2014. február 25., kedd



Szárítsd fel a könnyed, ne aggódj nagyon,
Szólj Üdvözítődnek, hogy vigaszt adjon!
Éjsötét, ha rémít, bátorítsd szíved,
Hidd, elveszi Jézus mind a keserved!
2. Jól ismeri gondod, nézz fel Jézusra!
Szép reggelre virradsz így nemsokára.
Jöjj Elé imában, bízz, és csendben várj!
Felragyog az Úrnak kedves napja rád.
3. Oly sok lélek szenved, hord nagy terheket.
Menj, beszéld el nékik, hogy ki mentett meg!
Hozd Jézushoz őket, mondj velük imát!
Szent vére meggyógyít, és nyugalmat ád.
-----------------------------------
682*
Szeret az Isten, Megváltott engem,
Mert maga Isten A szeretet.
Refrén:
Ezt vallom szüntelen: Szeret az Isten,
Szeret az Isten, Ó, mily csodás!
2. A bűnben éltem, Mint láncra vert rab,
A bűnben éltem Reménytelen. Refr.
3. Ő küldte Jézust, Az Üdvözítőt,
Ő küldte Jézust, A megmentőt. Refr.
4. Értem halt Jézus, Az égi Bárány,
Értem halt Jézus, Mint áldozat. Refr.
5. Nem rémít többé A bűnnek átka,
Nem rémít többé A kárhozat. Refr.
6. Már készen vár rám Az örök élet,
Már készen vár rám Az üdvösség. Refr.
7. Csak Téged áldlak, Te örök jóság,
Csak Téged áldlak, Míg élek én! Refr. (*BGyÉ. 226.)


Ki Jézust keresztjén hittel szemléli:
Üdvhöz jön azon órában.
Azért tekints Rá! Atyja küldte Őt ki,
Hogy éretted is meghaljon.
Refrén:
Nézd, nézd, bűnös nézd!
Ki Jézust keresztjén hittel szemléli:
Üdvhöz jön azon órában.
2. Mondd, nem hordta-é Jézus vétked súlyát,
És nem bűnhődött érted is?
Nem folyt-e ki vére? Lásd nagy irgalmát,
Mely megment téged, engem is? Refr.
3. Siralmaid és imáid mind semmik
Az Isten békítésére;
Csak Üdvözítőd az, ki megszabadít,
S az átoktól megment vére. Refr.
4. Ne kétkedj hát többé, hanem higgyed el,
Tennivalód nincs semmi sem!
A bűnhődést Jézus érted vette fel,
Bízd rá életed teljesen! Refr.
5. Mit Jézus nyújt néked, fogadd örömmel,
Az üdvösséget Ő adja!
Még ma ragadd meg ezt erős hiteddel,
S a legjobb rész jut számodra. Refr.
-----------------------------
561
Nincsen ennél drágább hír a földön:
Jézus Krisztus bűnöst üdvözít,
Értem halt, hogy megszerezze üdvöm,
Vére minden bűntől megtisztít.
Refrén:
Jézusomnak szeretete oly csodás,
Oly csodás, oly csodás,
Szeretetből van számomra gyógyulás,
Lelkemnek szabadulás.
2. Mindennap megújul nagy kegyelme,
Jóságát mind jobban láthatom,
Bűneimet végleg eltörölte,
Így most hálás szívvel áldhatom. Refr:
3. Meg sem értjük itt a földi létben
Mérhetetlen nagy szeretetét,
Csak ha egykor fönn leszünk a mennyben,
S zengjük mind a Bárány énekét. Refr:
---------------------------------------
656*
Szavadra, ó, Uram, Íme, jövök Eléd,
S üdvöm véredben keresem, Mely folyt sok bűnömért.
Refrén:
Ó, nézd, jövök Hozzád, Uram, tekints énrám!
Moss meg, hintsd rám szent véredet, Mely folyt a Golgotán!
2. Mert oly szegény vagyok, Légy mindenem Te most,
És üdvözítő véredben Egész tisztára moss! Refr.
3. Ígéreted szerint A teljes üdv enyém,
Szívemben édes béke van, Élő hit és remény. Refr.
4. Kegyelmi művedet Bennem véghez viszed,
S én Téged áldlak boldogan, Ki most Benned hiszek. Refr.
(*BGyÉ. 241.)
------------------------------------


