levél

A kikerülhetetlen vizsga

"Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyenmértékkel mértek, olyannal mérnek néktek" (Mt 7,2).

Ez a kijelentés nem valami bizonytalan feltételezés, hanem Isten örök
Törvénye. Amilyen ítélettel ítélsz, ugyanolyannal ítélnek meg téged.
Különbség van bosszú és visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy
az élet törvénye a visszafizetés - "amilyen mértékkel mértek, olyannal
mérnek nektek". Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját, emlékezz rá:
éppen ezzel a mértékkel mérnek téged is. Az élet azzal a pénzzel fizet
vissza, amivel te fizetsz. Ez a törvény kihat mindenre -Isten trónjától
lefelé (Zsolt 18,25-26).
Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki
mást ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz,
hanem a lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia
állításaiban. Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban
mi magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a
képmutatást, csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi
szívünkben is ott vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen,
mindezek a gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is,
ha Isten kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni."
Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz,
ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne
közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy,
ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljük
embertársainkat; ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a
pokolban lennénk. De Isten minket Jézus Krisztus csodálatos
engesztelő áldozata alapján ítél meg.

Ne járj magad!

Ne járj sehol, soha magadban,

mert könnyen elér a veszély.

Legyen kísérőd utaidban,

ki megvéd, megóv, megsegél.

Hisz mindkét oldalán utadnak

tátong a mélység, és neked

folyton vigyázva kell haladnod,

s botlástól lábad féltened.

A bűnnek réme ékes arcot

öltve magára, jő feléd.

Mézként kínálja gyilkos mérgét,

csábosan rádvetve kezét.

Ne járj tehát soh’se magadba’,

bármerre lépj, bármerre menj;

ó, hívj kísérőt oltalmadra

ki bátor, hős és hű legyen!

Ez a kísérő, – én testvérem –,

ki lenne más, mint Mesterünk:

Megváltó Jézusunk, ki készen

kalauzul jönni velünk.

Csopják Attila

Oswald Chambers (1874-1917)

THE UNDEVIATING TEST

"For with what judgment ye judge, ye shall be judged; and with what measure ye mete, it shall be measured to you again." Matthew 7:2
This statement is not a haphazard guess, it is an eternal law of God. Whatever judgment you give, it is measured to you again. There is a difference between retaliation and retribution. Jesus says that the basis of life is retribution - "with what measure ye mete, it shall be measured to you again." If you have been shrewd in finding out the defects in others, remember that will be exactly the measure given to you. Life serves back in the coin you pay. This law works from God's throne downwards (cf. Psalm 18:25-26).
Romans 2 applies it in a still more definite way, and says that the one who criticizes another is guilty of the very same thing. God looks not only at the act, He looks at the possibility. We do not believe the statements of the Bible to begin with. For instance, do we believe this statement, that the things we criticize in others we are guilty of ourselves? The reason we see hypocrisy and fraud and unreality in others is because they are all in our own hearts. The great characteristic of a saint is humility - Yes, all those things and other evils would have been manifested in me but for the grace of God, therefore I have no right to judge.
Jesus says - "Judge not, that ye be not judged" if you do judge, it will be measured to you exactly as you have judged. Who of us would dare to stand before God and say - "My God, judge me as I have judged my fellow men?" We have judged our fellow men as sinners; if God should judge us like that we would be in hell. God judges us through the marvellous Atonement of Jesus Christ.

Lyrics

O King of love

Oh King of love
There is none like you
Almighty God
Lover of this child

Oh and Jesus you are beautiful
Jesus you are wonderful
The blood you shed
Means I can now go free

Worship Jesus
Worship
The blood you shed

levél

Olcsó istentisztelet

Hazafelé tartanak az istentiszteletről. Apa, anya, gyerekek. A családfő csak panaszkodik: nagyon gyenge volt a mai prédikáció, nem elég meleg a terem, a hangosítás érthetetlen, az énekeket nem is ismertem, a dob hangos, különben is, hogyan került egyáltalán oda, és aztán persze senki sem jött oda hozzánk a végén. Árad a panasz, szinte vég nélkül. A család hallgatja, senki nem vitatkozik. Aztán az egyik fiú csak közbeszól: 'Apu, azt azért el kell ismerned, hogy nem is volt ez olyan rossz műsor száz forintért'.
Az olcsó istentisztelet ellentmondás önmagában. Az Ószövetségben az istentisztelet mindig együtt járt az áldozattal. Sokba került. Áldozatot vittek, nem is akármilyet, elsőszülöttet. A legjobbat, amiben nincs hiba. A mi istentiszteletünk is drága, nagy volt az ára: 'Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kionttatik a bűnök bocsánatára.' (Mt. 26.27-28)
Dávid egy alkalommal áldozatra készül. A föld, ahol az oltárnak állnia kell nem az övé. A tulajdonos, amikor megtudja, hogy királya milyen szándékkal jön, ingyen felajánl földet, állatot, tűzifát. Mindent, ami csak az áldozathoz kell. Csak el kell fogadni. Miért is ne? Lényeg az áldozat!? Nem, Dávid másképp gondolkozik: 'Így nem! Csak áron veszem meg tőled, mert nem akarok ingyen kapott áldozatot bemutatni Istenemnek, az Úrnak!' (II. Sám 24:24)
Mit áldozok Istennek? Maradék időm, maradék erőm, maradék pénzem, maradék tehetségem… Olyan, mintha áldozati állatnak a legrosszabb birkát vitték volna, ami már senkinek sem kell. Miért kellett a legjobb állat? Nem volt mindegy, hogy milyen? De. Istennek egyikre sem volt szüksége. Õ már akkor is a szívet nézte. Olyan imádókat keres, akik nagyon szeretik őt. Akiknek nem számít, hogy mennyibe kerül. Nem számít?                      Mert a belső kényszer hajtja, az őszinte vágy, az igaz szeretet, a kimondhatatlan hála ,erős hajtóerők ezek ,ha ! ha megvannak .

