2011. szeptember 11., vasárnap

bizonyság



Élek
Jézussal élek, napjaim szépek.
Benne remélek, sohasem félek.

Jöhetnek bajok, kicsik és nagyok,
mindent ráhagyok, az Övé vagyok!

Csak Ő a lényeg, ha Reá nézek,
édeni fények mind az enyémek!

Szüntelen ragyog, telnek a napok,
általa kapok mennyei lakot!  Kurczina Terézia
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-
 Kutam
Ellankadván az utamon Jézus az én jó kutam;
Őáltala frissülök fel, ha bármi baj rám zuhan.

Fájdalomtól vérzik szívem, és a szemem könnyet ejt;
Szeretettel átölelve sebeibe belerejt.

Mit kezdjek a fájdalmammal, megmutatja énnekem;
S csodálatos gyümölcs lesz, mit nehézségem megterem.

Szent Szívével egyesülve hallható lesz az a szó,
ami gyógyír sebeimre, s lelkemnek oly nyugtató.

Igéjéből erőt nyerve minden bajom könnyebb lesz;
Keresztemet elhordozván jutok el az Istenhez.  Kurczina Terézia
Hála
Megköszönöm most jó Uram, Veled járhatom az utam.
Hol kereslek, fel is lellek, hozzád bújok, átölellek.
Téged látlak mindenkiben, tekintetem Rajtad pihen.
Téged rejt e sok magas hegy, fák ágain kis vörösbegy.
Besüppedő nedves avar, porfelhő, mit szél felkavar.
Csörgedező hegyi patak, rejtőzködő piciny halak.
Kisimulva a víztükör, rajta a fény, mi tündököl.
Varázslatos erdőillat, könnyű szél, mi lágyan ringat.
Virágkehely és virágpor, lezúduló esti zápor.
Csöndes napom hűs alkonya,
elsuhanó őzek nyoma. Apró vadak járta csapás,
csilingelő, szép kacagás. Kiránduló víg emberpár,
őszbe hajló elmúló nyár. Fényben úszó látóhatár,
köröttem sok dalos madár. A távoli harang szava,
élet minden színe-java. S ha egész nap ezt sorolnám,
elmondani úgy sem tudnám. Észreveszlek, megcsodállak,
szüntelenül Téged áldlak.  Kurczina Terézia


Oltáriszentség előtt
Oltáriszentség, nagy titok, előtted én leborulok.
Bár a szemem kenyeret lát, hiszem Benned Isten fiát.

Elárasztasz kegyelemmel, körülölelsz szeretettel.
Hozzád jövök, ha örülök, Neked mindent megköszönök.

Te ártatlan, tiszta Bárány! Színed előtt leborulván
odaadom magam Neked, szüntelenül áldom Neved.

Jézus rendelt Téged nekünk, maradni így akart velünk.
Földi útra táplálékul, égbe vivő ajándékul.

Jöhetnek nagy lelki fagyok, egyedül én sosem vagyok.
Tőled kapok új erőre, s haladhatok még előre.

Mindig Hozzád menekülök, közeledben felüdülök.
Eléd járok töltekezni, Jézust Benned fölfedezni.

Búban, bajban itt vagy velem, a békédet adod nekem.
Türelemre is Te nevelsz, Neked tetsző útra terelsz.

Jézus kérte: vegyünk, együnk, hogy Ővele egyek legyünk.
Tőled szívem mindig hevül, lelkemben élsz, mélyen, belül.

Könyörögve kérlek Téged, áraszd reám a kegyelmed!
Ne engedd, hogy hűtlen legyek, ellenedre bármit tegyek!  Kurczina Terézia

Ima
Uram, tarts meg engem, Szentséges kezedben!
Lelkem olyan gyönge, ha bármi baj jönne, elveszne életem!
Mélysötét éjeken, homályban és ködben, világíts köröttem!
Gondok reám lesnek, add, hogy el ne vesszek!
Átjárna fájdalom, lankadna két karom, maradjon meg nekem
tiszta szeretetem!

Esdekelve kérlek, add, hogy Rád úgy nézzek, ahogyan Te nézed
szeretett Terézed!  Kurczina Terézia


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése