A szem kívánsága.

A szem az egy csodálatos dolog az életünkben, hisz látunk vele, minden szép dolgot, amit Isten teremtett.
Láthatjuk szeretteinket, hasznos a munkánk során, sok kreatív művész köszönheti a szemének alkotásait.
De tud bűnre csábítani is. Hisz mindent megragadunk, amit csak tudunk, és azt hisszük, hogy feltétlenül szükségünk van rá. Az igaz, hogy Jézus azért jött, hogy bővölködjünk, de ne sóvárogjunk és követeljünk ki magunknak mindent, amit a szemünk meglát.

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja
a szemet, meg kívánatos is az a fa,...
1 Mózes 3:6,

Bizony a szem visz sok férfit is a paráznaságba, az embereket a falánkság bűnébe, a költekezés egyik eszköze.
A szemek kívánsága sokszor elválaszt Istentől minket. Zabolázzuk  meg testünknek ezt az értékes tagját, mert amilyen hasznos, úgy tud bűnre csábítani is.
forrás: Neil T. Anderson - A Szabadító c. könyv felhasználásával
-----------------------------------------------------------------
     Túrmezei Erzsébet:   Lábnyomok-
Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy ő mondta, ott járt énvelem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
" Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S, most visszanézve, a legnehezebb
 úton, legkínosabb napokon át,
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínységben? "

Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:
" Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt
Téged vállamon hordoztalak! "
 -----------------------------------------------
.Túrmezei Erzsébet:  Nem mondott fel nekem!

Szolgálatára angyalok sietnek.
Parancsol viharoknak és szeleknek.
Megérteni, felfogni nem lehet,
hogy meglátott, parányi porszemet,
s szolgálatába vett.
Szívemben ujjongva dalol a hála,
Kerek világon nincs jobb gazda nála!
Mikor szolgálatába fogadott,
mert nem csak munkát, drága feladatot,
erőt is Ő adott.
Szentlelkét adta: segítsen, vezessen.
Sürgessen: soha ne időzzek resten.
Tekintete rajtam volt szüntelen.
Mindenre elég volt a kegyelem.
Ő maga járt velem.
Talált volna annyi hůségesebbet,
Parancsainak engedelmesebbet,
Csuda irgalmát áldja énekem,
hogy szolgálhattam hosszú éveken,
s nem mondott fel nekem.
Pedig megtehette volna!
S én szegény, gyenge, engedetlen szolga
türelmét, irgalmát dicsérhetem ...
mert ezután sem mond fel ... sohasem!
Övé az életem!