A 10 - Parancs

A tízparancsolat

A 10 nagy szabadság

Egy kisfiútól megkérdezték egyszer: >>Mi a keresztyén vallás?<<
Erre õ így válaszolt: >>A keresztyén vallás az, amikor azt mondják, hogy nem szabad.<<
Sokan vannak akik így gondolkodnak.
És ha megkérdezzük, miért viselkednek ilyen különös módon, akkor a Tízparancsolatra hivatkoznak:
>>Abban mindenre azt mondják, ne tedd ezt, vagy ne tedd azt!<<
Óriási tévedés!
Isten nem kényúr, hanem szabadító. Õ megszabadította Izraelt, az Õ népét az egyiptomi rabságból.
Majd elvezette őket a Sínai hegyhez. S a Sínai hegyen világosan elmagyarázta nekik, milyen nagy szabadságban élhetünk Istennel.
Tíz mondatban közölte ezt velük.
A tízből nyolc tagadó mondat, kettő pedig állítás. De a tízből egy sem tiltó mondat!
Hanem ahelyett mindegyik így kezdődik:
>>Én, az Isten, és te, az ember, mostantól kezdve egymáshoz tartozunk. És ha együtt maradunk, akkor így fog kinézni az életed:
Nem lesznek idegen isteneid.
Tisztelni fogod az én nevemet.
Nem fogod magad halálra hajszolni.
Családod körében emberséges életet fogsz élni?                                                                                <És így tovább.
A tízparancsolat az Istentől megnyert nagy szabadság tíz mondata.
1. Első parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!
Nincs szükséged arra, hogy félelmek között élj!
Nem kell félned sem a csillagok hatalmától, sem az emberek hatalmától;
Nem kell féltened sem pénzedet, sem szórakozásaid örömét. Ha félve csüggesz ezeken, rabszolgájuk leszel.
Én, a mindenható Isten, a te segítőtársad akarok lenni.
Igazodj énhozzám, és akkor szabad leszel.
2. Második parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne alkoss magadnak képet énrólam!
Nincs szükséged arra, hogy neked bármit bemeséljenek -
sem szektaprédikátorok, sem a világnézetek apostolai, sem a mindenkori világmegváltók, sem a gátlástalan egoisták.
Ezek mindnyájan hamis képet alkotnak maguknak Istenről, a világról és önmagukról.
Én, a mindenható Isten, a te tanító mestered akarok lenni.
Igazodj az én beszédemhez, mert az én Igém igazság.
3. Harmadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne élj vissza az én nevemmel!
Nincs szükséged arra, hogy segítségemet kikényszerítsd -
sem kegyes teljesítményeiddel, sem ostoba fogadkozásokkal, sem álszent fecsegéssel, sem önző céljaidnak keresztyén köntösbe bújtatásával.
Mert mindez azt jelenti: csalétekként használod az én nevemet.
Én, a mindenható Isten, önként vagyok a te barátod.
Igazodj én hozzám, és a te imádságod nem hangzik hiába.
4. Negyedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: az ünnepnapot szenteld meg!
Nincs szükséged arra, hogy halálra hajszold magad -
sem a megállás nélküli munkával, sem az élvezetek szüntelen hajszolásával, sem aggodalmaskodással, sem azzal az örökös félelemmel, hogy >>jaj le ne késsek!<<
Mert mindez csak betegesen görcsössé tesz és megfoszt az élet minden örömétől.
Én, a mindenható Isten, a te mestered vagyok.
Igazodj énhozzám, és életed teljességre jut.
5. Ötödik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: tiszteld atyádat és anyádat.
Nincs szükséged arra, hogy örökösen ellenkezz és lázongj -
sem szüleid ellen, sem tanítóid ellen, sem a fennálló erkölcsök ellen.
Az élet jó rendjei elleni lázadás éppen úgy megfoszt szabadságodtól, mint a vak engedelmesség.
Én, a mindenható Isten, a te mennyei Atyád vagyok.
Megengedheted magadnak azt, hogy a szeretet rendjébe illeszkedj és így nyerd el a szabadságodat.
6. Hatodik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne ölj!
Nincs szükséged arra, hogy embertársadat konkurenciának tekintsd -
akit minden áron meg kell előznöd, akit szakmailag, politikailag vagy személy szerint >>ki kell nyírnod<<.
Az ilyen magatartás nem arról fog tanúskodni, hogy erős és belevaló vagy, hanem arról, hogy gyenge vagy és gyáva.
Én, a mindenható Isten, a te oltalmazód vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy embertársadat élni segítsd.
7. Hetedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne paráználkodj!
Nincs szükséged arra, hogy >>kitombold magad<< -
sem ocsmány beszéddel, sem fülledt, nappali álmodozással, sem önkielégítéssel, sem úgy, hogy másokat saját ösztöneid kielégítésére kihasználsz.
Ne foszd meg magad a szerelem karikatúrái által a szerelem tiszta örömétől!
Én, a mindenható Isten, a te boldogságod szerzője vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy várj arra a társra, akit én rendelek neked.
8. Nyolcadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne lopj!
Nincs szükséged arra, hogy becstelen úton gazdagodj meg -
sem lopás által, sem üzleti csalás által, sem azzal, hogy akár felebarátodat, akár az államot     megcsald ..
Amennyit ilyen úton szerzel, ugyanannyit veszítesz is önbecsülésedből és békességedből.
Én a mindenható Isten, gondoskodom rólad.
Megengedheted magadnak, hogy adj, ahelyett, hogy végy.
9. Kilencedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne hazudj!
Nincs szükséged arra, hogy az igazságtól eltérj -
sem azért, hogy embertársadat befeketítsd, sem azért, hogy kudarcodat leplezd, sem önnön kényelmed érdekében, sem pedig azért, mert mások úgy óhajtják.
A hazugság az emberi együttélést hosszú távon pokollá teszi.
Én, a mindenható Isten, bízom benned.
Megengedheted magadnak, hogy te is bízz másokban, és bizalmat ébressz bennük.
10. Tizedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne irigykedj!
Nincs szükséged arra, hogy irigykedj -
sem a mások vagyonára, sem a mások tudására, sem a mások jóságára, sem a mások sikereire.
Ha a másét irigyeled, megfosztod magad attól, hogy örülj a sajátodnak.
Én, a mintaható Isten, minden jónak adományozója vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy örülj annak, ami a másé

 

