verses bizonyság

KARÁCSONY KÖZELEDTÉN

Karácsony közeledtén
valami jóleső feszültség
izgalma árad szerte bennem:
A tenni, a terenni-vágyás
meggazdagító kényszere.
Nincs aranyam, tömjénem, mirhám,
csak íme, e gyümölcsöző vágy,
e mindenkinek jót kívánó,
öröm-sarjasztó akarás.
Karácsony örök Gyermeke,
eljött és jövendő Messiásunk!
Ó add, hogy adni tudjak,
Hogy életemnek értelme legyen!
Füle Lajos

NEM AKADT HELY
Lukács 2:7

Nép a nép hátán nyüzsög Betlehemben,
s hogy jött, Akit évezredek óta vártak
- mily szégyen ez - a vaksággal vert ember
nem adott helyet az Isten Fiának

Ím, legelőször barmok szeme tágul
ámulattal az égi jövevényre,
s egy vén istálló korkarit jászolábul
elégült meg milliók lelki éhe.

Nem volt hely! S ma sincs! Lelkünk tele van,
száz indulat zsibongó népe lakja,
s Krisztus bolyong, az Isten hontalan!

....Feléd vezet ma szent Karácsony napja,
s szennyes szívem szállásának felajánlom:
fogadd el, Jézus, s tégy Uram, Királyom!

SZENT ÉJJEL

Elült miden gitárszó, altató,
az éj s a csend szűzen fogantató.

Templom felett a szentlélek suhan,
most indul el, keresgél nyugtalan.

Egy zug szobában ócska lámpa ég,
csont-sárgafényt himbál egy lányra még.

Aztán sötét lesz, sejtelmes, komor:
ilyenkor kezd dalolni a nyomor.

Dalol zsolozsmás, ősi éneket,
csillag-jelvárót - és rejtelmeket.

Kis istálló lesz száz nyomortanya
és minden asszony áldott szűzanya,

minden leányka alvó szűz-szobor -
mögöttük nő és dalol a nyomor.

S ha hirtelen most százszorosra nőne:
hajnalra Messiás születne meg belőle.

verses bizonyság

ÉJFÉLI HANGOK

Csillagos fátylat terített
az ég az alvó világra.
A megnyugvás békessége
tér be most a szívbe, házba,
s ajándékoz áldott csendet.
De felsír az éjben egy gyermek.
Éhes, vagy rosszat álmodik?
Anyja ölén majd megnyugszik…
S elfoglalja birodalmát
újra a csend. Csend kint és bent.
Mi az, mi mégis felriaszt,
s újra elűzi az álmot?
Talán a testnek nyomora,
egy fel-feltörő fájdalom,
vagy a lélek szorongása,
tervek, gondok, aggodalom…
Tán egy késői zörgető,
ki éji órán jő elő,
szállást kér és bebocsátást.
Annyi hangja van a csendnek,
ahány órája az éjnek,
s nem talál a szív megnyugvást.
Míg álmatlan hánykolódom
és csapong a gondolatom,
a nagy éjfélre gondolok,
ami majd az utolsó lesz…
Amikor kiáltás harsan,
mely felriaszt testet, lelket,
mely megdermeszti a szívet.
Nem lesz idő készülésre,
nem lesz hely a rejtőzésre.
Akkor megáll minden élet,
s a kiáltás, mint ítélet,
betölt eget, földet, mindent:
„A Vőlegény megérkezett!”
– És boldog lesz, ki övé lett.
Oláh Lajosné

 

