ígei bozonyság

MI KÖVETKEZIK EZ UTÁN?

Határozd el, hogy többet ismersz meg, mint mások.

"Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket" (Jn 13,17).
Ha magad nem akarod elvágni a horgonyköteleket, Isten viharral szakítja majd el és kiküld téged. Vess rá mindent Istenre, aztán indulj ki az Ő céljainak nagy, áradó vizeire, akkor majd megnyílik a szemed! Ha Jézusban hiszel, nem töltöd egész idődet csendes vizeken a kikötő gátjain belül - teli örömmel ugyan, de mindig lekötve. Ki kell menned a kikötőből, a gáton túl Isten nagy mélységeire, hogy ismerni tanulj és legyen szellemi ítélőképességed.
Amikor tudod, hogy meg kellene tenned valamit és megteszed, mindjárt többet tudsz. Kutasd fel, hol rekedtél meg szellemileg és rá fogsz jönni, hogy ott, ahol tudtad: meg kellene tenned valamit és nem tetted meg, mert közvetlenül senki sem szólított fel rá. Csakhogy most már oda a felfogó- és ítélőképességed. Döntő válságok idején szellemileg szétszórt vagy, ahelyett hogy szellemileg fegyelmeznéd magad. Veszedelmes, ha a megismerés útján húzódozol a továbblépéstől.
Az engedelmesség utánzata az- az állapot, amikor az önfeláldozás alkalmait hajszolod. A buzgóság nem azonos a szellemi ítélőképességgel. Könnyebb feláldoznod magad, mint betöltened szellemi rendeltetésedet, amiről a Róma 12,1-2 beszél. Sokkal jobban teszed, ha Isten akaratát felismerve, az Ő célját igyekszel betölteni, mintha önfeláldozásból nagy tetteket viszel véghez. "Jobb az engedelmesség a véres áldozatnál" (1Sám 15,22). Őrizkedj attól, hogy visszafelé figyelj és arra nézz, ami valamikor voltál, mikor Isten azt akarja, hogy azzá légy, aki sohasem voltál. "Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megismerheti..." (Jn 7,17).

verses bizonyság

 

DICSÉRJÉTEK AZ URAT

1. Dicsérjétek az Urat,
Mert Ő jókedvet mutat,
És az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

2. Áldjátok Isteneteket,
Isteneknek Istenét,
Mert az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

3. Dicsérje Őtet minden,
Mert nagy csudákat tészen,
És az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

4. Minden Őt magasztalja,
Mert Ő Uraknak Ura,
És az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

5. Megemlékezzék rólunk,
Látván nyomorúságunk,
Mert az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

6. E földön minden testet
Táplál és bőven éltet,
És az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.

7. Áldjátok az Úr Istent
Minden népek naponként,
És az Ő nagy kegyelme
Megmarad mindörökre.


DICSÉRJED URADAT! Szerző: Pecznyík Pál

Dicsérjed Uradat  Istennek hű népe,
te vagy országának,  legfényesebb éke.
Dicsérjed Uradat, Ki vérén megváltott,
oly hont készít néked, mit szemed nem látott.
Angyalok milljói mennyben Őt dicsérik,
Őt dicséri minden, a földtől az égig!
Emberek ajkukkal, csillagok fényükkel,
repdeső madárkák, csodás énekükkel.
Urunkat dicsérik folyók és tengerek,
hósapkás hegyormok, zöldruhás fenyvesek.
Dicséri Nap a Hold, villámok, viharok,
égen úszó felhők, éjszakák, nappalok.
A teremtett világ, zengő énekkarban,
dicséri az Urat, zenében és dalban.
Dicsérd te is Urad, menyasszonyi népe,
készül már menyegződ, Jézussal az égbe!

A SZERETET HATALMÁT ÁLDOM

1. A szeretet hatalmát áldom,
Mely Megváltónkban megjelent.
Csodás nevét szívből imádom,
Mert bűn mélyéből felemelt!
Úgy vágyom áldott, hű szívéhez,
Szeretetének tengeréhez.

2. Ó, mennyire szerettél engem,
Vágyott utánam hű szíved!
E nagy szeretet vonja lelkem,
Hogy járjak mindig csak Veled!
A bűnök éjét általjárta
Szeretetednek fénysugara!

3. Sok átkos bűnnek rabja voltam,
Mikor még éltem Nélküled!
Terólad tudni sem akartam,
De Te kerestél engemet.
Ha tudná ezt, ki bűnbe tévedt,
Akkor mindjárt Szeretne Téged!
 
4. Ó, drága Jézus, égi képed,
Legyen bevésve lelkünkbe!
Szent arcodról sugárzó fényed,
Hatoljon mélyen szívünkbe!
A szó, az élet áldjon Téged,
Lássék meg rajtunk dicsőséged!

ígei bozonyság

 Felcsigázottnak lenni, vagy megváltozni?

Római levél 1,11 mondta                                    

Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek

Az 1Mózes 38-ban, Júda fia, Húr feleségül vett egy ifjú lányt, Támárt. De Húr meghalt, mielőtt gyermekük lett volna, a szokás pedig úgy kívánta meg, hogy testvére, Omán vegye el feleségül az özvegyet, hogy az asszonynak legyen utódja, és megmaradjon az elhunyt férje családjához való kötődése. A héber kultúrában az özvegy ilyen módon nyert méltóságot a nép előtt.
Amikor azonban az első éjszakán együtt voltak, Omán ahelyett, hogy magot adott volna az özvegynek, szándékosan kiengedte azt a földre és Isten ezért megölte őt. Miért? Mert a feleségével való együttlétnek az lett volna a célja, hogy magban részesítse őt, nem az, hogy meg nem valósuló reményeket szítson benne!
Te miért mész el a gyülekezetbe - azért hogy felcsigázzanak, vagy azért, hogy részesülj valamiben? Mit ér az, hogy az ének közben fel kell állnod, aztán az ima alatt le kell térdelned, miközben úgy mész haza minden alkalommal, hogy ugyan mozogtál, de nem változtál meg?
Egy ponton, a hallott Igének meggyőződéssé kell válnia a szívedben, és gyümölcsöt kell teremnie (János 15:16). Egy ponton telítetté kell, hogy válj az Istentől kapott üzenettel, és el kell kezdened továbbadni azt másoknak Másképpen az egész történet véget ér nálad. Az üzleti világ úgy utal erre, mint a "szükségszerű sorrendiség". Nem szabad meghalnunk anélkül, hogy ne részesítettünk volna másokat abban, amiben mi részesültünk!
Miután Mózes találkozott Istennel az égő csipkebokornál, visszament Egyiptomba, hogy népét kivezesse oda, ahol ő maga járt és élt. Ez az, amire te is el vagy hívva! Vannak helyek, ahová Isten azért fog elvinni, hogy visszamenve másokat is elvigyél oda. A mai Ige számodra az, hogy ha Isten részesített téged valamiben, akkor ne tartsd meg magadnak!
Teljes szívvel az Övé lenni.

ígei bozonyság

Róm 15,14-21 -- Zsid 12,18-24

János evangéliuma 21,22 mondta

Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? - Te kövess engem!

Krisztus eljövetelére

 URAM !
Ugyanannak a szónak más és más csengést ad a helyzet, amelyben elhangzik. Vagy három esztendővel előbb ugyanígy hívtad el Pétert. A fiatal halászt, abban a szavadban találkozott a "sorsával". Habozás nélkül, boldog örömmel utánad indult. Nyomodban járva sok csodának volt szemtanúja. Királyok és próféták irigyelhették volna érte. De az út nem volt játék. Téged követni: lemondás, megtagadás, szolgálat és - ó, most már jól tudja - kereszt, kereszt! Föltámadásod utáni hívó szavadat megelőzően pedig még építgetés nélkül föltártad előtte végét is: az erőszakos halált (Ján. 21,18). Akkor - három év előtt is - hívtad Pétert. Nem kényszerítetted. Most is önkéntes követésedre hívod. Maradhatott volna. De mind a kétszer elfogadta. Így lett áldott az élete.
Uram!
Gyermekségem ideje óta hallom hívó szavadat. Nehéz viszonyok között is hívtál. Áldalak érte. Sőt kérlek: ne szűnj meg hívni. Hadd halljam ezt a szót akkor is, amikor nem munkára, küzdelemre hívsz már, hanem nyugalmadba.

 Vigyázz, hogy kitől kérsz tanácsot! Példabeszédek 12,15 mondta: a bölcs pedig hallgat a tanácsra

Arthur Goldberg mondja: "Ha Kolumbusznak lett volna egy bizottsága, ami tanácsokkal látja el, akkor ő még mindig a kikötőben csücsülne."
Két fiú egyszer korcsolyázni ment. Az egyikük hirtelen elcsúszott és a jégre esett . Barátja, aki jóval kisebb volt nála, látta őt, amint betörik a jég, és barátja eltűnik a hideg vízben a jég alatt. Kétségbeesésében megpróbálta korcsolyájával és öklével áttörni a jeget, hogy elérje őt, de sajnos nem ment.
Hirtelen megpillantott egy hatalmas faágat a tó partján. Odarohant, odahúzta az ágat a lyukhoz, majd fogta, felemelte a feje fölé és nagy erővel lesújtva keresztülütötte a jeget. Sikerült olyan nagy lyukat vágnia, hogy barátja levegőhöz jutott. Majd megfogta és kihúzta barátját a vízből
Az emberek, akik hallottak az esetről, elámultak, hogy egy kisgyermek hogy volt képes ilyen nagy faágat felemelni, meg a barátját megmenteni. Számos magyarázatot találtak rá, a legjobbat mégis a kis hős adta, aki megmentette a barátját. Azt mondta: "Meg tudtam csinálni, mert senki sem volt a közelben, aki azt mondta volna, hogy nem tudom megcsinálni!"
 Mikor tanácsot akarsz kérni, mindig olyan valakit kérdezz, aki
==>legalább annyira akarja, hogy eredményes legyél, mint te magad,
==>akivel egy hitben élsz,
==>akivel egy az értékrended,
==>és aki tiszteli a céljaidat.
Másképp jobb, ha egyedül magadra hallgatsz - mert akkor legalább senki sem lesz, aki azt hajtogatná neked, hogy mire nem vagy képes!
  -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

verses bizonyság

BÍZOM BENNED, URAM, JÉZUS (Szerző: Ismeretlen)

1. Bízom benned, Uram, Jézus,
Benned bízom egyedül.
Kit Te hű kegyelmed hordoz,
Az bizton üdvözül.

Refrén:
Bízom benned, Uram, Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó.
Én bízom benned, Uram, Jézus,
Igéd biztat reá.

2. Mint a pásztor gyenge bárányt,
Úgy vezet folyvást kezed.
Annak, aki Rád tekint csak,
Csüggedni nem lehet.

Refrén:
Bízom benned, Uram, Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó.
Én bízom benned, Uram, Jézus,
Igéd biztat reá.

3. Gondot viselsz Uram rólam,
Hordod minden terhemet.
Hogyne bízna szívem abban,
Aki engem így szeret.

Refrén:
Bízom benned, Uram, Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó.
Én bízom benned, Uram, Jézus,
Igéd biztat reá.

4. Bízom benned, Uram, Jézus,
Add, hogy mindig így legyen.
Bízom benned, bármi érjen,
És bízzam szüntelen.

Refrén:
Bízom benned, Uram, Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó.
Én bízom benned, Uram, Jézus,
Igéd biztat reá.


BÍZOM CSENDESEN
(Szerző: Ismeretlen, németből fordította.                              Túrmezei Erzsébet)

Uram, mert erősen tart hű kezed,
Bízom csendesen.
Mert szereteted hordoz és vezet,
Bízom csendesen.
A bátorságot, erőt Te adod.
Dicsérlek! Szent a Te akaratod.

Uram, mert megváltottad életem,
Bízom csendesen.
Mert vérző bárány lettél érettem,
Bízom csendesen.
Veled győzök le poklot és halált.
Formálj engem bárányarcodra át!

Mert Atyádnál közbenjársz érettem,
Bízom csendesen.
Mert győzelmesen Te jársz énvelem,
Bízom csendesen.
Rád nézek, ha ellenség ostromol.
Jobb menedéket nem lelnék sehol.

Bár a jövendő újra ködlepett,
Bízom csendesen.
Tudom, Te véghez viszed tervedet,
Bízom csendesen.
Ha nem látok, csak egy lépésre még.
Te magad jársz velem, és az elég.

