2015. november 13., péntek



Jeleket adni .
Jeleket adni, jeleket hagyni,
Ha elmegyünk is, jelnek maradni,
Beszédes jelnek lenni a hitben,
Mint akit jelnek rendelt az ISTEN.
-----------------------------------------
TEREMTÉL-E?

Azért vagy itt, hogy hivatásod töltsd be.
Isten sokáig vár a jó gyümölcsre.
Míg napjaid a semmibe peregnek,
hány gondja, kínja vár az embereknek,
hány könny, kiáltás, fájdalom a testben!
Maradt-e szív, kéz miattad üresen?
Van-e magány, mi ellenedre szólhat?
Teremtél-e az Örökkévalónak?

Kell-e az Ige akkor is, ha vádol?
Tanultál-e a meddő fügefától,
vagy ürességed látszatokkal födted?
A „Még egy év’’ is lassan már mögötted,
maholnap véget ér a földi élet...
Felmérted-e, hogy mennyi év mivé lett,
s mi lesz, ha ez már az utolsó hónap?
Teremtél-e az Örökkévalónak?
----------------------------------------
Honvári Szabó Lajos
VASÁRNAP ISTEN HÁZÁBAN .
Mint a fecskecsalád A ház ereszére: Úgy sietünk ide Isten közelébe...
Ami a madárnak A jó puha fészek, Az az Isten háza Az ember szívének...
Hozzuk ide lelkünk Legszebb virágát: . A jó Isten iránt Hódolatot, hálát!
Adjuk át egészen Neki a szívünket!... Így lesz csak igazán A vasárnap ünnep.
---------------------------------------------
Vasárnap a templomban.
Örvendezve ünnepelünk. Megköszönjük, jó Istenünk,
Hogy szívünket indítottad, Könyörgésünk meghallgattad.
Lustaság vagy hitetlenség, Csüggedés vagy közömbösség
Minket vissza nem fogott. Betöltik most ifjak, vének,
Vidám mosoly, zengő ének E felépült templomot.

Reménységgel ünnepelünk Színed előtt, jó Istenünk.
Arra kérünk Tégedet: Szenteld meg most e helyet,
Szenteld meg itt népedet! Szent Fiadnak érdeméért
Áraszd ránk kegyelmedet, Hogy Jézusnak itt e földön
Követhessük nyomdokát, S utunk végén hátrahagyva
Otthonunkat, templomunkat, Elérhessük szép honát!
------------------------------------
NE FÉLJ!
Mintha látnám a fehérruhás szentet,
amint Jairus házához közelget,
s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka!
Jézus ránéz az elsápadt apára:
„Ne félj, csak higgy!“
Ha ránk is így szakad a fájdalom,
szerettünket látva a gyászpadon,
s kiáltjuk: Nincs már aki segítsen!
Törjön át Jézus szava a bús csenden:
----------------------------------------
Gondolatom...
Gondolatom : szárnyal, repked Nálad biztosn nyugalmat lelhet .
A lélek harcában Uram Add meg nekem a békét,
Te aki adhatod A Lélek menedékét.
Miért mondok talánt, Mikor Te vagy a biztos
Uram Nálad a kegyelem Melyet ajándék gyanánt
Kínálsz fel , itt s most. Add meg Nekem kérlek,
A remény tüze mindig szívemben égjen
Uram, Teérted Én csak erre kérlek .
--------------------------------------------
Uram
Felbolydult az élet rendje
Nincs meg bennem a lélek csendje.
Körülvesz a tavasz Uram Az élet ,
A világ megingatott A ravasz. Te tudod Uram,
Mit én csak sejtek. Te adhatod vissza a lelki rendet.
Te teremtesz szívemben csendet. Te adod vissza, mi elveszett
Könyörögve kérlek teremts bennem rendet, Lelki csendet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése