Választás.

„Mert ez a parancsolat, amelyet ma parancsolok neked, nem megfoghatatlan előtted, és nincs is távol tőled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy föl a mennybe, hogy lehozza nekünk, és közölje velünk, hogy teljesíthessük? A tengeren túl sincs, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át a tengeren, hogy elhozza nekünk, és közölje velünk, hogy teljesíthessük? Sőt nagyon közel van hozzád ez az ige. A szádban és a szívedben van, hogy teljesíthesd. Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a gonoszt is azzal, hogy ma azt parancsolom neked, hogy szeresd az URat, a te Istenedet, és az ő útján járj, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendelkezéseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyre bemész, hogy tied legyen.”

Mózes 5. könyve 30:11-16

Az életünk tele van döntéshelyzetekkel. Választanunk kell akkor, amikor vásárolni megyünk (mit, hol, mennyiért…). Választunk iskolát és munkát, párt és pártot… és folytathatnám a sort. Ha nem akarunk sodródni, döntéseket kell hoznunk. A helyes döntéshez pedig megfelelő információk kellenek.

Ha élet és halál között kellene választanunk, nyilván mindenki gondolkodás nélkül az élet mellett tenné le a voksát. De kérdések ettől sokkal árnyaltabbak, és többnyire az alapkérdésekről szólnak. Sokkal inkább, mint a következményekről. Az alapkérdés Izrael életében (és a miénkben is) az, hogy Istent választják-e, az élet forrását. Ha Istent választjuk, akkor a jót, az egészet, az engedelmességet és az örök életet választottuk – azért mert Ő ezt ígérte számunkra. Mindennek ő a biztosítéka. Isten itt e földön is képes békességet, örömöt, előrehaladást biztosítani, ha benne bízunk. Szeretnénk egy ilyen életet, de a feltételeit tudatosítanunk kell magunkban. Ezért szól a felhívás.

A halál gyakorlatilag nem más, mint az Istentől eltávolodás következménye. Ha elszakadunk az életet adó Istentől, egy idő után elveszítjük az élet lehetőségét is. A halált általában nem választják az emberek, csak szembesülnek vele, mint a bűn következményével.

Nos, a választást nem lehet elkerülni. Minden apró élethelyzetben döntenünk kell: Isten útját járjuk, vagy a magunkét? Az számít, amit ő mond, vagy meg sem hallom hangját? Örök életre vágyom? – de Isten nélkül? Ez így nem fog működni!

Válasszuk az életet! Válasszuk Istent, aki mindent megad, amire szükségünk lehet!

------------------------------

            Út, igazság és élet .

   

„Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.

Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is;
mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.”
(János evangéliuma 14:6-7)

Jézus négy dologról beszél itt: út, igazság, élet és Isten. Ezek a kérdések foglalkoztatnak leginkább bennünket is. Melyik úton kell haladnom? Melyik az én utam? Melyik a helyes ösvény? Aztán mi az igazság? Van-e egyáltalán abszolút igazság, s ha igen, hogyan fedezhető fel, hogyan ismerhető meg? Hogyan élhetek helyesen, beteljesült, értelmes életet? Van örök élet? És végül: Van egyáltalán Isten? Ha igen, hol van Isten és hogyan lehet Őt megismerni?

Jézus mind a négy kérdésre ezt az egy választ adja: „Én vagyok”!

Jézus az út! Más szavakkal Ő mutatja az utat, amelyen járnunk kell. Ahogyan ő élet, úgy kell nekünk is élnünk. Amilyen értékeket és célokat fontosnak tartott élete folyamán, ugyanazokat az értékeket és célokat kell mi is kitűzzük magunk elé. Az út, amelyen járnunk kell, ugyanaz, amin Jézus járt.

Jézus az igazság! Van tehát abszolút igazság, de nem embereknél, hanem Istennél. Mindazok, akik ismerik Istent, ismerik az igazságot, s az igazság szabadokká teszi őket: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (János evangéliuma 8:32).

Az élet, amit Istentől kaptunk, csak vele lehet teljessé! Az Isten nélküli élet vergődés, gyorsan múló öröm. Jézus ad beteljesedést életünknek. Mindennapjaink akkor lesznek kiegyensúlyozottak, ha Jézussal járunk. Életünk értelmét és célját akkor találtuk meg, ha hittel befogadtuk Jézust. „Mert aki meg akarja tartani az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét érettem és az evangéliumért, megtartja azt.” (Márk evangéliuma 8:35).

Isten sokan keresik, mégsem találják meg. Sok keleti vallás célja, hogy valamilyen módon a halandó ember közel kerüljön az örökkévaló, hozzáférhetetlenségben lakozó magasságos Istenhez. Bonyolult vallási rendszerek és emberi filozófiák igyekeznek felfedni Istent. Jézus erre a kérdésre is csak azt mondja: „Én vagyok!”. Isten Jézuson keresztül ismerhető fel, ismerhető meg. Ő azért jött, hogy bemutassa nekünk, kicsoda Isten. Aki megismeri Jézus, Istent is megismerte. „Én és az Atya egy vagyunk” (János evangéliuma 10:30).

Egyszóval az ember legnagyobb kérdéseire (út, igazság, élet, Isten) egy személyben Jézus a megoldás. Nincs szükségünk emberi bölcselkedésre, filozofikus eszmefuttatásokra ahhoz, hogy legnagyobb, kínzó kérdéseinkre válaszoljunk, hanem csak egyedül Jézus Krisztusra. Benne egy személyben nyer megoldást és beteljesedést az emberiség minden kérdése. „Mert tetszett az Atyának, hogy benne lakozzék az egész teljesség” (Kolossé 1:19).

Keressük ma is Jézust, s vele együtt mindent megtalálunk! „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül, amíg közel van!” (Ézsaiás 55:6).

Fejszés András - Szeretni

Szeretni annyit jelent, mint adni,
ezzel örömöt szerezni másnak,
minden alkalmat megragadni,
hogy bús arcokon mosolyt lássak,
terheit hordozni egymásnak.
Embert szeretni így kellene.

Szeretni annyit jelent, magamat adni.
A teljes szeretet, énemet feladni.
Krisztust követni így kellene.

Feladni akaratomat, ízlésemet,
az indulatokat, érzületet,
és akkor bennem is megszülethet
az Agapé az isteni szeretet.

Így szeretett Isten, adott, nem kért,
hanem Jézusban önmagát adta
A világért.

------------------------------------------------

Minden zord télre rügyfakadás jön!

Szomorúságra támad az öröm;

Sziklák mozdulnak, a kripta nyílik,

Isten hatalma elhat a sírig,

Sűrű homályból világosság lesz                                          

Ó, nem káprázat, szent valóság ez!

Sötét üregben nincs már halott,

Angyal hirdeti: az Isten Fia

Föltámadott! Föltámadott!

 

Észrevetted?

Vasárnap reggel más a fény,

És mások az árnyékok is!

Az eldobott szemét

Helyettünk is szégyenkezik.

Vasárnap reggel más a zaj!

Harangszót hoz és visz a szél.

Megtisztítja a levegőt,

Mert szavak nélkül is beszél…

Próbáld meg: zárd el a tévét!

A csendből végy lélegzetet!

A vasárnap békessége

Hétfőre is átpermetez!

A Szeretet Istene Adja meg, Mindanyiunknak, .                                            

 hogy 2016-ban is,.                                                                                              Hűséges, Kitartó szolgálattal élve Ő előtte,.                                                         tegyük mindennapi feladatainkat.                                                                                

Kezéből véve az erőt, bölcsességet.                                                                Szeretettel.                                                                                                                                                Békesség.                                                                                                                                                           

Krisztus megérintése hit által
Mivel pedig Istennek ezek az ígéretei szent, hiteles, igaz, szabad, békés és minden jósággal teljes igék, ebből következik, hogy a lélek, amely szilárd hittel ragaszkodik hozzájuk, velük annyira egyesül, sőt azokat olyan mélyen szívja magába, hogy nemcsak részesedik, hanem megtelik és megittasodik azoknak minden erejével. Ha ugyanis Krisztus megérintése gyógyított (Mt 9,20; 14,36), akkor ez a finom lelki érintés, sőt Isten igéjének ez a felszívása mennyivel inkább közli a lélekkel mindazt, ami az igéé. Ilyen módon tehát Isten a lelket egyedül hit által, cselekedetek nélkül, igéjével igazítja meg, szenteli meg, teszi igazzá, békélteti meg, szabadítja meg, és tölti be minden jóval. És így igazán Isten fiává teszi, ahogyan János l,12-ben mondja: "Hatalmat adott nekik, hogy Isten fiaivá legyenek, - azoknak, akik hisznek az ő nevében. És ezek után  a cselekedetei is változva, Istenszerintire ,követik a megtért, keresztyén embert. .
A mi hitünk a keresztyén szabadság
Ebből könnyen érthető, hogyan képes a hit ilyen sokra, és hogy miért nem mérhető össze vele egyetlen egy jócselekedete, sőt mind együttvéve sem, mivel egyetlen cselekedet sem tud Isten igéjéhez ragaszkodni, nem is tud a lélekben lenni, viszont egyedül a hit és az ige uralkodhatnak a lélekben. Ezért amilyen az ige, olyan lesz tőle a lélek, ahogyan a tüzesített vas fénylik, mint a tűz a tűzzel való egyesülése következtében. Ebből világossá válik, hogy a keresztyén embernek mindenre elég a hite, és nincs szüksége cselekedetekre ahhoz, hogy igazzá legyen. Ha pedig nincs szüksége a törvény cselekedetekre, akkor kétségtelenül szabad a törvénytől, és áll az, hogy a törvény nem az igaz emberre van kiszabva (1Tim l,9). Ez tehát a keresztyén szabadság: a mi hitünk. Ez pedig nem azt jelenti, hogy tétlenkedjünk vagy gonoszul éljünk hanem azt, hogy nincs senkinek szüksége törvényre vagy cselekedetekre megigazulásához és üdvösségéhez. Csak kizárólagosan Isten Fiának,Jézus Krisztusnak megváltó vérére, bűnt bocsátó Irgalmára, a Kegyelem teljességére , és ezeknek a szívében való elfogadására, személyre szólóan ,önmagára nézve.
 A hit Istent igaznak vallja
Ez a hit első nagy értéke. Lássuk a másikat is. Mert a hitre jellemző az a tiszteletadás is, hogy akiben hisz, azt a legmagasabb és legodaadóbb nagyrabecsüléssel tiszteli, mégpedig azzal, hogy igaznak tartja, és méltónak arra, hogy higgyenek neki. Nincs is más ahhoz fogható tiszteletadás, mint ha valakit igaznak és igazságosnak tartunk. Márpedig így tiszteljük azt, akinek hiszünk. Mit is tudnánk nagyobbat mondani valakiről, mint azt, hogy igaz, igazságos és feltétlenül jó. Viszont a legnagyobb gyalázat, ha valakit a hazugság és igazságtalanság vádjával illetünk vagy gyanúsítunk: ezt tesszük pedig, ha nem hiszünk neki.  Így a lélek is, amikor szilárdan hisz az ígéretet adó Istennek, akkor őt igaznak és igazságosnak tartja: nagyobbat ennél a véleménynél nem ajánlhat fel Istennek. Isten legfőbb tisztelete az, ha igaznak és igazságosnak valljuk és olyannak, mint akinek hinni kell. Ez a tisztelet készségesen adja át magát Isten akaratának, megszenteli az ő nevét, és elfogadja, hogy Isten úgy vezesse, ahogyan neki tetszik, mert ígéreteihez ragaszkodva nem kételkedik abban, hogy ő igaz, igazságos és bölcs, mindent legjobban cselekszik, tervez és intéz. Az ilyen lélek hite által nem engedelmeskedik-e mindenben Istennek? Milyen parancsolat marad még, amelyet az ilyen engedelmesség ne teljesítene bőségesen? Milyen teljesítés lehetne teljesebb, mint ez a mindenre kiterjedő engedelmesség? Ezt azonban nem a cselekedetek teszik, hanem egyedül a hit. Viszont van-e nagyobb lázadás, nagyobb szentségtörés, nagyobb gyalázkodás Isten ellen, mint nem hinni neki, az ígéretet tevőnek? És azt gondolni, hirdetni, tanítani, hogy cselekedetre által is elérhető a Megváltás az Üdvösség az ember részéről     Mert mi más ez, mint Istent hazugnak minősíteni, vagy kételkedni szavahihetőségében? Más szóval: ha valaki magát igaznak tartja, Istent pedig hazugnak és üresbeszédűek, akkor nem tagadja-e meg Istent, és nem állít-e szívében bálványt önmagának? Ugyan mit használnának a cselekedetek, amelyeket ilyen tiszteletlenséggel tesz, még ha angyaliak vagy apostoliak volnának is? Isten tehát joggal rekeszt mindenkit nem haragja vagy indulata, hanem a hitetlenség alá, hogy akik a törvény szent és jó cselekedeteivel vélik betölteni a törvényt, amilyenek a közéleti és emberi erények, azok ne képzelhessék, hogy üdvözülni fognak. Mert a hitetlenség foglyaiként vagy irgalmat kérnek, vagy az igazságosság mértéke szerint elkárhoznak.
--------------------------------------

Bódás János - A Bibliám

Van úgy, hogy rám nehezül minden bűnöm
s úgy érzem, borzad, aki rám tekint,
el kellene a földről menekülnöm,
de sehol egy biztató fény nem int,
s bárkihez mennék, követ vetne rám.

S asztalomon, mint sokszor, most megint
ragyogni kezd, mint a nap, a Bibliám.

-

----------------------------------------

Árvai Emil - Most csendre vágyom

Most csendre vágyom, de magamban is,
hol gondolatoknak már zaja nincs.

Kérdéseimet is csendre intem,
halk, szelíd hangot keresek éppen.

A találkozás csendjére vágyom,
a Mindenható, hogy rám találjon.

Isten evangéliuma és a hit Kérdezed: Melyik ez az ige, vagy hogyan kell élni vele, hiszen Istennek annyi igéje van? Válaszom: Megmondja ezt az apostol Róm 1,1-4-ben: Isten evangéliuma az, az ő Fiáról, aki emberré lett, szenvedett, feltámadt és megdicsőült a megszentelő Lélek által. Mert Krisztust prédikálni annyit jelent, mint a lelket gondozni, megigazítani, megszabadítani és üdvözíteni, ha hisz a prédikálásnak. Mert egyedül a hit az üdvözítő és hatásos használata Isten igéjének Róm 10,9 szerint: "Ha vallást teszel száddal, hogy Jézus az Úr, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottaik közül, akkor üdvözülsz". És ismét: "A törvény célja Krisztus, minden hívő megigazulására" (Róm 10,4). Róm 1,17-ben is: "Az igaz ember hitéből fog élni." Mert Isten igéjét nem lehet semmiféle cselekedettel, hanem legyedül hittel felfogni és megtartani. Világos tehát, hogy mivel egyedül az igére Van szüksége a léleknek az élethez és megigazuláshoz, ezért egyedül hittel, és nem cselekedetekkel igazul meg. Ha ugyanis bármi más módon megigazulhatna, akkor nem volna szükség az igére, és következésképpen a hitre sem. Viszont ez a hit egyáltalában nem fér meg a cselekedetekkel, pontosabban: ha egyúttal feltételezed, hogy cselekedetekkel, bármifélék legyenek is azok, megigazulhatsz. Mert ez kétféle sántítás volna: Baált imádni és kezét csókolni, ami a legnagyobb méltatlanság, ahogyan. Jób mondja (Jób 3l,27). Amikor tehát hinni kezdesz, akkor tanuld meg, hogy ami benned van, az teljességgel vétkes, bűnös, ítéletes, Róm 3,23 szerint: "Mind vétkeztek, és híjával vannak Isten dicsőségének". Róm 3,10-12 szerint is: Nincs igaz ember, nincs aki jót tenne, mind elhajlottak, egyúttal megromlottak". Mert azt vedd tudomásul, hogy szükséged van Krisztusra, aki érted szenvedett és feltámadt, hogy ha hiszel őbenne, e hit által más emberré légy, elnyervén minden bűnöd bocsánatát és megigazulván más valaki érdeméből, mégpedig egyedül Krisztuséból.

Nem a külső cselekedetek, hanem a szív hite.
Mivel pedig ez a hit egyedül a belső emberen uralkodhat, ahogyan Róm 10,10 mondja: "Szívvel hiszünk megigazulásunkra", és mivel egyedül ez a hit tesz igazzá,  azért nyilvánvaló, hogy a belső ember semmiféle külső cselekedettel vagy tevékenységgel egyáltalában nem lehet igazzá, szabaddá vagy üdvözültté,hit nélkül, és semmiféle cselekedet egyáltalában nem használ neki, ahogyan viszont egyedül a szív gonoszsága és hitetlensége miatt lesz vétkessé és a bűn ítéletre méltó szolgájává, melynek következménye , valamilyen külső bűn  a cselekedet miatt. Ezért minden keresztyén ,elsőrendű gondjának kell lennie, hogy a cselekedetekről alkotott vélekedését nem elhagyva, de a hitet erősítse egyre inkább, és ez által növekedjék, és a cselekedetek követik,  Krisztus ismeretében, aki érte szenvedett és feltámadt, ahogyan Péter 1Pt 5,10-ben tanítja, hogy semmi más nem tesz keresztyénné. Krisztus is, amikor a zsidók Jn 6,28-29 szerint megkérdeztek, mit tegyenek, hogy Isten cselekedeteit cselekedjék, akkor elutasítva a cselekedetek tömegét,amelyek távol álltak a hittől , amelytől azok csak úgy dagadtak, egyet írt elő nekik, mondván: "Az - az Isten cselekedete, hogy higgyetek abban, akit elküldött, mert őrá tette pecsétjét az Atya, az Isten."

-----------------------------------------

ÖSSZE KELL SZEDNEM MAGAMAT EHHEZ !

…” Isten félelmében vigyük véghez az mi megszentelődésünket !...”

                           Kor. II. lev. 7:1.v.

..” Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak ,…” Ha igényt tartok Istennek ígéreteinek beteljesítésére , ez csupán csak az emberi oldal .

Az isteni oldal az , hogy az ígéretek által ismerem fel az Ő reám való igényét !

Pl- világosan tudatában vagyok – e annak, hogy testem a Szent Szellem temploma, vagy van olyan testi szokásom is, amely nem bírja el Isten világosságát ??

A megszentelődés révén Isten Fia formálódik ki bennem és most nekem az iránta való engedelmesség által kell természeti életemet szellemivé alakítanom !

Isten a legelrejtettebb  részletekbemenöen nevel minket.. / legalábbis ez a szándéka, csak ! ? Én mennyire vagyok ebben Néki engedelmes ??

Amikor Ő megállít, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tisztítsd meg magad azonnal !

Tartsd magad tisztán napi munkád, tevékenységed, szórakozásaid, bár mely dologban , mit teszel ,csinálsz!!

Tisztogatnom kell magam ezért a testem és szellemem minden tisztátalanságtól, mégha én, más ,akárki is úgy gondolja az jó, azt lehet, ez még belefér, más is teszi, akkor is ,  hogy mindkettő teljes összhangba jusson Isten természetével.. Testi életem és a belső emberem a szellemem is.

Vajon a szellemi beállítottságom teljes összhangban van – e Isten Fiának bennem levő életével, vagy értelmem még nincs Neki alárendelve teljes mértékben ??

Az Úr Jézus Krisztus gondolkodásmódját alakítom – e ki magamban, vagy sajátelképzelésemet, mit igen jónak látok, gondolok bármilyen tekintetben ? Jézus soha nem beszélt az önmagához való jogairól, hanem belső éberségben maradva szellemét  szakadatlanul alárendelte az Atyának ! Felelős vagyok azért, hogy szellememet  egyetértésben tartsam az Ő szellemével és Jézus lassanként felemel az Atya akaratának való teljes odaszentelésben, oda ahol Ő él, ahol már ügyet sem vetek semmi másra, Isten félelmében így viszem véghez megszentelődésemet!

Vezethet Isten az Ő útján és meglátják Őt mások is egyre jobban az életemben !

Vedd komolyan a dolgokat Istennel szemben és akkor minden mást vígan figyelmen kívül hagyhatsz !

Legyen Isten a szó legszorosabb értelmében az első helyen az életedben.

--------------------------------------------

1.-Mi tisztít meg bűnömtől ? Csak a Bárány Jézus vére.

Hol gyógyulok meg ebből ? Jézusomnak sebeiben .

Kar ,- Ó drága ez az ár, itt jóvá lesz a kár,

Itt megnyugszik lelkem, a Bárány Jézus vérében .

2,- Mi tesz vétkemtől menté ? Csak a Bárány Jézus vére.

Az atyánál kedvessé ? Csak a Bárány Jézus vére . Kar .

3,- Istennel mi békít meg ? Csak a Bárány Jézus vére.

Bűnnyomorból mi ment meg ?Csak a Bárány Jézus vére. Kar.

4,- Mi tehet rosszat jóvá ? Csak a Bárány Jézus vére.

Isten előtt tisztává ? Csak a Bárány Jézus vére. Kar.

5,- Mi győz bűn s világ felett ? Csal a Bárány Jézus vére

Örök éltet mi szerzett ?. Csak a Bárány Jézus vére Kar..

Üzen az Íge

A világi élvezetek

A világ az Istennel való valóságos kapcsolata, és a jövőt illető reális reménysége hiányában az élvhajhászás számos formáját gondolta ki. Az olyan dolgokat, amelyek az ember testének kívánnak örömet szerezni, szükséges elkerülniük azoknak, akik lelki növekedésükben törekednek fejlődni. "Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen ..." (Gal.5:17). Ennél az alapvető ellentétnél fogva, lehetetlen azt állítanunk, hogy igazoltan kedvezünk a testnek, ugyanakkor pedig azt is állítani, hogy a Lelket követjük. " ... Mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés ..." (1Jn.2:16). "... A világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel ... " (Jak.4:4). A világi emberekkel való barátkozások, a világi filmek nézése, stb. mind-mind a világgal való barátkozások közé tartoznak. A világ kívánságai hamarosan el fognak múlni, és mindazok, akik ebben az életükben a világ oldalára álltak, vele együtt fognak eltűnni (1Jn.2:15-17). "Az istentelenek világa (társadalma)" meg lesz semmisítve Krisztus második eljövetele által (2Pt.2:5), minthogy " ... az egész világ a gonosz hatalmában van" (1Jn.5:19). Hogy elkerülhessük ezt a pusztulást szükséges, hogy ne legyünk e "világból valók" (Jn.17:16 vö. Jel.18:4).
A világ útjainak nagytöbbsége, melyek kielégülést nyújtanak a testnek, az egészség károsításával járnak együtt: dohányzás, kábítószerezés, vagy a túlzott alkoholfogyasztás sorolható ide. Fizikai egészségünk, pénzünk és valójában mindenünk, amink van Istenhez tartozik. Tehát nincs meg a szabadságunk arra, hogy úgy használjuk mindezeket a dolgokat, amint csak azt mi magunk megkívánjuk, azonban úgy kell cselekednünk, mint a gondnokai azoknak a dolgoknak, melyeket Isten adott nekünk. Az ítéletkor számon leszünk kérve arról, hogy miként gazdálkodtunk a ránk bízott javakkal (Lk.19:12-26). Az olyan szokások, mint a dohányzás, vagy alkohol fogyasztás, tékozlását jelenti mind az egészségünknek, mind anyagi javainknak. "Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik?
Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok ... nem a magatokéi vagytok ... Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben" (1Kor.3:16,17; 6:19,20). Szervezetünk rongálása az olyan szokások által, mint például a dohányzás, túlzott test gyakorlás,( sport, fizikai terhelések, szabad idő helytelen felhasználása, tehát súlyos problémát jelent. a szellemi életben,Istennel való kapcsolatban)  Tény, hogy amennyiben egy ilyen megszokás alakult ki valaki életében még megtérése előtt, nem valószínű, hogy lehetséges annak számára egyetlen pillanat alatt felhagyni ezekkel.
 Ami azonban fontos, hogy az ilyen szokások károsságát és helytelenségét felismerjék az érintettek, és gyakorlatiasan küzdjenek ezek megszüntetése érdekében. Az élet megpróbálta- tásainak mindinkább az Isten igéjéhez és az imádsághoz való folyamodáshoz kell vezetni bennünket, mintsem az alábbhagyás bármely emberi formáját gyakorolja az ember.
Isten – SZERET - i az embert még mindég, NAGYON !! Azért igyekszik minden áron figyelmeztetni, megszólítani, hátha különb lesz az Új-szövetség népe,mint volt az Ó- sz. - !                     .Áldjon és tartson meg az Úr az Ő nagy Kegyelmében , Szeretetében , mi pedig maradjunk a szigorú vezetése  alatt !!

-----------------------------------------------

Elég meglepő, de…
pontosan ez a fajta világ az, amit Isten eredetileg teremtett.

Isten lehetővé tette az embernek, hogy válasszon. Vagy Neki engedelmeskedve él vagy fellázad az Õ igazságos uralma ellen. Isten nem volt kegyetlen uralkodó. Csak egyetlen egyszerű szabályt adott…

-------------------------------------------

Tökéletesség — “És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó” (1Mózes 1,31).

Nincs szenvedés, halál vagy elnyomás - csak egy gyönyörű élet lehetősége.

Mivel Isten teremtett mindent, Õ mindennek az Ura.

--------------------------------------------------

Az ember választása a bűnbeesést eredményezte. A bűn - egyszerűen fogalmazva – Isten iránti engedetlenség. Õ a Teremtő, akinek engedelmeskedni kell. És ami még fontosabb, hogy maga Isten az igazság mércéje. A bűn fizikai halált és Istentől való lelki elszigetelődést eredményez. Az elszigetelődés azért következett be, mert Isten tökéletes és tiszta. Az Õ tisztasága nem tud együtt élni a bűnnel és igazságossága nem engedi meg Neki, hogy a bűnt büntetés nélkül hagyja.

A bűn miatt a természet is átkozott lett és pusztulni kezdett. A föld kevésbé termékeny, az élelem pedig ritka lett. Az embernek keményebben kell dolgoznia a sokkal kevesebb termésért. Az emberiség az emberi kapcsolatokban is megérezheti a bűn hatását, ami a kegyetlenséghez, gyilkosságokhoz és paráznasághoz vezet, valamint diszharmóniát okoz a családon belül.
Az ember továbbra is vétkezik, Isten, a Teremtő elleni lázadásában. Ezért van ma tele a világ szenvedéssel. Az emberé a felelősség azért, hogy elpusztítja Isten teremtésének tökéletességét.
Bűnössége miatt az ember nem tapasztalhatja meg, nem ismerheti meg Isten közelségét és szeretetét,, bármennyire is próbálja magától elérni Istent jótettek, vallásos szertartások, vagy filozófiák által. “Mindenki vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének” (Róma 3,23).

----------------------------------------

58. é. G. K. 190

1,- Ó ne hagyj magamra, Jézus, halld, kiált szívem!

Hogyha másnak adsz kegyelmet, éntőlem se menj!

Kar : Jézus, Jézus, hald kiált szívem !

Hogyha másnak adsz kegyelmet, éntőlem se menj!

2,-Kegytrónodon adj nyugalmat, és békét nékem !

Lásd, itt állok bűnbánóan, vigasztald szívem !

3,- Te vagy a vigasz forrása, bűnösök üdve.

Légy szívemnek nyugodalma, és legjobb része !

4,-Benned van csak bizodalmam, és örömem már.

Mint szegény Tenálad nyugszom . szívem várva vár !

 VIGYÁZZ  A BÉKESSÉGRE!

 1,- Ha Jézustól nyerted békéd,

Vigyázz rá, ne tékozold!

Örök, időt álló érték,

Üdvöt rejt, boldogságot.

             2,- Ha égi mérlegen mérték,

            - Naponként próbálják bár -

            Állandó lesz mégis békéd,

             Nem érhet tartósan kár.

3,- Békés lesz a szíved, házad,

 Békében él a család,

Jézus a béke Királya 

 Megtartja, állja szavát.

--------------------------------------------

Az élet diadala

 Minden zord télre rügyfakadás jön!

Szomorúságra támad az öröm;

Sziklák mozdulnak, a kripta nyílik,

Isten hatalma elhat a sírig,

Sűrű homályból világosság lesz                                           ,

Ó, nem káprázat, szent valóság ez!

Sötét üregben nincs már halott,

Angyal hirdeti: az Isten Fia

Föltámadott! Föltámadott!

Érvényes a 2016-os évben is!!!

-------------------------------------

vers-elmélkedés .

 Naponként teremtesz rendet bennem,

Formálsz, amilyenné kell lennem.

Szavad tűzként ragyog:

„Ne félj, veled vagyok!”

Szólsz, hogy nekem is legyen nevem,

ami a néven szólító kegyelem.

Szavad tűzként ragyog:

„Ne félj, veled vagyok!”

S ha ezerszer is égtem, perzselődtem,

az ár el nem sodorhat engem.

Szavad tűzként ragyog:

„Ne félj, veled vagyok!”

Te vagy az Úr, te vagy az Isten,

Szabadítom, te vagy nekem a minden!

Szavad tűzként ragyog:

„Ne félj, veled vagyok!” ÁMEN

-----------------------------------------

Gondviselő Istenem!

Te ismersz minket, ismered az életünket.

Tudod, hogy mennyire szeretnénk

tisztán és őszintén eléd állni, veled találkozni.

De azt is tudod, hogy mennyi hibánk, bűnünk,

nyilvánvaló, vagy leplezett emberi nyomorúságunk

akadályoz meg ebben minket.

Az Úr Jézus Krisztusért kérünk,

kegyelmes szereteteddel fogadj el minket,

tisztítsd meg az életünket,

hogy – mintha rossz álomból ébrednénk –,

ébredjünk új reménységre, új életre: veled

-------------------------------------------------------------

 Jézus nálad is zörget
(Vékey Tamás)

Egy festőművész befejezte azt a festményt, amelyen dolgozott. János Jelenéseinek könyvéből azt a jelenetet ábrázolta, amikor Krisztus így szól: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek” (3,20).
A festő kisfia megszólalt:
 Egy dolgot nem jól festettél. Kívül az ajtón nincs kilincs. Hiszen így az Úr
Jézus nem is tud bemenni!
Csak akkor mehet be – magyarázta az apja –, ha belülről kinyitják az ajtót,  és ha Őt behívják. Ezért hagytam el a külső kilincset. Hiszen olvashatjuk:  „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek.”

--------------------------------------------------

Egy törött korsó -- Használhatatlan és értéktelen!?

Egy vízhordó naponta két vizeskorsóval ment a kúthoz. Mindkettőt megtöltötte és urának házához vitte. Az egyik korsó rendben volt, de a másikon egy repedés éktelenkedett. Belőle útközben a víz az útra csöpögött. Mire megérkezett, ez a korsó általában már félig üres volt. A vízhordót ez azonban nem zavarta. Nap mint nap végezte a kötelességét, így telt el sok idő.
A vízhordó nagy meglepetésére a repedt korsó .Egyszercsak beszélni kezdett: "Hiszen én nem vagyok használható teljes mértékben. Miattam állandóan vizet veszítesz. Miért nem dobtál már ki régen?" A vízhordó így válaszolt: "Téged kidobni? Eszemben sincs. Az a víz, amely útközben a repedésen át kiszivárog, megöntözte az út menti virágokat. Így mindig tudtam az uram asztalára tenni egy friss virágcsokrot."

Ezt a történetet nemrégen egy japán lelkész mondta el nekünk egy konferenciai áhítat alkalmával. Emberi gyenge pontjainkra alkalmazta, amelyek fölöslegesnek és korlátozónak tűnnek. Istennek ezekkel mégis rejtett terve van.

Hit és látása

  

 

Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”   János evangéliuma 20:29

Ábrahám nem látta Kánaánt, sőt az övé sem lett, hanem jövevény és vándor maradt egész életében ott, az Úr is csak 400 évvel későbbre ígérte meg neki azt a földet - nem látott, mégis hitt.

Ábrahám engedelmes volt, amikor Isten Izsákot kérte égőáldozatul - akkor, amikor már nem volt pótgyereke sem, mert Izmaelt elküldte a pusztába. Az utolsó szálat vágta volna el fia feláldozásával, ami a nagy nép ígéret beteljesedést tette volna teljesen lehetetlenné. Nem volt kiút - mégis hitt. Bár az az egyetlen út, amit el tudott képzelni (Isten fel tudja támasztani a feláldozott gyermeket) nem teljesedett, mert Isten más módját választotta a megoldásnak. Az nem hit, ha mi keresünk megoldást arra, hogy Isten hogyan oldja meg a mi problémáinkat. Boldogok, akik nem látnak - és nem is keresnek megoldásokat - és hisznek.

Jákób hihetetlen hírt hallott 11 fiától, amikor Egyiptomból hazaérve elújságolták, hogy József él. Hihetetlen volt, mert 22 évvel azelőtt látta a cifra ruhát véresen és József azóta sem ért haza. Nem látta Józsefet, de látta a rá jellemző gondoskodással küldött ajándékokat és hitt.

A három héber ifjú tudta, hogy Isten megmentheti őket a tüzes kemence lángjától, de azt is tudták, hogy joga van hozzá, hogy ne tegye meg. Az 50% esély a halálra nem tántorította el őket attól, hogy hűségesek legyenek. Nem tudhatták, mi lesz a történet vége. A hűséget akkor vállalták, amikor nem láttak, hanem hittek.

Tamás látta a feltámadt Jézust, de csak akkor hitt. A többiek elmondása kevés volt neki. Mi nem láttuk, de tapasztaljuk a Rá jellemző gondoskodást és hiszünk. 

Add, Urunk, hogy a látás ellenében is tudjunk hinni!

----------------------

Élet az Úrral

„Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.”

(42. Zsoltár 9. vers)

Sokan úgy gondolják Istent nem, vagy csak alig érdekli a mi mindennapi apró vergődésünk. Így nem is illik a Mindenhatót hétköznapi semmiségekkel zaklatni, csak nagy és magasztos életkérdésekkel járulhatunk Hozzá.

Viszont, a Szentírást olvasva hamar rájöhetünk, mennyire torz istenképet tükröz ez a vélekedés. Hiszen a hithősök egész sora épp azáltal vált példaképpé, mert számukra a vallás és az élet nem volt szétválasztható, sőt legcsekélyebb problémáikkal is Istenhez fordultak segítségért.

Ezért így olvassuk róluk: „Istennel jártak” (1Móz.5:21; 6:9) vagy az „Úr útján jártak” (2Krón.27:6) „az Úr parancsolataiban jártak” (2Krón.17:4; Zsolt 119:32).

Az „Istennel járás” nemcsak a templomi liturgia, az áldozati rendszer megtartását jelenti. Ez a kifejezés azt a képet festi elénk, mikor két ember kéz a kézben sétálnak egymás mellett.

Így mikor a zsoltár szerzője fizikailag ugyan ott bolyong Jordán és Hermon földjén, a Miczár hegyén (7.vers), akkor is Istenhez vágyakozik. Minden lépésnél érzi az Úr szeretetét és kegyelmét és még éjjel is énekel és imádkozik, Megváltójával beszélget.

Az Ige ma tükröt állít elénk, s ha belenézünk a következő kérdés tűnik fel:  

Te mennyire bízol az Istenben?

Fel mered fedni előtte életed legapróbb részletét is?

Felvállalod Őt bármit csinálsz és bármerre jársz?

Meg mered fogni a kezét?

-----------------------------------------

Az ima ereje

„Vigyázzatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek,

mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtlen.”
(Máté 26:41)

Az ima a lélek lélegzése. Nélküle nem lehet keresztény életet élni. Az Istennel való kommunikációban kulcsszerepe van az imádságnak. A bibliaolvasás és az imádság által valósul meg ugyanis a kétirányú kommunikáció Isten és ember között. Ebben a szövegben Jézus arról beszél, hogy a kísértésekkel szembeni védelemben az imának kulcsszerepe van. Ima által lehetünk védve Sátán kísértéseivel szemben. Lukács evangéliuma feljegyzi, hogy Jézus is imádkozott Péterért, mert tudta, hogy Sátán meg fogja őt próbálni: „Monda pedig az Úr: Simon! Simon! íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed” (Lukács 22:31-32).

A 19. századi keresztény írónő, Ellen Gould White a következőket írja az imádságról: „Szívünket feltárni Istennek, mint barátunknak, ez az ima. Nem mintha szükséges lenne, hogy elmondjuk Istennek, kik vagyunk, mit akarunk, hanem hogy ily módon Istent a szívünkbe fogadhassuk. Az ima nem Istent hozza le hozzánk, hanem bennünket emel fel őhozzá.

Mikor Krisztus e földön járt, imádkozni tanította tanítványait. Arra oktatta őket, hogy mindennapi szükségleteiket vigyék Isten elé, és összes gondjaikat őreá vessék. Az az ígérete, hogy imájukat és kérésüket meghallgatja, biztosíték a mi számunkra is. 

Mennyei Atyánk arra vár, hogy ránk áraszthassa az áldások teljességét. Kiváltságunk, hogy szüntelenül merítsünk és igyunk határtalan szeretete forrásából. Nem különös-e mégis, hogy olyan keveset imádkozunk?! Isten mindig kész meghallgatni legkisebb gyermekének is szívből fakadó imáját, és mi mégis oly kevés hajlandóságot mutatunk, hogy Isten elé vigyük kívánságainkat. Vajon mit gondolnak a mennyei angyalok a gyenge, elhagyott és kísértésnek kitett emberiségről, mikor látják, hogy Isten végtelen szeretete sokkal többet óhajt nékik adni, mint amennyit kérni tudnának, de ők mégis oly keveset imádkoznak, és oly kishitűek?!

A gonosz sötétsége körülveszi azokat, akik az imát elhanyagolják. A kísértés szavai, melyeket Sátán súg a fülükbe, bűnre csábítják őket azért, mert az ima magasztos kiváltságát nem használják fel állandóan. Miért is vonakodnak Isten gyermekei imádkozni, holott tudják, hogy az ima kulcs a hit kezében, amely megnyithatja a mennyei tárház ajtaját, ahol a Mindenható kincseinek forrásai vannak felhalmozva. Folytonos ima és buzgó éberség nélkül abban a veszélyben vagyunk, hogy hanyagokká leszünk, és az egyenes ösvényről letérünk. Ellenfelünk folytonosan akadályozni akarja a kegyelem trónjához vezető utunkat, hogy a bensőséges imát és hitet nélkülözve, ne jussunk ahhoz a kegyelemhez és erőhöz, mellyel a kísértéseket legyőzhetjük.”(Ellen Gould White, Jézushoz vezető út, Az ima: magasztos kiváltságunk c. fejezetből).

Éljünk az ima nagyszerű, magasztos lehetőségével, hogy rajta keresztül Isten Szentlelke meg tudjon bennünket erősíteni az Úr útján.