Isten kárpótol, ha megtérsz

(Jóel 2,25)

Életünk sokszor bukások, kudarcok sorozata,

Mintha lelkünkben pusztítana a sáska, a gabonarozsda.

Sötét árnyként vetül ránk a múlt árnyéka,

Bánkódva tűnődünk azon, hogy másképpen lehetett volna...

Kötelességeink, melyeket nem teljesítettünk,

Elvárások, kérések, melyek elől kitértünk,

Döntések, elhatározások, melyeket nem hoztunk meg,

Kapcsolatok, melyek nem jól működnek,

Lelki harcok, amiket nem vívtunk meg!

Sorolhatnánk bukásainkat, eleséseinket,

A lelkifurdalást, mely nem hozza helyre a helyzetet,

Csak a felismerés, a beismerés, a bűnvallás,

A bűnbánat, a bocsánatkérés és a bűnelhagyás!

A hit által való teljes megújulás,

Az Úrral való közösség és helyreállás

Változtatja meg lelkünk kudarcos állapotát,

Melyben feloldozva, megigazulva léphetünk tovább.

Isten kárpótolni tud az eltékozolt évekért.

Az elszalasztott lehetőségekért, csak ne tévessz célt!

A múltat hagyd magad mögött, többé ne keseregj,

Nekifeszülve célegyenest fusd meg

az előtted levő küzdő teret!

Vajdai Zita, 2010.07.22.

------------------------------------------------

Tudod-e, hogy tékozló vagy?

Ha ifjúságod legszebb éveit eltékozoltad,

Nem törődtél azzal, hogy mit hoz a holnap,

Szüleidet kegyetlenül megszomorítottad:

Te is tékozló gyermek vagy!

Ha észrevetted, hogy az utad rossz irányba halad,

És úgy érzed, a gondok terhe elviselhetetlenül nyomaszt,

Még a moslékos vályúnál sem jut neked falat,

Fordulj vissza határozottan, ne köntörfalazz!

Tedd félre a szégyent, és ne védekezz,

Ne magyarázkodj, és ne várd, hogy megértsenek.

Légy őszinte, és ismerd el bűnbánattal vétkeidet,

Mondd azt, hogy: Atyám, vétkeztem ellened!

Ne törődj azzal, hogy mit fog szólni más,

Ismerd el, hogy te vagy a hibás.

És hidd el, hogy így is szeret Atyád.

És magához ölel, mint megtérő fiát!

Hidd el, hogy Atyád csak erre vár,

Ő már útban van feléd, tárt karokkal vár.

Lecseréli rólad a szennyes ruhát,

És készíttet neked bőséges lakomát.

Térj meg Atyádhoz, ha felismerted magad,

Ne várj egy percet sem, fuss, rohanj, szaladj!

Ma még tart a kegyelem, de ki tudja, mit hoz a holnap?

Talán az utolsó esélyed ez a nap!

Felismerted-e, hogy te is tékozló vagy?

Ha nem tudatosult benned még soha, biztos, hogy az vagy!

Mert mindnyájan tékozló fiak vagyunk,

Az eredendő bűn miatt az Atyától eltávolodtunk.

Ezért van szükség a megtérésre,

Az Istennel való helyreállásra, az újjászületésre.

Az Atyánál mindenkinek van esélye,

Garancia erre Jézus Krisztus vére. Vedd igénybe!

Vajdai Zita, 2010.02.17