 

levél

Levél neked  :                                                                                           
Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél, és reméltem, hogy beszélni fogsz hozzám, még ha csak egy pillanatra is, vagy megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azt a jót, ami tegnap történt veled. De észrevettem nagyon elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig várnod kellet, 15 percig tétlenül üldögéltél. Aztán láttam, beszélni akarsz velem, de te e helyett telefonhoz rohantál, és felhívtad egy barátod, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Végsõsoron azt hittem, több dolgod volt annál mintsem, hogy szakítani tudnál, volna rám egy kis idõt. Észrevettem, hogy ebéd elõtt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg fejed. Mikor három vagy négy asztallal odébb néztél, láttad, amint néhány barátod röviden beszél hozzám, mielõtt enni kezdet. Te nem tetted. Rendben. De még van idõ, és remélem, hogy egyszer majd fogsz velem beszélni. Hazamentél. Úgy tûnt, sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél, bekapcsoltad a tévét. Nem tudom, szereted-e a tévét vagy sem, de megy benne, te csak ülsz, és gondolatok nélkül nézed a mûsort. Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráltál, de most sem szoltál hozzám. Lefekvéskor, túl fáradtnak látszottál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt el is elaludtál. Ez érthetõ, mert talán fel sem tudod fogni, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint gondolnád. Meg akarlak tanítani arra is, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára vagy a szíved hálatelt részére. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni. Nos, te ismét felkelsz és én újra várni, fogok rád a szeretettemmel. Remélem, ma szánsz rám egy kevés idõt.     Legyen szép napod! Barátod, Isten
..

Mese két kislányról, a sárról és a virágokról

Egyszer volt, hol nem volt, két kislány elment az erdõbe virágot szedni.
Ahogy mentek, sütött a nap, nevetgéltek és futkároztak örömükben.
Élvezték egymás társaságát és a természet szabadságát.
Ám hirtelen beborult felettük az ég és szakadni kezdett az esõ.
A kislányok már nagyon bent voltak az erdõben és megijedtek.
Mindkettõ behúzódott egy-egy odvas fába, mindegyik a magáéba.
Ott várták meg, amíg eláll az esõ.
Az esõzés után sarassá és mocsarassá vált a talaj.
Az egyik kislány elindult megkeresni a másikat.
Ahogy szaladt, elcsúszott és elesett. Még a füle is saras lett.
Magával nem törõdve felkelt és sietett megkeresni elveszett társát.
Amikor megtalálta õt, látta, hogy be van szorulva az odúba és nem tud kijönni, ezért benyújtotta kezét:
- Fogd meg a kezem! - mondta.
- De hiszen te csupa mocsok vagy! Nem fogom meg, mert összesarazom magam vele.
- Igen, tudom, hogy koszos vagyok, de semmi bajom. Majd otthon anyu megfürdet.
- De az új ruhácskámat is összesarazod. Ne érj hozzám.
- Várnak odakint a virágok! Kérlek, gyere ki. A kedvemért.
- Nem kellenek a virágok.
- Neked adom azokat a virágokat is, amit magamnak szedtem volna. Kérlek...
- Nem bánom.
Erre amaz megragadta a szép új ruhájánál fogva és kihúzta a keskeny odúból.
Az úton hazafelé már nem számított az elõbb még durcás leánykának a sár és a piszok, mert az együtt leszedett virágok öröme elfeledtette vele.
És amikor hazaértek, édesanyja már várta õt egy forró teával.
- Anyu, ezt neked szedtük - fakadt sírva. - Ne haragudj, ha tönkretettem az új ruhácskámat. - És elmesélte a történetet.
Édesanyja könnyekre fakadva átölelte õt. A sár nem érdekelte.
- Most látom csak igazán, mennyire szeretsz engem. Tessék, neked adom az én legszebb ruhámat.
És miután megfürdette, ráadott egy másik, sokkal szebb ruhát.
Kis barátnõje pedig örömmel tért haza. S úgy tûnik, üres kézzel, de mi tudjuk az igazságot.
Lehet, hogy még meg is szidták érte, nem tudom, de õt ez már nem érdekelte. Valóban, jobb adni, mint kapni. S ez, talán megvallhatjuk, a megbocsátásra is igaz:  Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!
(Prédikátor könyve 7,16.)