ígei bozonyság

MEG NE LANKADJ!

"Akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt" (Jn 14,13).

Betöltöm-e ezt a belső szolgálatot? A közbenjáró imádság nem válik rejtett csapdává, nincs ott benne az elvakultság vagy a gőg veszedelme. Rejtett szolgálat ez, olyan gyümölcsöket hoz, amelyek által az Atya dicsőíttetik. Szellemi életemet egyetlen középpontba kell gyűjtenem: Uram váltságműve köré. Jézus Krisztus uralkodik-e egyre inkább életem felett? Ha életem középpontja és nagy mozgató ereje az Úr engesztelő áldozata, akkor életem minden szakaszán gyümölcsöt hoz neki.
Időt kell szakítanom arra, hogy világosan lássam, mi az én erőközpontom. Csak egy percet is kiszakítok-e a hatvanból arra, hogy ezen elgondolkozzam? "Ha énbennem maradtok" - csak ebből a központból kiindulva cselekedjetek, gondolkozzatok és munkálkodjatok folytonosan, akkor "kérjetek, amit csak akartok és meglesz az nektek" (Jn 15,7). Benne maradok-e? Szentelek-e erre időt, hogy benne maradjak? Mi a legnagyobb erőtényező az életemben? Másokért való munka, szolgálat, önfeláldozóan megpróbálok Istenért dolgozni? Az Úr engesztelő áldozata legyen az, ami a legnagyobb erőt árasztja az életembe. Nem az formál bennünket, amire a legtöbb időt szánjuk, hanem az, ami a legnagyobb hatással van ránk. El kell határoznunk, hogy hajlamainkat erre korlátozzuk és összpontosítsuk.
"Akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt." A tanítvány, aki Jézusban marad, maga Isten akarata! Látszólagos szabad elhatározása nem más, mint Isten előre megfontolt végzése. Titokzatos?

verses bizonyság

„Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
(1. Péter 1:18-19)


NEM ARANY ÉS NEM EZÜST

1. Nem arany és nem ezüst,
Nem kincs az óhajom;
Tudni csak azt szeretném:
Uram szeret vajon?
Nincs nyugalma lelkemnek,
Bizonyosságot vár:
Élet könyvébe vajon
Nevem beírva áll?

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy  az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

2. Sok az én bűnöm nagyon,
Mint a parton fövény,
De hatalmas Segítőm
Kegyében bízom én.
Hófehérre tisztítja
Kifolyt vére lelkem,
S így merem ezt kérdezni:
Ott van-é a nevem?

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

3. Mennyei Jeruzsálem
Minden útja fényes,
És tizenkét kapuja
Drágakővel ékes;
Hol hangos hárfák pengnek,
Hol nincs a bú jelen.
Halleluja! Tudom már,
Ott van az én nevem.

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

 

A SZERETETBEN ISMERTELEK MEG
(Szerző: Páskulyné Kovács Erzsébet)

A szeretetben ismertelek meg
abban a forró, égő lázban,
abban az isteni vágyakozásban,
ahogy kerestél.

Addig ismeretlen voltál nékem,
csak kerülgetett képzeletem,
megrajzoltam magamnak képed,
próbáltam formát adni néked,
de nem sikerült.

S mert láttad, vágyom tudni, ki vagy:
megfejtetted előttem önmagad.

A végtelen ég kéklő mezején
egy csillag indult el énfelém.
Megállt fölöttem, s néztem ott
azt a remegő, fénylő csillagot:
és közben történt valami velem.

- A szívemben kettéhasadt az élet,
jászol formája lett a mélyedésnek:
és fájni kezdett bennem a bűn.

- Majd egy kereszt lett a tátongó résben,
s ott láttam szörnyű szenvedésben
vonagló, véres, könnyes arcod:
ott vívtad értem a harcot,
hogy megismerjelek.

- Most már tudom, ki vagy,
milyen a lényed:
minden képzeletem semmivé lett.
Ilyet gondolni sem tudtam, mertem,
én ilyen érzést még nem ismertem.

Rád csodálkozom, és sírva kérdem,
hát ilyen Istenem vagy nékem?
Aki jászlon, kereszten,
véres halálon át jöttél,
hogy megismerjelek:
megtanuljam, milyen szereteted?