35*
A mennybe’ fenn a trónusnál, A Krisztus értem közbenjár.
Nagy Főpap, égi kezesem, Örökre biztos védelmem.
Markába véste nevemet; Szívébe írta, nem feled.
Örökké Ő lesz pártfogóm; /:Elnémul minden vádolóm.:/
2. Mikor a Sátán, megkísért, És vádol megbánt bűnökért,
Jézusra nézek, áldom Őt, A bűneimből Megmentőt.
Ő halt meg minden vétkemért, A bűntelen a bűnösért;
Isten, a Bíró fölmentett, /:Krisztusra nézve engedett.:/
3. Íme, a Bárány Ő van ott, Feltámadt, és üdvöt hozott;
Ő mondta: Megváltód vagyok, Nem vonja vissza, mit adott.
A Bárány vére volt az ár, Őnála többé nincs halál.
Krisztusban üdvöm készen vár, /:Ott fenn, az Isten trónjánál.:/ (*BGyÉ. 560.)
85*
Az üdvösség tökéletes, Mit Jézus ád nekünk.
Üdvszomjasan ragadja meg E nagy kincset szívünk!
2. Ne kétkedjél az Úr szaván, Ha fel nem foghatod!
Többet tesz éretted az Úr, Mint elgondolhatod.
3. Igéje tiszta, mint a nap, S ígérete dicső,
Teljes megváltást ad nekünk A nagy Üdvözítő.
4. Ő meghalt, feltámadt és él, Szentlelke működik,
Munkája mind tökéletes, Megszentel, üdvözít! (*BGyÉ. 200.)
----------------------------------------------
251
Halljad bűnös, megtört lélek, Jézus hív, jöjj Hozzá ma!
Tovább ne várj, kérve kérlek, Hallgass hívó szavára!
Üdvözíthet, hogyha kéred, Karja bűntől megmenthet,
Karja bűntől megmenthet!
2. Jöjj, ó, lélek, néked szól ez, Készen vár a kegyelem!
Ingyen kínál üdvöt néked, Könnyít súlyos terheden.
Jöjj, ne késs hát, szíved add át, Üdvöd még ma fogadd el,
Üdvöd még ma fogadd el!
3. Bár úgy érzed, nem vagy méltó, Szíved jóra képtelen,
Elég Néki csupán egy szó, Mondd, hogy kell a kegyelem.
Lelke éltet, betölt téged, Áldás lesz az életed!
Áldás lesz az életed!


II. Timótheus 2:5
Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd                        „Amíg a földön élünk, szüntelenül támadásoknak vagyunk kitéve. Bosszúságok teszik próbára türelmünket. De ha jó lelkülettel viseljük el őket, keresztény vonások fejlődnek ki jellemünkben. Ha Krisztus bennünk lakik, kedvesek és elnézőek ( nem a legjobb szó erre, inkább elfogadóak - A Szerk.) leszünk, türelmesek a bosszantások és ingerlő körülmények között is. Napról napra és évről évre mindinkább legyőzve énünket nemes lelkű emberekké formálódunk. Ezt kaptuk feladatként, de Jézus segítsége, kitartó igyekezet, rendíthetetlen elhatározás, folytonos éberség és szüntelen imádkozás nélkül nem tudjuk megvalósítani. Mindenkinek meg kell vívnia a maga egyéni harcát. Isten a mi közreműködésünk nélkül nem teszi nemessé jellemünket és életünket. Akik kitérnek a harc elől, azok nem ismerik meg a győzelem ízét és örömét sem.” 


"Én vagyok az igazi szőlőtő." (18,1):
Az Ószövetségben igen gyakran találkozunk a szőlő hasonlatával. A szőlőtő többnyire magát Izraelt jelképezte. Olyannyira jelképpé vált, hogy pénzérmékre is verték s a templom ajtaján is szőlő-dombormű volt valaha. Izrael népe tehát úgy tekintett magára, mint Isten által ültetett szőlőtőkére. De már a próféták panaszkodtak, hogy ez a szőlőtő elvadult és rossz gyümölcsöt termett. Isten különös szeretete az, hogy most egy igazi szőlőtövet ad a világnak. Ő plántálja a világba Jézus Krisztust, az igazi szőlőtövet, aki majd új hajtásokat, új vesszőket sarjaszt. A szőlővessző azonban csak úgy tud termést hozni, ha a szőlőtőn marad; így kell a tanítványnak is Jézusban maradnia, hogy jó és bőséges gyümölcsöt teremje