ígei bozonyság

 DECEMBER 24. Keress meg, mint eltévedt juhodat! Zsoltárok 119,169–176 A zsoltárrészlet minden kérésére egy névben van a felelet Istentől. Ez a név: Jézus! Az Atya benne mutatta meg eltévedt juhait kereső szeretetét, benne adja szabadítását, benne gondoskodik megtartásunkról. Meghallotta szolgái kérését, nem feledkezett meg ígéretéről! Ezért szolgái és minden megszabadított lélek köszönettel tartozik a Felségesnek. Énekeljünk dicséretet Istennek a mai napon, és hirdessük cselekedetét életünk minden napján! Mit jelentsen hát e magasztalás ma? Az ünnepi készülődés folyamán ne felejtsük el az ünnepeltet! Ne felejtsük, hogy a találkozásra való készenlétünk nem a külső környezet ragyogásától, a díszítés pompájától vagy a terített asz- tal gazdagságától függ! Inkább szívbéli érzésünktől, lelki békességünktől. Imádságunk ez is lehet ma reggel: „Uram, ne engedd, hogy születésed ünnepére tőled idegen szívvel és lélekkel készüljek; add békességed, hogy születésed felett őszinte és hozzád illő legyen örömöm!”  Az ígéret beteljesedése Máté 1,18–25 Sokszor vannak kéréseink, ki nem mondott, csak remélt vágyaink, amelyekkel Isten felé fordulunk. Szeretnénk, ha ő lenne segítségünkre mindennapi előrehaladásunkban. Olykor, vágyaink elgondolásakor azt is eltervezzük, Isten pontosan hogyan is adja meg azokat nekünk. S mindeközben már nem is vesszük észre, hogy a Mindenhatóra nem úgy tekintünk, mint életünk Urára, aki a legjobbat rendeli felőlünk, hanem úgy, mint egy jó iparosra, aki a leg- kiválóbban tudja kivitelezni elgondolásunkat. Jézus születésekor Józseffel éppen fordítva történt. Igaz ember volt, s ez az igazság nem önmagáról, hanem Istenéről szólt. Igaz ember volt, aki kész volt elfogadni Isten rendezését saját életében, mert tudta, hogy számára is ez lesz a legboldogítóbb. A szolgálat iránti készség tekintetében pont olyan, mint választottja, akinek szavát így fordíthatnánk József életére: Cselekszem a te beszéded szerint! Benned vajon van-e ilyen készség Isten tervének meg cselekvésére?

bizonyság

Karácsonyi emlékezés

Régi, besárgult naptárakat nézegetek, és mintha megmozdulnának a decemberi napokat jelző számok. Megelevenednek korábbi évek ünnepei.
A közelmúlt is jól látható, de távolabbi emlékek bomlanak ki. Mintha kiáltanák nekem: “Emlékszel?”
Hogy ne emlékeznék arra, amikor kicsiny gyermekeinkkel együtt körülültük a karácsonyfát, és olvastuk a karácsonyi történetet. Az angyalokról, Isten szeretetéről, a Megváltóról beszéltünk, majd a Legnagyobb Ajándék mellett apró ajándékaink is előkerültek. Bontogatták, és ragyogó szemmel feledkeztek bele az új játékokba.
Az első legációknál lassul a naptárlapok visszafelé pörgése. Nem volt könnyű annyit prédikálni, hirdetni a jó hírt, de nagyon nagy öröm volt. Talán a hallgatók számára is áldást jelentett. 
Saját gyermekkorom felé haladok. Csaknem fél évszázadnyi múlt pergett le előttem. Emlékszem szerény ajándékaimra (van amit máig megőriztem), és a meghitt családi légkörre. Szüleim nagyon szerettek, és hitük, szolgálatuk, ünneplésünk példa számomra.
Tovább haladok az években visszafelé. Hosszú évszázadok furcsaságai után, amelyeket a történelemkönyvekből ismertem meg, ragyogó fényesség tárul elém. Mintha egy angyalt látnék Betlehem mellett. Azt kiáltja az ott lévő pásztoroknak: Ne féljetek! Üdvözítő született. Látom őket, amint elindulnak Betlehem felé, hogy meglássák Őt. Gondolataim még az ószövetségi próféták felé indulnak, akik szóltak a Messiás érkezéséről, de megnyugszom a betlehemi jászolbölcső titkának meglátásában.
Megérkezett. 
Mert Isten szerette a világot. Úgy szerette, hogy Őt adta ide nekünk. Legyen áldott érte, hogy az akkor közénk érkező itt van ma is.
Hallhatjuk Őt, beszélhetünk vele, ünnepelhetjük.
Róla szól, Érte van, Övé a karácsony.
Születésnapján jöjj hozzáillő ajándékokkal, tisztelettel, szeretettel.
Szolgáljuk Őt úgy,mint a Békefejedelmet, aki eljött harcok-dúlta világunkba, és megmutatta , hogy a körülmények ellenére van boldogság, békesség, öröm, szeretet. Ha az Ő ajándékait elfogadjuk, boldog karácsonyunk lesz!

bizonyság

Karácsony után...

