2016. február 15., hétfő



 "Tér és idő végtelenén kel át Isten végtelen szeretete, hogy megkeressen minket magának. Hatalmunkban áll befogadni vagy elutasítani közeledését. Ha nem fogadjuk, újra és újra jön, akár egy koldus, de akár egy koldus, egy napon ő sem jön többé." S. Weil

 "Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni, a kettő közötti különbséget." Marcus Aurelius

 "HA a világot, amely Isten előtt oly csekély, az emberek oly nagyra tartják, mi akkor a mennyország, amelyet Isten ajánl?!" John Bunyan

"Az Istennel való személyes közösségünk mélységétől függ érte végzett nyilvános szolgálatunk értéke"   Oswald Chambers

 „Rég hitel vesztett statisztikával áltatjuk magunkat, ha azt képzeljük, akiket megkereszteltünk, azok keresztyének is lettek.”

„Felvétettem Isten kegyelmi szövetségébe Krisztus rendelése szerint. A bűn ostromolhat, de nem fog uralkodni rajtam. Vádolás és kárhoztatás közepet hittel támaszkodhatom a megváltás tényére: Isten elfogadott engem.”

 „Elérjük-e lankadatlan erőfeszítéssel a teljes szentséget? –Szó sincs róla./                               A teljességet majd odaát az Örök Hazában érjük el !/ Ez a végidők váradalma. Előrehaladás a keresztyén életben abban az értelemben van, hogy egyre inkább megismerjük bűneink nyomorúságát, de ugyanakkor egyre jobban látjuk a kegyelem nagyságát is. A bűn és kegyelem e megtapasztalt kettősségében örvendezhetünk a jó cselekedeteknek, mint a kegyelem gyümölcseinek.”

, „Nem azok a nagy emberek, akik nagyra nőnek,

Nem azok a hősök, akik másokat legyőznek.

Nagy ember az, ki magával küzd, de nem él magáért,

Oda adná szívét társai javáért .’

"Szeretni nem azt jelenti, hogy a másikat szófogadóvá, hozzánk hasonlóvá, számunkra kényelmessé tesszük, szeretni azt jelenti, hogy a másikat szabadnak hagyjuk, ha kell elengedjük, és hagyjuk önmagává válni... "                                                                           

„Az ítélkezés IDŐ-t emészt. Milyen szabad lennél, ha egyszerűen csak megengednéd a tö1b1bieknek, hogy azok legyenek, akik?!" ....                             

„Ha nem a világnak játszol, ha megéled magad, akkor a világ felfigyel rád. Mert az ember mindig felfigyel arra, ami igaz: a médiának és a reklámoknak köszönhetően manapság már annyi a talmi, hogy mindig feltűnik a valódi. "

A szeszkirály diadaléneke!  /részlet/
Igen. Az én hatalmam óriási. Én a Sátán szolgálatába állok. Pedig a Sátán a világ ura. Az én uram kedvéért teljes munkát végzek. A test mellé megölöm a lelket is. A végén a nagy zsákmányt, a lekaszált embermilliókat odaadom az én uramnak, a Sátánnak.
De megmondom neked, hogy azért valakitől félek. Van valaki aki még az én kezemből is ki tudja ragadni a zsákmányt, aki még az én rabszolgáim bilincsét is le tudja szaggatni. Van valaki, aki előtt nekem reszketnem kell. Van egy név, amely elől menekülnöm kell: a „Jézus” neve az.
Látod azt a csillagos tornyot, amely alól az ének zendül felénk? Az a Jézus háza.
 Ott nekem nincs semmi hatalmam. Ott is szól a zene, de nem a táncra.
Ott is énekelnek, de nem az uramnak, a Sátánnak tiszteletére.
Ott az én rabszolgáimat akarják megszabadítani a Jézus számára.
Ott anyák, feleségek, gyermekek imádkoznak a fiú, a férj, az Atya lelkéért, hogy az Isten adjon az elveszett számára kegyelmi időt, hogy megtérhessen és éljen.
Nézd, most is egyről leszedik az én rongyaimat s fehér ruhába öltöztetik, hogy beállhasson a Bárány seregébe. Szeretném őket összetaposni, s a lelkemen keresztülvonaglik a halálsejtelem. Nem jöhet-e idő, amikor a Bárány szavára az emberek összefognak s engem, mint egy bélpoklost kitaszítanak a világból?
Igen: ez a Jézus erősebb nálam, sőt erősebb az én uramnál, a Sátánnál is. Szerencsére, erről az én szegény, buta rabszolgáim nem akarnak tudni s ha valaki mondja is nekik, a szemébe vigyorognak. De meg én is minden pokolbeli segítőtársammal megteszek mindent, hogy az emberek észbe ne kapjanak.
 Mi bedugjuk az emberek fülét, bekenjük a szemét, összezavarjuk a lelküket, megkeményítjük a szívüket, hogy ne hallgassanak a Jézus hívó szavára.
Amíg bírjuk, konkurálunk a templomokkal ,az imaházakkal s a söntésbe hívogatjuk az embereket a Sátán imádására.
Köztem és Jézus között sohasem lehet békesség. Én az embereket nyomorulttá teszem.      Ő boldoggá teszi őket.   Én gyűlöletet, haragot és viszálykodást támasztok. Ő megtölti a szívet szeretettel. .                                                                  
 Én lerombolok, aláaknázok minden földi szeretetet, Ő szerető szülőket, engedelmes gyermekeket, áldott családi életet teremt.  Ő új életet hoz, én halált. Ő végtére paradicsomi örömöt s örök boldogságot ad híveinek, én a pokol örvényébe taszítom az enyéimet. S mivel a Sátán is, én is tudjuk, hogy az időnk rövid, azon vagyunk, hogy minél több gyászt, pusztulást, halált és kárhozatot terjesszünk az emberek között.
Kis Tükör 1935 január

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése