Mt 7,7-12
„Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak. Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik. Ki ad közületek fiának követ, ha kenyeret kér? Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább tud mennyei Atyátok az őt kérőknek! Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták.”

Az idézet első fele Isten és az ember kapcsolatáról, a második fele az ember és ember kapcsolatáról beszél.
Az első kép nagyon ismerős: kérek valamit, és ha kitartóan kérem, megkapom, mert Isten a fiaként szeret engem. Az Isten nem tagad meg tőlem semmit, amit csak adhat.
Jézus ezt az adni kész magatartást állítja be isteni törvénynek. Az Atya jót – csak jót! – ad a Tőle kérő fiainak. Nem követ, nem kígyót…
Hogyan is kapcsolódik mindez a „tegyetek úgy, amint szeretnétek, hogy veletek tegyenek!” szabályhoz?
A Jézus-korabeli zsidóság mai szemmel nézve mélyen vallásos volt, állandóan imáikkal ostromolták az Istent. Másfelől megtapasztalták a széthúzást, az egymás közti folyamatos civakodást is. Jézus az egymás közti kapcsolatban kevesebbel is megelégszik, mint az ’adni kész’-ség: úgy kellene bánnunk másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak! „Ez a törvény és a próféták!”
Nagyon idevág a Máténál található szívtelen szolga példabeszéd – akinek hatalmas adósságát ura elengedi, ám ő a kapun kilépve szolgatársán kíméletlenül bevasalja a neki járó tartozást, mire az úr szigorúan eljár vele szemben… A szolga nem úgy bánt szolgatársával, mint ahogy azt az úrtól tapasztalta, ahogy a maga számára kérte, ezért aztán jogos a büntetése.
Miben áll az én vallásosságom? Olyat kérek-e, Istentől, amit Ő valóban adhat? Vagy inkább önző kivételezést, érdemtelen előnyöket? Netán a mulasztásaim, hibáim következményeitől való mentesülést? Mi van, ha Isten nem úgy teljesíti kérésemet, ahogyan én szeretném?
Mennyire vagyok én szívtelen szolga? A szeretet jegyében tudok-e, akarok-e nagyvonalú lenni a felém tartozókkal szemben?  [Bajnok László]

------------------------------------------

Melyik vagyok ÉN? Melyik vagy Te?
Melyik szeretnénk lenni?

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében.
Édesapja szakács volt. Kézen fogta őt és elvitte a munkahelyére. Fogott három fazekat és vizet forralt bennük.
Amikor forrni kezdett a víz, az egyikbe sárgarépát, a másikba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Főzés közben egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára. A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe. Ezután megkérdezte lányától:
- Kedvesem, mit látsz itt?
- Tojást, sárgarépát és kávét - válaszolta.
Ekkor arra biztatta, hogy tapintsa meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte ott, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:
-Mit jelentenek mindezek, apám?
Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe.
Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:
A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.
A tojások erősen megkeményedtek.
Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.
-Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? - kérdezte lányától az apa.
Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre?
Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét?
A tojáshoz hasonlítasz, aki képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?
Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet.
Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes kávé zamatodat"! A döntés a Te kezedben van!