Reményik Sándor: Lefelé menet  ,- Máté 17. 

1.

„Elváltozék…” Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sáppad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.

 

2.

Testvérem, társam, embernek fia.
Igaz: a hegyen nem maradhatunk.
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.

Kolozsvár, 1931. február 22.

------------------------------------------

„Uram, állíts szájam elé őrséget,
és ajkam kapujához rendelj védelmet" (Zsolt 140,3)
A hallgatás szelídség,
amikor nem szólsz, ha bántanak, amikor nem keresed a magad igazát,
amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged.
a hallgatás szelídség.
A hallgatás irgalom,
amikor nem feded fel testvéreid hibáit; amikor készségesen megbocsátasz anélkül,                                                 hogy a történteket felemlegetnéd, amikor nem ítész, hanem imádkozol,
a hallgatás irgalom.
A hallgatás türelem,
amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,
amikor nem keresel emberi vigaszt, amikor nem aggódsz, hanem türelmesen
várod, hogy "a mag" kicsírázzék, a hallgatás türelem.
A hallgatás alázat,
amikor nincs versengés, amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,
amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,
amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért, amikor cselekedeteidet félreértik,
amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét, a hallgatás alázat.
A hallgatás hit,
amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,
amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,
amikor nem törődsz azzal,hogy megértsenek téged, mert elegendő
neked, hogy az Úr megért, a hallgatás hit.
A hallgatás imádat,
amikor átkarolod a keresztet, anélkül,hogy megkérdeznéd: "Miért?"
a hallgatás imádat.   "Jézus hallgatott" (Mt 26,63)

---------------------------------------

    A természet dicsérete.

Ó Uram csodákkal átszőtt a Te alkotásod,.                                                                                                               csak ámulok és bámulok, mily szép a Te világod.

Bejárva minden zugát, felém a szépség nevet, .                                                                                                 minden kis mozaik áhítatosan dicséri Nevedet. 

A formák, a színek, az illatok, a hangok,.                                                                                                                         mindenütt érzem, vannak, ahol barangolok.

Minden elbűvöl és fakaszt mély áhítatra, .                                                                                                      vigyázok rá, mint a legdrágább aranyra.

 Csodálatra méltó ez a nagy harmónia,.                                                                                                                      az élőlények egymáshoz való viszonya.

Itt van, látom, érzem s mégis hihetetlen,                                                                                                               Emberi elme hasonlót alkotni képtelen.

 A teremtett világod láttán hódolok Neked, .                                                                                                                   és köszönöm, hogy ebben lehetek Veled.

Köszönöm, hogy láthatom s benne lehetek,                                                                                                      köszönöm, hogy e szépben ily soká élhetek.

Köszönöm, hogy úgy formáltál meg minket,.                                                                                                   hogy itt lehessünk és csodálhassunk mindent.

És szépséggel betöltve köszönünk Neked,.                                                                                                                   s ujjongó imával dicsőítjük szent Neved.

Tamm, 4.11.2013.              Franz, Johann Pinter