"Ne aggódjatok!"

"Ne aggódjatok!"(Máté 6:25)

Az aggodalom sokféle formában és mértékben jön, ezért a stresszel összefüggő betegségek kiemelkedő témája a ma élő embernek. Jézus tanácsa nem is lehetne aktuálisabb. Beszédének egészen egyszerű mondanivalója van: ahelyett, hogy azokra a dolgokra összpontosítanánk, amik kívül esnek a hatáskörünkön, összpontosítunk arra, aki mindent hatalmában tart. Ő rendeli ki minden szükségünket, ezért aggódnunk sem kell.

Az Istennel való kapcsolat azt jelenti, hogy bízhatunk abban, hogy ő napról napra gondoskodik rólunk. A holnapunk az Ő kezében van, így a mát jól használhatjuk. Nem arra hívattunk, hogy úgy éljünk, mintha nem lenne holnapunk, hanem hogy napról napra éljünk. Isten megígérte, hogy jó és rossz napokon egyaránt velünk lesz, és átvisz ezeken. Tegyük hát azt, amit mond, és ne aggódjunk!

Forrás: Igazgyöngyök - A hit ösvényén ITM Kiadó

---------------------------------

Jézus meghökkentő kijelentései 11. ---15---10---20---

E heti szemelvényünk a következő: „Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!” (Mk 11,14)
Jézus számtalanszor tanúbizonyságot tett rendkívüli gyakorlati érzékéről. Éppen ezért nagyon furcsa és érthetetlen a hétköznapi ember számára, miért átkozza meg Jézus a fügefát.
Jézus, mint tudjuk, egyidejűleg valóságos Isten és valóságos ember. Bizonyos helyzetekben isteni mivolta, máskor pedig az emberi természete mutatkozik meg. A mostani szemelvényünkben Jézus mindkét természete, az isteni és az emberi egyaránt megnyilvánul. Az emberi tulajdonság, hogy Jézus megéhezik, és éhségét csillapítani szeretné a fügefa gyümölcsével. Az is emberi tulajdonság, hogy mivel nem talál rajta gyümölcsöt, hirtelen felindulásában megátkozza a fát. Itt következik azonban az, ami érthetetlen az emberi ész számára. Jézus nagyon jól tudja, hogy az év azon szakaszában nem érdemes gyümölcsöt keresni a fügefán, mégis megátkozza. A megátkozásnak szimbolikus értelme van, mert Jézus a megátkozott fügefával önmagát és azt a sorsot szemlélteti, ami néhány nap múlva osztályrészévé válik. A zöldellő fa szimbolikája visszatér Lukács evangéliumában (Lk 23,31)amikor Jézus a keresztúton haladva találkozik a jajveszékelő asszonyokkal. Mint tudjuk, a megátkozás hatására a fügefa elszáradt.
Kedves Testvérek! Ha magunkat tekintjük fügefának, rajtunk találna-e Jézus gyümölcsöt? Vagy netán minket is megátkozna, mert üresek vagyunk? Tekintsünk most a fügefára a kívülálló szemével! Mi milyen sorsot szánnánk a már zöldellő, de még gyümölcs nélküli fának, és mit tennénk az elszáradt fával?
Egy másik hasonlat: Jelképezze a zöldellő fügefa a megszületésre váró gyermekeket! Mi vajon hagynánk-e megszületni, vagy pedig önmegvalósításhoz való és más egyéb jogainkra hivatkozva abortáltatjuk? A kiszáradt fa jelképezze az idős és/vagy bármiféle módon sérült, rokkant embereket! Milyen sorsot szánnánk nekik? Taigethosz? Méreginjekció? Hargitai büdös barlang? Elfekvő? Szociális otthon? Ne hárítsuk el magunkról a felelősséget a körülményekre hivatkozva! Jézus ítélőszéke előtt nem lesznek körülmények, csak tények.

dátum: 12:06

------------------------------------------

A szeretet Istentől ered

„Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért.” (János apostol első levele 4. fejezet 10. vers)

Szeretet? Sokan e szó hallatán egy rózsaszín cukros sziruppal leöntött édes süteményre asszociálnak. Egy érzelemre, mely ösztönszerűen és véletlenszerűen tör elő belőlünk.

Ezzel szemben a Szentírást olvasva rá kell döbbennünk, hogy a szeretet teljesen idegen bűnös emberi természetünktől. S amit mi sokszor szeretetnek nevezünk az nem más, mint énünk álruhába bújtatott babusgatása. 

Ahogy Jézus fogalmazott: „Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik” (Luk.6:32)

Tehát mi is az a szeretet? Többen úgy definiálják (Dr. Gary Chapman – öt szeretetnyelv), hogy a szeretet olyan, mint valami idegen nyelv, melynek tökéletes elsajátításához a folyamatos gyakorlás által juthatunk el.

Megváltónk pedig a legjobb szeretetnyelv tanár, és az Ő élete, mely a Bibliában tárul elénk, a legjobb szeretetnyelv tankönyv.

Így hívlak ma tanulni Róla és Tőle, aki erőtlen és bűnös állapotunkban lehajolt értünk, meghalt helyettünk (Róm.5:6-8) és ma is azért munkálkodik, hogy boldog, Őhozzá hasonló életünk legyen.

Tehát milyen a szeretet?

„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy!” (1Kor.13:4-8) Jó gyakorlást!