Virág-szépség

Egyszerű vadon nőtt virág,

Gólyahír, kankalin, ibolya, gyöngyvirág.

Kamilla, búzavirág, pirosló pipacs,

Annyira szép mind, akkor is, ha vad!

Pompás évelő kerti virágok,

Nárciszok, jácintok, tulipánok.

Árvácskák, szarkalábak, nefelejcsek,

Rózsák, liliomok, dáliák, szépségek.

Csokorba kötött virágcsodák,

Szegfűk, rózsák, orchideák.

Cserepes virágok, szobanövények,

Még a szúrós kaktuszok is gyönyörűek.

Isten csodálatos gazdag világa

Testesül meg minden virágba.

Táplálják reménységünket, örömünket,

Isten országa mennyivel csodásabb lehet!

A virág önmagában csak ígéret,

Feltétele a termésnek.

Minden fajtájában van valami szép,

Mely szebbé teszi az ember életét.

----------------------------------------

Keringő élet

Ősz döngöli a kopár kertet,

A levelek a földön holtan hevernek

Hanyag lomhaságban szerteszéjjel,

Csípős fagy vesz rajtuk elégtételt.

A fák keringő nedve alászállott,

Felkereste ott lenn az alvó világot.

Ott elpihen, míg a halni hullt levél

Csendben elenyészik a tél tetemén.

Az őszi eső előbb elsiratja,

Majd zúzmara zúzza-marja.

A tél hóleple betakarja,

Magát a föld porának adja.

Míg az élet nedve lent pihen,

Zörgő csontvázként áll a teste fenn.

Feltámadásról álmodik a mélybe’,

Felébreszti majd a tavasz lüktetése.

És ha az életnedv feltámad,

Keringve jár be minden ágat.

Rügy pattan, levél bomlik, virág virul,

Feltámad minden, mert az élet az úr.

Az élet évről-évre így kering,

A természet rendje szerint.

Az Alkotó bölcs döntése ez,

Mely által szól, int, figyelmeztet!

----------------------------------------------