékos, ernyős ágbogat.
Körötte már a kerti vetemény, elfonnyad, elsárgul szegény.
Kezdő kertész, hát jól jegyezd meg ezt: A gyomírtást későn ne kezd!
Ha már a kertben mindent elnyomott, késő irtani a gyomot.
Gyermek, a bűn is kezdetben kicsiny. Azt gondolod, csak balga csíny.
De csakhamar felnő, nagyra fől. S szívedben minden jót kiöl.

-------------------------------------------------

Kleofás József-
1. Velem vándorol utamon Jézus,
Gond és félelem el nem ér.
Elvisz, elsegít engem a célhoz,
Ő, a győzelmes, hű vezér,
Ő, a győzelmes, hű vezér.

2. Velem vándorol utamon Jézus,
Ott az oltalom hű szívén.
Ha a szép napot fellegek rejtik,
ő az éltető, tiszta fény,
ő az éltető, tiszta fény.

3. Velem vándorol utamon Jézus,
Bár az út néha oly sötét,
Soha nincs okom félni a bajtól,
Amíg irgalmas karja véd,
Amíg irgalmas karja véd.

4. Velem vándorol utamon Jézus,
Ez a vigaszom, baj ha jő.
Bármi súlyosak rajtam a terhek,
Segít hordani, ott van ő,
Segít hordani, ott van ő.

5. Velem vándorol utamon Jézus.
Túl a sír sötét éjjelén,
Fenn a mennyei, angyali karban
Nevét végtelen áldom én,
Nevét végtelen áldom én.
Finn népének feldolgozása

----------------------------------------------

1. Szent, örök Isten, nincsen hova lennem.
Bárhova futnék, te utolérsz engem.
Egy menekvés van: hozzád térni,
Szívem kitárni, irgalmat kérni.

2. Mélységes mélyből kiáltok tehozzád.
Forduljon ismét felém fényes orcád!
Nálad bocsánat vár és élet.
Lázadó szívem újra cseréled.

3. Elmúlt a régi. Kezdhetem az újat.
Adj erőt nékem, hogy bátran induljak
Új úton, mindig teutánad.
Véled új élet hajnala támad.

4. Szálljon szívemből hálaadó ének!
Irgalmasságod áldom, amíg élek.
Mert nem nézhetted örök vesztem:
Szent Fiad értem halt a kereszten.
Túrmezei Erzsébet magyar evangélikus diakonissza és költő