levél

Minden negatív dolog esetén azt kell mondanunk magunknak,                              hogy Istennek van mindenre egy pozitív válasza.
 Azt mondod: Ez lehetetlen.
Isten válasza: Minden lehetséges. (Lukács 18,27)
 Azt mondod: Túl fáradt vagyok.
Isten válasza: Nyugalmat adok neked. (Máté 11,28-30)
 Azt mondod: Senki sem szeret igazán
Isten válasza: Én szeretlek. (János 3,16) (János 13,34)
 Azt mondod: Nem tudom tovább folytatni.
Isten válasza: Az én kegyelmem elég ehhez. (2 Kor. 12,9) (Zsolt. 91,15)
Isten válasza: Vezetni fogom lépteidet. (Péld. 3,5-6)
 Azt mondod: Nem tudom a dolgokat megvalósítani.
 Azt mondod: Nem tudom megcsinálni.
Isten válasza: Mindent meg tudsz csinálni. (Fil. 4,13)
 Azt mondod: Nem vagyok képes.
Isten válasza: Én képes vagyok. (2 Kor. 9,8)
 Azt mondod: Nem éri meg.
Isten válasza: Miattam megéri. (Róma 8,28)
 Azt mondod: Nem tudok megbocsátani magamnak.
Isten válasza: Én megbocsátok neked. (1 János 1,9) (Róma 8,1)
 Azt mondod: Nem tudom megvalósítani.
Isten válasza: Betöltöm minden szükségedet. (Fil. 4,19)
 Azt mondod: Félek.
Isten válasza: Nem a félelem szellemét adtam neked. (2 Tim. 1,7)
 Azt mondod: Mindig aggódom és reményvesztett vagyok.
Isten válasza: Vesd minden gondodat RÁM. (1 Péter 5,7)
 Azt mondod: Nincs elég hitem.
Isten válasza: Mindenkinek adok hitet a saját mértéke szerint. (Róma 2,3)
 Azt mondod: Nem vagyok elég okos.
Isten válasza: Bölcsességet adok neked. (Péld. 2,6) (1 Kor. 1,30)
 Azt mondod: Egyedül érzem magam.
Isten válasza: Sosem foglak egyedül hagyni, vagy elhagyni téged. (Zsid. 13,5)

levél

Ami a szem előtt van  

 Kis történet kedves embereknek! Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett egy picike helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt:                                                         "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak." A következő éjjel mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt és felesége házában pihentek. Miután azok azt a kevés ételt is megosztották velük, amilyük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol õk jót aludtak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek között találták a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn. A fiatal angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megtörténjen. Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki, vádolta. A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a tehenük.                                                                                  "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak, mondta ismét az idősebb angyal." Amikor a nagyház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor a utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a halál angyala, hogy elvigye a feleségét. Helyette odaadtam a tehenet.                                                                "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak." Néha pontosan az a jó, ami történt csak a dolgok nem annak mutatkoznak, aminek kellene. Ha bízol, csupán arra kell hagyatkoznod, hogy minden eredménynek megvan az előnye. Amíg nem telik el egy kis idő, ezt nem veszed észre.... Néhány ember eljön az életünkbe, és gyorsan elmegy... Néhány ember barát lesz és marad egy kicsit... gyönyörű nyomokat hátrahagyva a szívünkön ...

A tegnap: történelem. A holnap: misztérium. A ma: ajándék

 

levél

Megkértem Istent...

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Õ azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Õ veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.
 Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Õ azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke nem kapni, megszerezni kell.
 Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Õ azt mondta: nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.
 Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Õ azt mondta: nem.
A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól, és közelebb visz Hozzá.
 Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlõdést, de Õ azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a fejlõdés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.
 Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy, ahogyan Õ szeret engem.
Erre azt felelte: látom, már kezded érteni.
 Kértem erõt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erõssé tesznek.
 Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
 Kértem bátorságot,
És Isten adott veszélyeket, hogy legyõzzem azokat.
 Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
 Semmit sem kaptam, amit akartam.
Megkaptam mindent, amire szükségem volt.
 Kértem kegyelmet...
És Isten adott lehetőségeket.
És imáim meghallgatásra leltek.

