Refrén: Evezz a mélyre és vesd ki a hálót!
Fogoly a lelked börtönbe zárod.
Nyisd meg hát szíved ajtaját,
Dönts már hát, Téged vár, vár a világ!

Tudom, hogy küldesz engem minden emberért
Halászni szüntelen még egy embert.
De méltó nem vagyok, a lelkem telve bűnnel
Te vársz reám, a szívem Rád figyel.
Refrén 2x

Háromszor kérdezel, a tegnap bennem él
A szégyen úgy fáj, a lelkemen ég.
Háromszor mondom el, a lelkem béna még
Igen, kész vagyok, ha engem küldenél.

Refrén 4x

Keresztény vagy keresztyén - Nyelvi különbségek katolikusok és protestánsok között használnak, amivel a katolikus és protestáns nyelvhasználat különbségeit is konzerválják – véli Prószéky Gábor nyelvészprofesszor.

„A nyelvi elkülönülést a protestáns egyházak kezdték: zsargonszerű szavakkal jelezték, hogy nem tartoznak a katolikus egyházba, amire a katolikusok hasonlóan válaszoltak. A két egyház szaknyelve a 19. századra rögzült, és az óta sem korszerűsítették.” – mondta Prószéky Gábor nyelvészprofesszor

A katolikus és protestáns nyelvezet sajátosságai című, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nemrégiben tartott előadásában.

Kinek a pap, kinek a papné

A különböző vallások gyakorlatában persze fellelhetőek olyan eltérések, amelyeket csak különböző szavakkal lehet visszaadni. A protestánsoknál az úrvacsora vagy a konfirmáció például mást jelent, mint a katolikusoknál az áldozás vagy a bérmálás. A lelkészi és papi hivatás közti különbségekre utalnak az olyan szólások, mint a „torony alól házasodik” vagy a „Kinek a pap, kinek a papné”.
A közös szavak viszont jelenthetnek mást is: a protestáns „evangelizáció” jelentése az, ha valaki a Szentírás szövege alapján igét hirdet, a katolikus „evangelizáció” pedig a hittérítés. A protestáns „presbiter” az egyháztanács világi tagja, a katolikus „presbiter” viszont az áldozópap neve.

Bibliák
Az ökumenizmus érhető tetten az első teljes bibliafordításokban – véli Prószéky Gábor. Az 1590-es Vizsolyi Bibliát fordító Károli Gáspár ortodoxnak született, ebből tért át a református hitre, míg az 1626-ban megjelent, első teljes katolikus Szentírást fordító jezsuita, Káldy Györgyöt protestánsnak keresztelték. Káldy jó harminc évvel későbbi, fejlettebb magyar nyelvet használt.

Prószéky szerint nem felekezeti fordítást készíttettek: bibliafordításaikra az utókor aggatta a református illetve katolikus címkét.
Meglepő történet a protestáns „keresztyén” és a katolikus „keresztény” szó használatának kialakulása. Krisztus görög nevéből, a „krisztianoszból” született a latin „christianus”, a szláv „krisztyán”, a magyar „kirisztyán” vagy „keresztyén”. A 18. század felerősödő hitvitái során néhány katolikus érvelő elhitette, hogy a „keresztyén” szó tulajdonképpen a keresztből származik, így nem lehet „ty”-vel írni.

A többségben katolikusok lakta Magyarországon így ez a szóalak terjedt el, noha a protestáns szóhasználat a helyes – hangsúlyozta Prószéky.

Félreértelmezett hagyománytisztelet „Annak idején a protestánsok a napi használatnak megfelelően alakították át a vallási nyelvezetet.

De ez a nyelv megmerevedett az évszázadokkal ezelőtti állapotban, pedig eredeti lényege éppen a reformszerű megújítás volt.” – véli a professzor, aki szerint a félreértelmezett hagyománytisztelet az oka, hogy az egyházak sokszor érthetetlen nyelvet hasznának. Hívő katolikusként úgy tartja, hogy noha a II. vatikáni zsinat rugalmasabb, 20. századi nyelvet vezetett be a katolikus szentmisébe, a hívők a régebbi szövegeket nem értik, imamalomszerűen ismételgetik. Az elavult protestáns egyházi nyelvvel kapcsolatban Fekete Ágnes református lelkész kritikáját idézte, aki szerint az istentiszteleteken, gyülekezeti alkalmakkor, a sajtóban „olyan nyelvezeten beszélünk, amely nem érthető a mai emberek számára… Még a legfiatalabb lelkészek is a korosztályuk számára teljesen érthetetlen egyházi nyelvet használják