.A krisztushimnusz az alapige.

"Annak okáért az -az indulat legyen bennetek..."

Még az ünnep szépsége zsong a lelkemben. A "Csillagfényes éjszakán", a "Csendes éj" és sok más ének. A gyermekek szolgálata, a kórus éneke, a hangszerek hangja (Újpesten jócskán van belőlük).
Csodálatos ajándéka az Úrnak, hogy enged, hogy segít ünnepelni.
Elfogad bennünket.
Meglátogat.
Gyermekeink előadták Panov apó (Tolsztoj novellájának hőse) történetét. Várakozását, és annak beteljesedését - bár nem úgy történt, amint várta, de teljes lett az öröme.

Most, ma már új feladatunk van.
Karácsony örömhírének az alkalmazása.
Mert nagyszerű elméleti módon gondolkozni az ünnepről, de még csodálatosabb tettekre váltani azt.

Pál apostol szavai ezt hirdetik ma:
 

"5Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: 6mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; 8megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Filippi 2,5-11)

Karácsony után az Ünnepelt indulatát, lelkületét, lemondását, szolgálatkészségét nekünk kell hordoznunk.
Úgy, amint Ő tette.
Igen, egészen!
Ő sokkal nagyobb magaslatról érkezett közénk.
Nekünk tulajdonképpen alig kell lejjebb ereszkedni, ha meg akarjuk magunkat alázni. Megüresedni.
Hiszen alig van valamink, alig vagyunk valakik, szinte semmi...
Ezek a gondolatok járnak a fejemben.
Erről beszélni Karácsony III. napján.
Ezt megélni minden napon.
Ez a küldetésünk.

Adjon kegyelmet az Úr az IGE meg cselekvéséhez!

2011.

verses bizonyság

 Békés,Áldott Kegyelemmel teljes Szentestét és ünnepeket kívánunk Szeretettel az Úr Jézustól

 

Szalay Mátyás: Békesség a földön!

Valamikor megsimogatta hajunk,
Mosolygó puha csókot adott
S elaltatott az édesanyánk.
Bohóka reménnyel elaludtunk,
Neszeltük az angyal szárnya-suhogását,
S Jézuska a karácsonyi álmok
Aranyesőjét hintette le reánk.
Ez az emlék a szívünk szelíd éke.
Glória, glória az égben az Úrnak,
A földön béke, béke.
Édesanyánktól elcsal az élet.
Magával visz a tengerviharokra
Az Isten-lelke-vezette sereg.
Hanem a vészben, a szélben
A lelkünk mélyén egy karácsonyi emlék
Szelíden az utunkba pereg…
Ez az emlék a szívünk örök éke,
Glória, glória az égben az Úrnak,
A földön béke, béke.
Valakit néha szíven fog a bánat
S a remény hídját nem verheti ki rajta,
Mert tenger a bánata, tenger…
Átsírja vele a világot, de hiába.
(Ki osztana könnyet, ki osztana tengert?)
S a karácsonyi Betlehem előtt
Boldogan könnybelábad az ember.
Itt a vigasznak soha-soha vége!
Glória, glória az égben az Úrnak,
A földön béke, béke.
Valahol trónt emel a sötétség;
Tele van köddel, borúval a szív
S a hite romjaival a lélek.
És a ködön átsugárzik a csillag…
A jászol előtt lekonyul a beteg fej…
Uram, könnyesen sírom a Hiszekegyet,
Itt hiszek, itt újra remélek…
Itt a vigasznak soha-soha vége!
Glória, glória az égben az Úrnak,
A földön béke, béke.
Várjuk-várjuk ezt az örök éjet,
Csillagos éjet, szentséges éjet,
Illatos lehellete mindig…
Minden fehér és minden aranyos,
És vágyó szívünket az angyaldalolások
Csöndes Emmanueli örömmel
Lassan tele-telehintik.
Ez az öröm a szívünk örök éke…
Glória, glória az égben az Úrnak,
A földön béke, béke.