"Én vagyok az út, az igazság és az élet" (14,6):
Jézus a búcsúvacsorán arról beszél, hogy elmegy Atyjához és helyet készít övéinek, akikért majd újra eljön. Tamás apostol tanácstalanul kérdez: "Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?"
Jézus újabb "én vagyok"- kijelentése a válasz: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam."
Az embert talán ez a három dolog izgatja leginkább egész életében. Melyik az az út, amelyen járnunk kell? Melyik az az igazság, amit hinnünk kell? Milyen az az élet, amit élnünk kell? - Jézus válasz az élet nagy kérdéseire. Nem utat mutat csupán, hanem maga az út; nem igazságot hirdet csupán, hanem Ő maga az igazság; és Ő az élet, az élet közepe, magja. Mint a kocsikerék agya; ha hiányzik, szétesik az egész.



    "Én vagyok a feltámadás és az élet" (11,25):

Lázár, Jézus barátja halott. Jézus Betániába megy, s ott az elhunyt két testvére, Mária és Márta sírva fogadja. Ekkor hangzik el ez a mondat: "Én vagyok a feltámadás és az élet; aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog."
Hogy ezek a szavak nem csupán vigasztalóak, hanem valóban igazak, azt Lázár feltámasztása és mindenekelőtt Jézus feltámadása bizonyítja. A halál életünk valósága marad, de nem a végállomása, mert életünk folytatódik Istennél.



„Ő mindenképpen üdvözítheti azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettük...” Zsid 7,2

2014. február 22., szombat



"Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk."
 (Jób 2 : 10)

Csakúgy, mint Jób barátai , mi is levonhatunk rossz következtetéseket, miszerint a nehézségek valamilyen korábban elkövetett rossz cselekedet eredményei. Bizonyos esetekben ez valóban igaz lehet, de időnként maga Isten engedi meg, sőt hoz életünkbe nehézségeket valamilyen okból kifolyólag. Ez nem csupán az életnek része, hanem Isten útjainak is, csiszolódásunk és formálódásunk záloga. Pál fegyelmezési módszerként beszél erről, az apa-gyermek viszonyt hozva példának. Péter finomítási folyamatként említi, és azt mondja, hogy a hitelesség érdekében próbáltatik meg a hitünk. Jakab szerint ez része annak a folyamatnak, amely tökéletessé tesz bennünket Krisztusban.
Mindegyik személyes megtapasztalásai alapján beszélt. A metszés nem egy kellemes megtapasztalás, de maradandó gyümölcstermést eredményez, Isten dicsőségére.
--------------------------------------------------
          Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és
          bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint:
          igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely
          most az engedetlenség fiaiban működik.

Efezus. 2:1-2,

Hát ilyenek voltunk? Igen engedetlenek, bűnösök, vétkesek bizonyos dolgokban, a gonosz lelkeknek engedve.
Önmagunknak engedelmeskedtünk és szolgáltuk a Sátánt. De az új ember már más!

          Ezért ha  valaki Krisztusban van, új teremtés az.
2 Korinthus  5:17,

Új emberek vagyunk, de nem hibátlanok. De többé nem vagyunk a bűn kényszere alatt, csak akkor ha a döntésünk Istentől függetlenítve cselekvő. Meghaltunk a bűnnek és az többé nem tud rajtunk uralkodni.
Legyünk mindig résen és figyeljünk, hogy a gonosz be ne cserkésszen minket. Mert amíg csak élünk, addig mindig kísért a gonosz minket, mert vannak emlékeink, szokásaink reakcióink, megrögzött gondolataink, amik beivódtak az egész testünkbe és agyunkba.
De Jézus Szelleme az ami figyelmeztet minket, figyeljünk rá és fogadjunk szót neki.
A dicsőséges Istennek legyen hála azért, hogy elhívott minket. Ámen