Mennyibe kerül egy csoda ??  (Igaz történet )

Tess a korához képest érett nyolcéves volt, amikor hallotta Anyut és a Aput kisöccsérõl, Andrew-ról beszélni. Annyit tudott csak, hogy testvére nagyon beteg, és hogy teljesen kifogytak a pénzbõl. A következõ hónapban egy háztömbbe költöznek, mert Apunak nincs pénze az orvos és a ház költségeire.
Csak egy sürgõs és igen drága mutét mentheti meg Andrew-t, de úgy tünt, senki sem akar kölcsönt adni rá. Hallotta, amint Apu kétségbeesetten azt suttogta a könnyezõ Anyunak: “Már csak egy csoda mentheti meg Andrew-t.” Tess a szobájába ment, és egy befõttes üveget húzott elõ a szekrényben lévõ rejtekhelyrõl. Az összes pénzérmét kiöntötte a padlóra, és alaposan megszámolta õket.
Háromszor is. A teljes összegnek tökéletesen egyeznie kell. Nem hibázhat. Óvatosan visszatéve az érméket az üvegbe, és a tetejét rácsavarva, kislisszant a hátsó ajtón. Hat háztömbnyi utat kellett megtennie Rexall Gyógyszertáráig, amelynek egy nagy Indiánfõnök tábla függött a bejárata fölött. Türelmesen várta, hogy a gyógyszerész figyelmet szenteljen rá, de az túlságosan el volt foglalva. Tess mocorogni kezdett, lábaival csoszogó hangot adva. Semmi. Megköszörülte a torkát a legrondább hangot kiadva, amit csak tudott. Nem használt.
Végül elõvett egy negyeddollárost az üvegbõl, és lecsapta az üvegpultra. Ez megtette a hatását!
- Hát te mit akarsz? - kérdezte a gyógyszerész bosszús hangon. - Éppen a Chicagoban élõ testvéremmel beszélgetek, akivel évtizedek óta nem találkoztam - mondta anélkül, hogy választ várt volna.
- Nos, a testvéremrõl akarok magával beszélni - válaszolta Tess ugyanolyan bosszús hangon. - Nagyon, nagyon beteg .. és én egy csodát akarok venni neki.
- Tessék? Mit mondtál? - kérdezte a gyógyszerész.
- Andrew-nak hívják, és valami rossz dolog növekszik a fejében, és Apu azt mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg. Szóval mennyibe kerül egy csoda?
- Mi itt nem árulunk csodákat, kislányom. Sajnálom, de nem segíthetek - mondta a gyógyszerész kissé megenyhülve.
- Figyeljen ide, van pénzem, hogy kifizessem. Ha nem elég, megszerzem a többit. Csak mondja meg, hogy mennyibe kerül egy csoda.
A gyógyszerész testvére egy jól öltözött férfi volt. Lehajolt, és megkérdezte a kislányt:
- Miféle csodára van szüksége a testvérednek?
- Nem tudom - válaszolta Tess könnyes szemekkel. - Csak azt tudom, hogy igazán beteg, és Anyu szerint műtétre van szüksége. De Apu nem tudja kifizetni, így hát én erre akarom fordítani a pénzemet.
- Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicagói férfi.
- Egy dollár tizenegy cent - válaszolta Tess alig hallhatóan. - Ez az összes pénzem, de tudok még szerezni, ha kell.
- Micsoda véletlen egybeesés - mosolyodott el a férfi. - Pontosan egy dollár tizenegy cent az ára a kistestvéreknek való csodának. - Egyik kezével elvette a pénzt, a másikkal megfogta a kislány kesztyus kezét. - Vezess oda, ahol laktok. Szeretném meglátogatni a testvéredet, és találkozni a szüleiddel. Nézzük rendelkezem-e olyan csodával, amilyenre szükséged van.
A jól öltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebész, az agy- és idegsebészetre szakosodva. A műtét mindenféle díj nélkül, költségmentesen történt, és az ellátás addig tartott, amíg Andrew jobban nem lett és haza nem mehetett.
Anyu és Apu boldogan beszéltek az események láncolatáról, ami ide vezetett.
- Az a műtét - suttogta Anyu - valóban egy csoda volt. Kíváncsi vagyok mennyibe kerülhetett?
Tess mosolyra fakadt. õ pontosan tudta, hogy mennyibe kerül egy csoda ... egy dollár tizenegy centbe ... és egy kisgyermek hitébe.
A csoda nem a természeti törvények felfüggesztése, hanem egy magasabb törvényszerüség müködése