Egyáltalában ne ítéljetek?
Hogy is van ez?

„Azért idő előtt semmit se ítéljetek”

"Egyáltalán ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet." (1 Kor 4,5)

Pál apostol ezek előtt közvetlenül, arról beszél, hogy egyik ember így hirdeti az evangéliumot, a másik pedig úgy. Van ugye ő, aki ruhátlanul, éhezve, és szomjazva, saját kezével fáradozva, és vannak, mint például talán Apollós, aki másképp.
Arról beszél senki, se fuvalkodjék fel az egyik tanítóval dicsekedve a másik ellen. (1 Kor 4,6) „Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annak felette, ami írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.”.

Arról is beszél, hogy őt ezek az ítéletek és dicséretek nem hatják meg. Mert ő még önmaga felett se ítélkezik. Mert egy a cél, hogy mindegyikünk hűségesnek bizonyuljon, abban, amit az ÚR rábízott.
Bizony, ha minden lelki kegyelmi ajándékban bővölködünk, - és ha csak abban, mert anyagiak nincsenek, - azt kell adnunk, ami belül van, amit közvetlenül az Istentől kaptunk, lelkünkben, és adjuk tovább az Igehirdetés által.

Azt adjátok oda alamizsnául, amit kaptatok, ami belül van. (Lk. 11,41)

Adjátok el vagyonotokat és adjátok alamizsnául.-„”- Csak adjátok alamizsnául, ami benne van; és minden tiszta lesz néktek”.
(Lk 12,33)—„ Adjátok el amitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, ahol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.”-

Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái, fölé rendel, hogy idejében kiadja élelmüket?
 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?

(Lk 12,42)—„ Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
Tehát afelől, hogy ki hogyan adja ki azt, amit az ÚRtól kapott, eledelül azoknak, akiket az ÚR rábízott, egyedül az a nap fogja világossá tenni, amikor Ő visszajön. Hiszen Ő tudja a szívek szándékait.”-
De, akkor mit is ítélhetünk, testvéreim?
Már pedig hiszen van köteleségünk ítélni is!
Azt mondja Pál apostol: Távolítsátok el a gonoszt magatok közül!
A módját is tudjuk, hogy - legalább - ketten kell inteni testvérünket.
Pál apostol ebben az esetben a nyilvánvaló bűnről beszél.

"Már megírtam nektek, hogy nem szabad kapcsolatot tartani paráznákkal. De nem általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból. Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó, vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Mert mit tartozik rám, hogy a kívül levők felett ítélkezzem? Nem, a belül levők felett ítélkeztek-e ti is? A kívül levőket pedig Isten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül!" (1 Kor 5,9-12)

Tehát testvéreim, különböztessük meg, hogy mi által ítélkezhetünk testvéreink felett.
Igehirdetés módja miatt nem. Egyik így hirdeti a másik amúgy. Mindenki úgy sáfárkodik Isten titkaival, ahogy akar, a rábízott kegyelmi ajándék mértéke szerint, ha akar.                                Hogy ő a rábízott kegyelmi ajándékokat kiosztotta-e azoknak, akik erre rászorulnak az a nap fogja megmutatni, amikor Jézus eljön, és Ő fogja megítélni.
Ellenben, mégis ítélhetjük testvéreinket, abban a tekintetben, ha bűnben vannak. Testvéreim, jól különböztessétek meg mi a bűn. A paráznaság, nyerészkedés, bálványimádás, rágalmazás, részegeskedés, harácsolás az,s.t.b. Ha ilyeneket láttok, akkor ha bár az testvérnek nevezi magát, de együtt se egyetek vele. Pál apostol azt mondja, távolítsátok el az ilyen embert magatok közül, mert megfertőz titeket.
Pál apostol magát állítja példaképnek, nélkülözésben, nehézségben, de abban, hogy senkire nem szorult rá, saját kezével dolgozott magáért. Nincs benne nyerészkedés bűne.                       Ellenben ezzel a életstílusával a világ bolondja lett, azzal az üzenettel együtt, amit hirdet is, márpedig Isten bölcsességét, ami nem a világ bölcsessége.
Pál apostol azt mondja, (1 Kor 4,15-16) Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által. Kérlek azért titeket, legyetek az én követőim.”.                                                          /.”természetesen addig, amíg az Úr Krisztus követője ő is!”/

Fogadd el, szeretettel!