Forrás: Neil T. Anderson -A  Szabadító c. könyv felhasználásával



"Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid Zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra, értsd meg az én sóhajtásomat! Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert hozzád imádkozom! Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok. Mert nem olyan Isten vagy Te, aki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik Tenálad gonosz. Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz Te minden bűnt cselekedőt. Elveszted, akik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert utálja az Úr. Én pedig a Te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban, a Te félelmedben. Uram, vezess engem a Te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a Te útadat! Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejük csupa romlottság, nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek. Kárhoztasd őket, óh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened. És majd örülnek mindnyájan, akik bíznak benned; mindörökké vigadjanak, és Te megoltalmazod őket, és örvendeznek Tebenned, akik szeretik a Te nevedet. Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jóvoltoddal, mint egy paizzsal." Zsoltár 5,1-13


Úgy szeretnénk Uram, dicsőíteni azért, hogy itt lehetünk. Köszönjük, hogy van szavad hozzánk és cselekedni akarsz bennünk. Kérünk, könyörülj, hadd ébredjen fel bennünk az egyetlen vágy, hogy az életünk jobban Tiéd, lehessen. Köszönjük, hogy látod mostani állapotunkat. Kérünk, vonj magadhoz közelebb.

A Zsoltáríró így kezdi: "Uram, figyelmezz szavaimra". Talán ti is emlékeztek rá, gyermekkorunkban hányszor mondtuk: Mama figyelj! Gyermekként mondtuk a magunkét, és úgy éreztük, nem is figyelnek oda. Valami ilyen módon hallottam most ezt a mondatot: Figyelj, Uram!

Lehetséges, hogy nem figyel az Úr? Testvér, Ő mindig figyel, csak te gondolod sokszor, hogy „nem figyel”. Talán nem azonnal válaszol, de mindig figyel. Az Úr nem olyan, mint a földi szülő.

Kérdezem, van-e amire figyeljen az Úr? Van-e igazi ima az életedben? Az életed középpontja igazán az imádság? Ez határozza meg járásodat, beszédedet?

Háromféle imádságról beszél az Ige. Az elsőt így mondja: "Értsd meg az én sóhajtásomat!" A sóhajtás is lehet ima? Az ember nehéz helyzetében sóhajt egyet, Ő arra is figyel. Annak a sóhajnak tartalma van. Ha valóban az Úrhoz sóhajtasz, az valóban egy kicsi ima.

A második fajta imádság a kiáltás. "Ügyelj az én kiáltásom szavára". Tehát figyelmezz szavaimra, értsd meg sóhajtásomat, és ügyelj kiáltásom szavára. Amikor úgy érzed, valóban segítségre van szükséged, akkor jön a kiáltás. Nem biztos, hogy hangos, de belül mégis hangos. Volt-e már, hogy kiáltásod S.O.S. kiáltás volt? Olyan jó, hogy az Úr mindenfajta imádságot ért, hall és figyel rá.

Így szól az Ige: "Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok." Ezzel kezded-e a reggelt, hogy "készülök hozzád"? "Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!" Nagyon sokszor az ember nem is gondol arra, kihez imádkozik. Sokszor a levegőbe, a semmibe beszélünk. Amikor imádkozol, tudatosítsd, hogy Uradhoz, Királyodhoz beszélsz.

Ma  ezt az imádságot adja az Úr a szánkba: „Uram, hozzád készülök. Így mondja az Ige: Készülök hozzád és vigyázok. Mert nem olyan Isten vagy Te, aki a hamisságban gyönyörködnél." Vigyázz, mert az Úrhoz készülni csak világosságban lehet. Nincs-e valami olyan dolog az életedben, ami hamisság, mást mutatok, mint ami a valóság. Isten tudja, hogy valóban őszintén készültél-e hozzá. Vessük el a hamisságot, az álarcot. Hogy mersz Istenhez jönni képmutatón, mást mondva, más mutatva, hamisan? Isten nem olyan Isten, aki a hamisságban gyönyörködik
"Bárcsak igazán mérnék meg elkeseredésemet."
 (Jób 6 : 2)

Lehetetlen megmérni a bánatot és a gyászt. Ki tudná megmérni a nyomorúság és a szívfájdalom mértékét, amely sokszor hordozunk? A gyászt és a gyötrelmet viselni kell, nem dobhatjuk le magunkról, és nem mehetünk tovább nélkülük. A sínpólya segít az eltört csont helyrehozásában, a gyógyszer csillapítja a lázat, de mivel lehetne kezelni a bánatot?
Jób gyötrődött, mert elveszítette családját, vagyonát és fizikai egészségét. Nem értette mindezeknek az okát, és Isten sem válaszolt imáira.
Talán csak rosszabb lenne, ha gyötrelmeidet megmérhetnék. Amikor minden kilátástalan, egyetlen dolgot tehetsz: bízz az Úrban, tekints túl a mai napon és összpontosítsd figyelmedet arra a jövőre, amit Isten készített. .


