verses bizonyság

Euro Arc!

Mondják: Krisztus arca, nem lehetett ilyen!
Kérdezzük meg hát: Még is, szerinted milyen?!
Válaszolják: Ez az arc, csak ma divatos,
bíz abban a korban, nem lehetett honos.
Egyenes haj, kék szem. Milyen Zsidó arc ez?!
Azon kort sötét haj, barna szem jellemez.
Igaz amit mondasz, csak van egy kicsi gond,
hogy nem igazán érted, mit e Kép elmond.
Hogy mért festik meg Őt ilyen ábrázattal?!
Hogy Szellemed s Lelked, bírjon alázattal!
Bármi, amit olvasol Szent Bibliádban,
Örömhírét hordja, szerte a világban.
Nem azért lett e Könyv ily szépen megírva,
hogy hibáit keressed, bömbölve, sírva!
Okos emberek írták, rejtve a Tudást,
hogy ne szüljön e Föld, sok millió - Júdást!
Hagyjuk a mivoltát: Zsidó volt, vagy mégsem?!
Van ennél fontosabb! Tudom. Mert emlékszem…
S bár lehet, hogy tévedek, nézd ezt el nekem,
hisz nem másztam meg én sem még a Szent - Hegyem.
Nem azért van e szó szívembe leírva,
hogy Lelkedet én vigyem el majd a sírba!
Azért vannak benne ilyen ébredések,
hogy tudjam mi az, mit a szívedbe vések,
s tudom hosszú lesz, de megéri olvasni…
Mert fagyos szíved, bíz felfog majd olvadni.
Nem jóslat ez, csak a bizalom irántad,
mert tudom e választ vágytad és kívántad.
Van a Bibliában pár csodálatos sor:
„Szemed s füled érezze, mit üzen a kor!”
Nem a testeden van e két érzékszerved,
odabent lakozik, s éppen ezért szenved!
Magadba zárod, mint anya a gyermekét,
nem törődsz vele, hogy mit lát, vagy mit remél.
De egyszer majd úgyis megnyílik a Kapu,
nem zavarja Őt, ha vastag betonfalú!
Mennél tovább tartod a Tudást magadba,
annál üvöltőbben tör majd a szabadba.
Emlékezz a percre, mikor Teremtettél!
Te sem voltál csendesebb Születésednél.
És ha a világunk csak homályos tükör,
bízz abban bátran, mi a Lelkedből kitör!
Nem bomlasztja meg, homályos földi elméd,
csak ráébreszt arra, hogy még mi is kell még.
Adjad hát át magad a belső Tudásnak,
hogy megértsed mi az, mit Felülről Várnak!
Térjünk vissza hát a Jézusi ábrához,
s ne félj attól, hogy a Lelked majd elkárhoz!
Emlékszel-e még Sámsonod alakjára?
Mért Hozta Őt Isten erre a világra?
Hol lakozott Neki bőszen az ereje?!
Bíz hajában hordta, mint Napnak Deleje!
Mondjam a nevét, hogy mit is jelentene?!
Nap Fiának hívták; ez volt a jelleme.
Mond meg hát most bátran, mi a baj a Nappal?!
Égeti a bőröd, vagy nem bír a faggyal?!
Te is tudod Testvér, válasznak ez nem jó!
Ez - Erőre nem hat, semmiféle béklyó.
Ha Ő a Delejét nem szabályozná le,
ha a Föld nem imbolyogna mindenfele,
vajh lenne esélye az életnek rajta,
vagy amint a vulkán, csendben elapadna?!
Hát gondolj a Napra, mint fő gondolatra!
Az vagy Te is, csak épp a Földhöz tapadva.
S pont ez a kép, amit Sámson haja elmond
magyarázza azt, mit a szíved csak elront.
Bizony kell az Erő és a Szellemiség,
hogy Lelked megértse végre, mi a szükség!
Mert, ha a Nap a Sugarát megtartaná,
ha a gondolataid egy fal tartaná,
ha nem engednéd szabadon ami szárnyal,
ha nem néznél szemközt ezzel a világgal,
ha az érzelmeid irányítanának,
ha nem örülnél a jövendő halálnak…
Ugyan mi sugároznék ki a Fejedből?
Milyen jó származhatna a Te Szívedből?
Mit adna a Tudás a Jézusi Képen,
mi lenne a Sugár az Isteni Léten?
„Én mondám Istenek vagytok Ti mindnyájan!”
„És a Felségesnek fiai…” – Szólt bátran!
Hát mond meg mi a hiba akkor mibennünk?
Ugyan mit kellene nekünk elfelednünk?
Megmondom: Az ítélkezést! Felejtsd el mind,
ami szívedben Téged bűnösként megint.
Mert nem vezet az el semmiféle jóra,
csak Lelkedet rakja ki a gyilkos hóra.
S ha úgy beszélsz, ahogy az Érzés kívánja,
még a pokolra jutsz, jobb időket várva.
Mert, ha a haj a Szellemi kisugárzás,
akkor a szakáll, a szóbeli imádás.
Az Ige, amely a kép útján terjed el,
s melyet ezért majd Te, bíz el nem feledel.
Örök üzenet ez a tobzódó szívnek.
Nyitját keresik kölykök, felnőttek, vének…
Pedig, ha Kék szemébe jól belenéznek,
a nyomát sem láthatják a sötét éjnek.
Mert Kék szeméből hiányzik a barnaság,
akár csak az emberekből a balgaság.
Azt csak megtanították bizonyos erők,
de nem kell félnünk, mert ez a fal majd ledől.
És ott marad minden, ami Tiszta és Szép…
Nos, ezt mondja nekem ez az Isteni - Kép.