Mt 13,54-58,- Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a
zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: "Honnan van
ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem
Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És
nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?"
És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: "Sehol sem becsülik
kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában." Hitetlenségük
miatt nem is művelt ott sok csodát.
Elmélkedés:

Az Isten Országáról szóló beszédek után egy új szakasz kezdődik a mai
evangéliummal, amely Jézus elutasításával indul és kereszthalálával
fejeződik be. Az elutasításnak a názáretiek részéről egészen egyszerű oka
van: ismerik Jézus emberi származását. Ezen az ismereten azonban nem
képesek túllépni, nem ismerik fel Jézus isteni mivoltát. Hiába beszél itt
is ugyanolyan meggyőző erővel, mint máshol, hiába próbál itt is csodákat
tenni, mindez nem képes megváltoztatni az őróla alkotott képet.                                                                   Saját szülőföldjén hitetlenséggel néz szembe Jézus, pedig joggal várhatta, hogy
itt is hittel fogadják majd.
Ahhoz, hogy Jézusban meglássuk az Isten Fiát, hitre van szükségünk. A
hitetlenség elutasításhoz vezet, a hit elfogadást jelent.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Uram, te vagy a reményem!
Benned bízik a lelkem!
Nem kell félnem, hiszen te, Istenem,
nemcsak velem vagy,
hanem bennem is vagy, és én tebenned!

-----------------------------------

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "A mennyek országa olyan,
mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog.
Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát
edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is.
Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes
kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?"
"Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a
mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki
kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit,
más helyre ment onnét.
Mt 13,47-53
Elmélkedés:
Az Isten Országáról szóló beszédsorozat befejezéseként Jézus egy
halászhálóhoz hasonlítja az Országot, amely különbségtétel nélkül
mindenféle halat összefog. E példázat újabb oldalát mutatja meg a mennyek
országának, tudniillik azt, hogy az országba mindenki meghívást kap.
Tévedés volna ugyanis az Isten Országát csupán a látható Egyház tagjaira
leszűkíteni, hiszen az isteni működés annak keretein kívül is
megtapasztalható. Az Isten Országa a személyekre, a közösségekre és az
egész világra vonatkozik.
Az Isten országának folyamatos megvalósulása azt jelenti, hogy az isteni
törekvés, üdvözítő szándék állandóan átformálja, megújítja az embereket és
a világot. Ez a törekvés felismerhető, megtapasztalható, s ugyanakkor arra
ösztönöz, hogy együttműködjünk vele.
De vajon engem is átformál, engem is megújít ez az isteni erő? Növekszik-e
bennem Isten Országa? És kész vagyok-e együttműködni e törekvéssel, hogy
Isten Országa növekedjék általam?
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Uram, te vagy a reményem! Benned bízik a lelkem! Nem kell félnem,
hiszen te, Istenem, nemcsak velem vagy, hanem bennem is vagy, és én
tebenned!