verses bizonyság

 A TENGER ÁRJA

1. A tenger árja bármily nagy,
Jó Atyád téged el nem hagy.
Ő mérte ki az óceánt,
És tőle függ a nagyvilág.
Megtartja népét szüntelen,
Mert Jézus Úr a tengeren.

2. Ha csónakodba lép az Úr,
A zúgó tenger elcsitul.
Ő csendre inti szíved is,
Ha gondjaid közt rátekintsz,
Nem nyelhet el a félelem,
Mert Jézus Úr a tengeren.


FOHÁSZ
(Szerző: Komlósi Gizella)

Fekete karját tárta ki az ördög
s lett belőle özönvíz a földön
rút leplét rázva cibálja a fákat
menekül előle ember s az állat.

Fohászt nem hallja zeng kacagása
fodrozó habok közt szállt alája...
templom kerengőn lélek harang járja
bennreked a fájdalom tengernyi sárban.

S ha majd karzaton Ave Maria szól
kísérje lelked a lágy dallamot.......
kérd: költözzék béke vízi világba
tűnjön az ember örök gyarlósága.

ISTEN LELKE, SZÁLLJ LE HOZZÁNK!
(szöveg és dallam: Bányai Jenő)

1. Isten Lelke, szállj le hozzánk új korszaknak hajnalán!
Hitharcokban próbált néped, ím, előtted most megáll.

Kar: Zeng a hála néped ajkán, egy szív, egy cél szárnyat ad,
Jöjj, Úr Jézus, álld meg néped, Így Tehozzád hű marad!

2. Annyi korszak küzdelmében sorainkra szállt erőd,
Adtál nékünk Józsuékat, vezettek sok harcban ők.

Kar: Zeng a hála néped ajkán, egy szív, egy cél szárnyat ad,
Jöjj, Úr Jézus, álld meg néped, Így Tehozzád hű marad!

3. Néped újból most elindul, hisszük, hogy Te jössz velünk;
Jobbod megvéd, vezet minket, égi honba érkezünk.

Kar: Zeng a hála néped ajkán, egy szív, egy cél szárnyat ad,
Jöjj, Úr Jézus, álld meg néped, Így Tehozzád hű marad!


HÁLATELTEN
(szerző: Kovácsy József)

Hajtsunk ma fejet halottaink előtt,
Kik fegyverrel védték a magyar földet,
Kik életüket áldozták érettünk
Az utolsó pillanatig, míg léteztünk,
Még akkor is, mikor minden elveszett!
Hajtsuk meg zászlóinkat hőseink előtt,
akik Budát és Pestet védelmezték
Hősiességük példáját mutatva,
Heteken át vérüket hullatva
Megpecsételték a Halált, végzetet!

Hajtsunk fejet a megmaradottaknak,
Kik kitüntették magukat hűséggel –
Kik fegyverrel kezükben eposzt írtak,
A Sátán ellen dicsőséggel vívtak,
Hogy biztosítsanak új ezredet!
Hajtsunk fejet vérző nemzetünk előtt,
Mi magva volt a hős ellenállásnak –
Mi feltartóztatta kelet csordáit,
Így nem gázolhattak le a Rajnáig,
Védőbástyaként állva a terepet!

Hajtsuk meg térdünket Istenünk előtt,
Hogy megtartott minket az ősi hitben –
Hogy vállalhattuk a véráldozatot,
Hogy anyáink szülhettek friss magzatot,
Kiknek hangjától a világ reszketett!
Hajtsuk meg derekunk fiaink előtt,
Kik átvették szerepét e hős fajnak –
Hogy legyen erejük a vért csodára,
Ha kell új harcra, vagy megtorlásra,
Mert bűnhődik, ki ellenünk vétkezett!