1. Halleluja! Áldott reggel!
Vasárnap  szép reggele!  Leteszem mind, ami terhel.
Szívem fénnyel lesz tele.  Hiszen ez a drága nap
Beragyogja utamat.

2. Megpihenhet minden fáradt  Nyugalom szent ünnepén.
Áldás napja, szép vasárnap!  Sötétségben tiszta fény!
Míg az igét hallgatom,  Gyógyul sebem, bánatom.

3. Szent feladat sürget engem,  Végezetlen nem lehet:
Kereshetem és gyűjthetem A mennyei kincseket,
Ha ez áldott, szép napon Jézus szavát hallgatom.

4. Uram, áldd meg szolgáidat, Add ajkukra szent igéd!
Szentlelked járja át szavad! Tárd ki mindnyájunk szívét!
Aki csendben rád figyel, Vond magadhoz, jegyezd el!

5. E napot teveled kezdem, Segíts veled végeznem!
Tarts meg engem kegyelmedben,  Szüntelen te légy velem,
Míg az örök ünnepen Magasztalhat énekem!

Jonathan Krause 1701-1762 (német).

----------------------------------------------------
Jöjj, áldott Jézusunk, tedd ünneppé napunk,
Hogy örvendezve Téged lássunk, hallgassunk!
Szent és bölcs Igéd áradjon, És utunkra fényt árasszon!
2. Bűnbánó hő imánk és hálánk szép szavát
Te kegyelmesen elfogadod, jó Atyánk.
Adj új elmét és új ajkat, Mely méltóképp magasztalhat!
3. Az ének és a szó, mely mennyekből való,
Mind magasztaljon, dicsérjen, Mindenható!
Egy szívvel, szájjal, lélekkel Hű néped Néked énekel.
4. Ó, légy velünk, Urunk, ha majd eltávozunk.
Hogy életünkkel békédet sugározzuk!
És meglássák az emberek A Tőled nyert szeretetet!
(A hit hangjai, 396, BGyÉ. 393.
Ó, nézd, a tiszta égbolt mily ékesen ragyog,
Mert Isten adta nékünk ez áldott, szép napot!
Refrén:
Az Úr szent napján ne feledd Kitárni Néki szívedet!
Szenteld meg, Szenteld meg e drága ünnepet!
2. Mily ünnepélyes csend van ma völgyön és hegyen,
Mert Isten úgy rendelte: Ma nyugalom legyen! Refr.
3. Ma égi béke árad, az Úr Szentlelke hív,
Őnála mind megnyugszik a terhelt, fáradt szív. Refr.
4. Ha itt e földön ily szép az Úrnak napja már,
Mily ékes lesz az ünnep, mi fönn a mennyben vár. Refr.
(A hit hangjai, 621)
-------------------------------------------------
Engedd most orcád szemlélnünk,
Uram, s adj kegyelmet nékünk!
Add, hogy szívünk e szent napon
A világtól ment maradjon!
Lelkünk, hogy hozzád felemeljük,
Erőd buzgón esdekeljük;
Hogy a hívő gyülekezet,
Atyánk, egyesülne veled.

2. Bár ma lelkünk ment lehetne
Földi gondtól, s ünnepelne!
Minden érzésünk szent lenne,
Mint az Úr napjának csendje!
Bár meglátnók dicsőséged,
Hitszemünkkel égi fényed,
Melyet egykor ránk árasztasz,
Örök szabbattal megáldasz!

3. Szívünk, lelkünk öltöztesd fel
Ártatlanság köntösével,
Hogy az ítéletnek napján
Szégyenben ne égjen orcánk!
Méltass minket kegyelmedre,
Vígy fel égi seregedbe,
Hol már jajszó nem hallatszik,
Csak üdv-hozsanna visszhangzik!
            F. G. Klopstock (1724-1803).
 (Baptista Gyülekezeti énekeskönyv, 394.)