-------------------------------

 Szent templom, szent papság Ezékiel 44,1–23 Különleges kiváltság Isten szolgálatában élni. A szent helyhez azonban szent, vagyis az Úrnak odaszánt emberek illenek. A kiválasztás szempontja a bűnökhöz való viszony. Azok a léviták, akik a környezetük hatására eltávolodtak az Úrtól, bűnben éltek, és ezzel rossz példát mutattak, méltatlanná váltak a szent dolgokhoz. Cádók utódai a nép tévelygése idején is kitartottak az Úr mellett, bizonyítva hűségüket. Ők végezhették ezért a szent szolgálatot. Ehhez a kiváltsághoz azonban szent életvitel tartozott. Feladataik és magánéletük minden területén a Mindenható szavához kellett igazodniuk. Ez alapján tudták a népet tanítani a szent és közönséges, illetve a tisztátalan és tiszta közti különbségtételre. „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Pt 2,9) – mondja a Lélek most nekünk, akik Jézus által kaptuk elhívásunkat. Természetesen ehhez is a szent élet tartozik, amit ma is látniuk kell az embereknek. Urunk, segíts, hogy hűségesek maradjunk a szent életben minden helyzetben! Erős a harcban 2Mózes 17,8–16 Kevés kivételtől eltekintve mi, emberek többnyire nem szeretünk harcol- ni. Jobban szeretjük a békességet, nyugalmat, ami rendjén is van. De mi a helyzet akkor, amikor hatalmas hullámokban özönlenek felénk a pusztító seregek? Békésen olvasgatunk, kertészkedünk, adunk-veszünk, tudomást sem véve a dologról? Ez nem tűnik nagyon ésszerűnek, pedig gyakran megtörténik velünk! Isten népe ma is állandó támadásoknak van kitéve – részint fizikai, részint szellemi területen –, és ez a nép gyakran még csak észre sem veszi, hogy támadás alatt áll... Pedig ha tudná, milyen erővel harcol minden egyes lélek pusztulásáért a Gonosz, akkor odaállna a „halom tetejére”. Isten segítségével hatalmas vereséget mérhetne az ellenségre, és csodálatos győzelmeket élhet- ne át, mint Mózes népe is! Félsz? Az igazán bátrak mindig félnek, de legyőzik a félelmüket – felnéz- nek Istenre, megfogják egymás kezét, és kitartanak a végső győzelemig. Megváltónk, te legyőzted a halált és a Gonoszt. Segíts minket összefogás- ra, hogy mindennap átéljük a veled való győzelmet!

---------------------------------------------

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

A SZELLEMI BECSÜLETESSÉG KÉRDÉSE

"Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok..." (Róm 1,14).

Pált eltöltötte az az érzés, mennyire adósa Jézus Krisztusnak, és hogy ezt kifejezhesse, teljesen odaadta magát az Urának. Pál életének nagy ihletettsége az a látás volt, hogy Jézus Krisztus az ő szellemi hitelezője. Ugyanilyen adósnak érzem-e én is magam Jézus Krisztussal szemben minden egyes megváltatlan lélekre vonatkozóan? Akkor élek szellemi értelemben becsületesen, ha ezt az adósságot a lelkekre nézve törlesztem. Ami az életemben értékes, még a legkisebbet is Jézus Krisztus váltságának köszönhetem. Vajon teszek-e valamit azért, hogy váltsága más emberek életében is érvényesüljön? Csak olyan mértékben tehetem ezt, amennyire Isten Szent Szelleme adós voltom tudatát kimunkálhatja bennem. Nem felsőbbrendű személynek kell lennem az emberek között, hanem Jézus Krisztus rabszolgájának. "Nem a magatokéi vagytok" (1Kor 6,19). Pál önmagával fizetett Jézus Krisztusnak. Azt mondta: Adósa vagyok mindenkinek az egész föld kerekségén Jézus Krisztus evangéliumával. Azért vagyok szabad, hogy teljesen szolgája lehessek Uramnak. Ez a Jézus Krisztusnak elkötelezett ember jellemvonása, aki szellemi vonalon becsületes. Hagyd abba az imádkozást magadért és add oda magadat másokért, mint Jézus rabszolgája. Így leszünk valóban megtört kenyér és kiöntött bor.

--------------------------------------------------------

János apostol 1. levele 1. rész 5/b-7. vers

„… az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot.

Ha pedig a világosságban járunk, ahogy ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.”

János apostol 1. levele 1. rész 2. rész 1-6. vers

            „Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek. Ha pedig mégis vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus. Mert ő az engesztelő áldozat a mi bűneinkért. De nem csak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is.

            És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság. Aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk.

            Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt.”