Lindenberg Éva: A lélek karácsonya

Régen, amikor még fehér karácsony volt,
amikor a család este együtt dalolt,
s a karácsonyfát nem úgy díszítették,
az ajándékot maguk készítették
s együtt mentek az éjféli misére,
és mindenki vágyott Isten szeretetére.
amikor gyertyák égtek a fákon;
akkor mindenki boldog volt a világon!

S most, amikor nincs fehér karácsony,
idegbeteg égők villognak a fákon,
nem éneklünk, hiszen van már magnó,
s drága ajándék nélkül az egész nem jó,
most, amikor mindenki csak kapni akar,
megláthatjuk, a test milyen lelket takar. . .

Pedig szeretném, ha fehér karácsony lenne,
a család boldogan együtt lenne,
a karácsonyfát nem így díszítenénk,
s az ajándékot magunk készítenénk,
együtt mennénk az éjféli misére,
s mindenki vágyna Isten szeretetére,
újra gyertyák égnének a fákon,
s mindenki boldog lenne a világon!

ígei bozonyság

Dsida Jenő: Itt van a szép Karácsony

 Itt van a szép, víg karácsony, élünk dión, friss kalácson:

mennyei finom csemege! Kicsi szíved remeg-e?

 Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága,

szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született.

 Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek,

aranymese, áhitat minden szivet átitat.

 Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek

a családra: Fura nép, de énekük csodaszép.

 Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték

szól éjféli üzenet: Kis Jézuska született!

"Sohasem érnek véget tervezgetéseink addig, amíg énünknek nincsen vége." C. H. Mackintosh

 "Úgy szólj, mintha most és utoljára szólna a szád."

"Nem az a fontos, hogy meddig élsz, hanem az, hogy miént élsz."

 "Nem a tánc a bűnös, hanem az érzelem, amely a két test érintkezése eredményez." Rácz

 "Isten nem a kívánságainkat teljesíti, hanem az ígéreteit."

 "A bensőséges imádságban eltöltött idővel lesz arányos életed gyümölcsöző volta."                                                                                             

M. Basilea Schlink                                                                                                                       "Semmi sem lehet hatalmasabb mint Jézus!" -a szerelem sem, a félelem sem, az aggodalom sem (...)

 "Semmi vagyok Uram, de a tied vagyok!" Ambrosius

 "Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel!" Anonym

 "HA van munkád és álmod,  Ha küzdelmednek értelmét látod,

Ha van aki szeret, és van akit szeress,  Soha ne hajtsd le búsan a fejed,

Hiszen gazdagabb vagy mint más emberek."

 "Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye - melege: mindenkire egyformán."

 "Ha veszel, megtelik a kezed, Ha adsz, megtelik a szíved." Mararete Seemann

 "Talán semmi nincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk." Hemingway

 "Deus semper maior" -Az Isten mindig nagyobb (hatalmasabb).

 "Az igazi barátok olyanok mint a csillagok. Nem mindig látod őket, de mégis vannak."

 "Mert a vágy minden bűn feje." Mózes apokalipszise 19

 "Annak élj aki elhívott és nem magadnak." "Jézusért nem rajongani

 kell, hanem Vele bensőleg azonosulni kell. Őt vállalni kell." Cseri Kálmán

 Isten agyamba nézett s nevetett... Ady

 "Magyarázat van rá, mentség nincs"

 "Meg akarod ismerni az embert? Adj hatalmat a kezébe" Zwingli

 "Semmi sem szabadítja fel annyira a titkos vágyakat, mint a hatalom."

 "Bármi legyen is, amire figyelmünket leginkább fordítjuk, erősebbé fog válni az életünkben."