2015. október 20., kedd



Biztató látomás
„A királyi szék előtt aranyoltár,
Rajta a szentek imádságai!”

Bíztasson minket János látomása
Egyre hűségesebb esedezésre,
Egyre buzgóbb fohászkodásra!
Segítsen kérni és kiáltani!

Fekete, barna, fehér, sárga
Kezek kulcsolódjanak
Együtt imára
Afrikában, Európában,
Ázsiában, Ausztráliában,
Amerikában s a szigeteken
Egy örök Istenünket
Sok nyelven egy szeretetben,
Egy hitben áldani…
Életért könyörögni, hogy Ő segítsen
Halál útja helyett
Az örök életet,
Jézust választani!

Hisz a jánosi látomásban
Fel a titkok fátyola lebben!
„A királyi szék előtt aranyoltár,
Rajta a szentek imádságai!”
Hiszünk a meghallgattatásban!
Hiszünk a feleletben!



A keresztény élet egyik legnagyobb veszélye az elbizakodottság, ami azt az érzetet kelti bennünk, hogy a bűnök bizonyos fajtájával szemben védettséget élvezünk. A kijózanító igazság viszont az, hogy minden ember természete bűnös – ellenkezik Istennel. Isten Lelkének visszatartó ereje nélkül adott körülmények között szinte bármilyen bűnbe belesüllyedhetnénk. Megóvhat az önigazultság bűnétől, ha tisztában vagyunk saját magunkkal, és így képesek leszünk jobban együtt is érezni azzal, aki hibákat követ el.
Hányszor kaptuk magunkat már azon, hogy (talán csak gondolatban) elítéltünk valakit olyan bűn elkövetéséért, amibe már mi is beleestünk?
--------------------------------------------------------------


ÓVAKODNI A KÍSÉRTÉSEKTŐL.
„És monda Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember” (2Sám 12:7)!
Nem szabad megfeledkezni Pál tanácsáról, amit Gal 6:1 versében olvashatunk, hogy vigyázzunk magunkra, nehogy kísértésbe essünk. Az üzenet fontosságára és személyes vonatkozására utal a megfogalmazás. „Ügyelvén” – az eredeti görög szó azt jelenti, hogy „gondosan megnézni”, „nagyon odafigyelni” (vö. Róm 16:17; Fil 2:4). Pál tehát szó szerint ezt mondja: „vigyázzatok magatokra”, különben titeket is meglep a bűn. A figyelmeztetést pedig azzal emeli ki még jobban, hogy míg Gal 6:1 első felében többes szám második személyben fogalmaz („ti lelkiek”), a vers második felében átvált egyes szám második személyre („magadra”). Ez nem az egész közösségre vonatkozó általános figyelmeztetés, inkább a gyülekezet minden tagjának, egyénileg szóló intés.
Az apostol nem nevezi meg pontosan azt a bizonyos kísértést, amitől erélyesen óvja a galáciaiakat. Talán nem egy konkrét vétségre gondolt, hanem egyszerűen annak a veszélyére, hogy mások is elkövethetik ugyanazt a bűnt, amitől igyekeznek megszabadítani valakit. Gal 5:26 versében pedig a „hiú dicsőségvágy” ellen figyelmeztet, arra intve a hívőket, nehogy lelkileg különbnek véljék önmagukat azoknál, akiket helyes útra akarnak téríteni.
Miért kellett Pálnak a lelki gőg veszélyére figyelmeztetnie a galáciai hívőket (vö. 2Sám 12:1-7; Mt 26:34; 1Kor 10:12)?




1. Kell hogy legyen cél!
Szóval nem szabad elfelejtenünk, hogy van küldetésünk. Hiszen minden ige figyelmeztet rá! De mi is az? Az első, és legfontosabb, minden Krisztuskövető számára: keresztényként kell élnünk a világban és terjesztenünk kell a hitet mások felé. Amikor annak idején Jézus elküldte a tanítványokat, azt kérte tőlük, hogy tanítsanak, kereszteljenek és vigyenek békét a világba, az Ő nevében. Vannak, akik ma is ezt teszik. Sok missziós szerte a világban ugyanezt a hivatást teljesíti. De legtöbbünknek szerintem nem ez a küldetése de talán még soha nem fogalmaztuk meg magunknak, hogy mi.
Egyszer láttam egy férfi számítógépének háttérképeként egy gyönyörű, piros, nagyon jó és látszott rajta, hogy nagyon drága sportautót. Ugyanezt az autót láttam a faliújságjára is kirakva. Megkérdeztem, hogy talán ennyire autómániás, vagy miért van mindenhol ez a kocsi? Erre ő azt mondta, hogy nem: de szeretné megvenni ezt az autót, nagyon szeretné, már rég kinézte, hogy mennyibe kerül és hol lehet megvenni. Kitervelte, hogy ahhoz, hogy megvehesse, mit kell tennie, mennyit kell dolgoznia, pénzt félretennie és mennyi időbe fog ez kerülni. A képet azért rakta ki, mert így minden nap, szinte állandóan láthatja, és amikor nehéz, vagy már elfáradt, akkor is tudja, hogy ő, most ezért dolgozik. Folyton ott volt a szeme előtt a kitűzött cél és nem akarta elfelejteni.

Ezzel a piros sportautós példával csak azt szeretném mondani, hogy szerintem nagyon fontos, hogy tudjuk, mi a cél. Úgy érzem nekem is, szükségem van olyan kitűzött biztos célokra, amikre feltekinthetek, akkor is, amikor már nem értem és érzem, hogy mit miért csinálok. És ez a legfőbb cél, maga küldetés.



Lehet, hogy Te még talán egyik állomással sem ismerkedtél meg igazán. Lehet, hogy eddig a Bibliát hanyagoltad. Lehet, hogy nem tudtál imádkozni. Vagy az is, hogy rég nem voltál közösségben. Érdemes az elején kezdened, és sokat imádkoznod, Bibliát olvasni, a közösségben maradni, mert ott erősek vagyunk, és még erősebbek leszünk, mert segítjük egymást! A bűnbocsánatban újra nagyon közel kerülhetsz Istenhez, és a közösségben találkozhatsz Vele személyesen.
Ha tudatos keresztényként élünk a világban, és a kis hétköznapi dolgokban a küldetésünk szerint élünk, akkor általunk, akik Krisztust visszük az emberek közé, megváltozhat a világ. Szóval, hajrá!
A Szentírás így ír erről:
„14Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni.15S ha gyertyát gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. 16Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése