A láthatatlan történet

 "A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másoknak is ad belőle.

Mert amikor bennünket elküldtek- az útra bocsátó hatalom, így szólt:
Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit
- segíts, adj enni,
- adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni.

Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.
Az egész világ tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig.
Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked ha magadnak tartod.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit.
felelős vagy minden emberért aki veled él,
el kell számolnod minden fillérrel amit magadra költesz
minden örömmel amit magadba zártál,
és minden boldog pillanattal amit magadnak tartottál meg.
Most eredj és élj, mert a világ rád vár."(ismeretlen szerző) 

---------------------------------------

Hol leszel, mikor Jézus jön?
Fiatal hívő, rávettek a barátai, hogy menjen el velük szórakozni. Azonban alig foglalta el a helyét azonnal felállt.
- Mit csinálsz? - kérdezték.
- Felállok - felelte?.
- Hová mégy? - kérdezték újra.
- Megyek ki - mondta.
- Hiszen csak most jöttél be - mondták csodálkozva.
- Tudom - szólt most már határozottan - én mégis most megyek ki innen. Tudjátok, én hiszek a bibliában. Az én bibliám azt mondja nekem, hogy az én Uram bármikor megjöhet, nem szeretném, hogy engem az ellenségeinek a tüzénél találjon
-------------------------------------

Advent 2. Vasárnapja                                                                             

 Evangélium Lk. 3,1-6. „Tiberius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt: Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Liziniász pedig Abilinának volt e negyedes fejedelme. Annás és Kaifás főpapok idejében az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. S ő bejárta a Jordán egész vidékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: A pusztában kiáltónak ez a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét.”                                                                                         

Egyengessétek az Úr útját! - Keresztelő János a szívünkben lévő magatartás kialakítására szólít. Ez egy egyenesség, amely képessé tesz minket a keskeny ösvényen megmaradni. Keskeny ösvény vezet föl az Úr hegyére, és ezért nem cipelhetünk magunkkal felesleges dolgokat. Az életünkben lévő halmok lehetnek nagyon felesleges ragaszkodások, amelyek elnehezítenek és kibillentenek a keskeny ösvényen. Egyengessük ezeket. Engedjük el, ami a széles útra terel, és azt tartsuk meg, ami segít kapaszkodni.                                                               ,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-                                                       

  Mit jelentett Karácsony? Mit üzent a betlehemi Gyermek nekem?
Megpróbálok visszaemlékezni, s talán nem jut eszembe semmi, főleg az nem, amit azóta folyamatosan, naponta kellett volna tennem. A többi ünnep mennyire emelte fel szívemet? Hónapok múlva él még bennem a Felfeszített szenvedése? Pedig az is értem volt. Él a Feltámadott győzelme fölötti örömöm? Allelujázok Vele naponta                                                             -                         ,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,--,-,-,-,-

-----------------------------------

 Advent

A világ várja Isten fiainak megjelenését.
Az ember küzdve munkálkodik
keze – munkája értéket halmoz:
a jólétre testit a boldogulásra szellemit.

Emberien sajátos ízű mindez.
A tökéletes részletekben
az összhang teljességében is
mindig elégedetlen: hiányol valamit.

Vár az ember, keres.
Tökéletesnek vázlatát festi:
messze néző szeme ezt tükrözi.

Tökéletesnek látszó embert keres,
hogy ellesse tőle a teljességet:
Istenfiút látni, azzá válni.

---------------------

Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:győzhetszsaját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is! 

 

ISTENRŐL SOHA NE FELEDKEZZ EL
Istenről soha ne feledkezz el,
gondolj Rá, amikor a nap felkel,
fénysugarakkal köszönt a reggel,
ébredésed, Neki köszönheted.
Imádkozz Hozzá, hívő lélekkel,
mert szerető, igazságos Isten.
Meghallgatja minden kérésedet,
megadja, mi javadra van Neked.
Ismeri Ő szívedet, lelkedet,
előtte, gondolatod sem rejtett.
Javadra van, ha szenvedni enged,
akkor is veled van, szertetettel.
Szenvedés, mint ötvös tüze tisztít,
megtisztul benne, az emberi szív.
Hogy Krisztus arca teljes fényében,
és tisztán, felragyoghasson benne. Schvalm Rózsa

HIÁBA!
Itt az ősz és zúg a szél már.
Hamar, hamar itt a tél már.
Hamar, hamar itt a tél.
Csak álmodtál, még nem éltél.
Csak daloltál, csak reméltél,
s elmúlásról szól a szél.
Egy nyaraddal kevesebb nyár,
egy tavasszal kevesebb vár,
egy reménnyel kevesebb.
Tovaűz már, űz a lelked.
Ami bánt is, dalba zenged,
s azt hiszed, hogy jó neked.
Csak hiába! Daccal, dallal,
egetrázó diadallal
vívhatod bár harcodat,
s bárha mondod: „Ezt akartam,
így akartam!” Ó, zavartan
elfordítod arcodat. Túrmezei Erzsébet
------------------------------------
ÉN VELED VAGYOK..
Hittel, reménnyel járj végig utadon,
hidd el Én mindenkor, veled vagyok.
Ha az égen napfény, vagy csillag ragyog,
vagy, felhők tornyosulnak sötéten,
Én veled vagyok, nem hagylak el téged.
Megőrizlek sötétben és fényben,
végigkísérlek, hűséggel utadon,
mert félőn szerető, Megváltód vagyok. Schvalm Rózsa

---------------------------------------------

ÉBREDJ LÉLEK
Ébredj lélek új örömre húsvét reggelén,
sötétség hatalmán úrrá lett a fény.
Nem rejti a sír mélysége, a Megváltó él,
újjászületett az élet, s benne a remény.
E szent öröm gyújtson lángot ma is szívünkben,
ragyogja be fényével, teljes életünket.
Van élet a halál után, aki hitben él,
léte már e földön, boldog újjászületés. Schvalm Rózsa

------------------------------------------------

DICSŐSÉGED FELRAGYOG
Dicsőséged felragyog Uram, minden hajnalon,
áradó fénye csillan, a hajnali harmaton.
Ránk mosolyog felkelő nap arany sugarában,
átölel enyhe szellő, lágy simogatásában.
Zengő énekkel dicsérnek az ég madarai,
hálásan integetnek feléd, a fák lombjai.
Dicsérnek Téged, tengerek fodros hullámai,
rohanó folyók, zúgva habzó, kék szalagjai.
Dicsérd ember te is, azt a nagy- nagy szeretetet,
amellyel védett, megtartott Teremtő Istened.
Nem hagyott el téged, lázadó hűtlenségedben,
az Ő békejobbja, szivárványhídján átível. Schvalm Rózsa

--------------------------------------------------

ÉLŐ KÖVEK KÖZÖTT .
Élő kövek között,
szabadon mint a szél,
árad a Szent Szellem,
s hívő lelkekbe tér.
Lobban, mint égi láng,
fényt gyújtva szívekben ,
gyarló emberlétet,
betölt erejével.
Megújít szíveket,
régi kőszív helyett,
s bennégi fény ragyog,
betölti szeretet.
A múlt önző, büszke
öntudata helyett,
öröm és békesség.
bölcs Istenfélelem.
Schvalm Rózsa

Nincs Karácsony Krisztus nélkül.!!
A Krisztusi Karácsony, pedig nem lehet üzlet, sem üres pompa.!!
Hanem maga a csoda. A Karácsony ünnep grádicsos lépcsősor a mennybe, híd minden nemzet és nép között, legfőképpen pedig híd Isten és az ember között.
Mi is hát a Karácsony üzenete?
A Szent Írás teljesen világosan fogalmaz: „ Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. ( János 3:16-17)
A Karácsony üzenete Isten szeretete. Milyen is ez a szeretet?
Néhányan ezt mondják: Isten szeretete mindenható. Ismét mások, hogy az Ő szeretete végtelen. Igen, az. De még sokkal több.
Ez a szeretet az Önmagát od-adó és önfeláldozó isteni szeretet.
Hogyan lehet Isten önmagát feláldozó?
A Szent Írás erről is nagyon világosan ír: (János 1:1,2,3,)
„Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
(János 1,14 ) És az Ige testté lett és lakozzék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Egy gyermek adaték nekünk, a gyermek pedig férfivá növekedvén keresztre feszíttetett.
Nem azért lett a kereszt a sorsa, mert a nép vezetői megölették, hanem mert Ő adta magát áldozatul, mint „Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Minden emberért
Ezt az önfeláldozó szeretetet kell megtanulnunk a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki így tanít minket:
...”tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. ” (Máté 11:29)
Ez a Karácsony ünnepi útja életünk mindennapján, amely megépült a mi Urunk Jézus Krisztusban, azért, hogy járjunk rajta. Ámen
------------------------------

Ha tehát ma és egész Ádventen keresztül Urunk eljövetelét várjuk, akkor ez nem csupán visszaemlékezés arra, hogy kétezer évvel megtörtént Jézus Krisztus eljövetele, hanem valóság, valódi Isten-várás. Jézus Krisztus ezelőtt megtörtént eseményre, hanem valóság, valódi Isten-várás: Jézus Krisztus ma is megtestesül mindannyiunk életében, akik várjuk őt..
Az egész ádventi lelkület három gondolatkörre, három hangulatszínre osztódik: sóvárgás, ima, öröm. Ezt a három ádventi lelkületet mintegy megtestesíti három nagy személyiség, akikkel az ádventi olvasmányokban leggyakrabban találkozunk: Ésaiás próféta, Keresztelő Szent János és Mária. Három kor képviselői, három lelkület hordozói ők.

„Harmatozzatok égi magasságok és adjátok meg nekünk a Megváltót!” Ésaiás próféta ma is szól, ma is bátorít és bátorítására nekünk is szükségünk van. Nem könnyű ugyanis mindig felismerni a köztünk jelenlévő Istent. De mi is rendületlenül hisszük, hogy itt van és ez a hit új lelkesedéssel, tölt el bennünket.
Mária, a boldog kismama. A Mária Ádvent legkedvesebb alakja. Ő már nem csak hiszi, hanem tudja, hogy a Megváltó közöttünk van. Ez szíve boldogságának titka. Az igazi öröm mindig egy féltve őrzött titokból ered. Mária már szívében hordja a legnagyobb Titkot, ezért öröme határtalan. Van-e a mi szívünknek is titka, amely örömmel tölt el bennünket? Vagyunk-e mi is Máriák, akik örömmel hordozzuk magunkban Istenünket?

-----------------------------------------------

2012-12-05

Akkor rájuk tették a kezüket, és részesültek a Szentlélek ajándékában.
Amikor látta Simon, hogy az apostolok kézrátételével adatik a Lélek, pénzt
ajánlott fel nekik, és így szólt: Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy
akire ráteszem a kezemet, az vegye a Szentlelket. Péter azonban ezt mondta
neki: Vesszen el a pénzed veled együtt, amiért azt gondoltad, hogy pénzen
megszerezheted az Isten ajándékát! Nem részesülhetsz, és nem is örökölhetsz
ebből, mert a szíved nem egyenes az Isten előtt. Térj meg tehát e
gazságodból, és könyörögj az Úrhoz, hátha megbocsátja neked szíved
szándékát. Mert látom, hogy a keserű irigység és a gonoszság fogságába
estél. (ApCsel 8:17-20)

Egy furcsa dolgot többször is megtapasztaltam már: vannak, akik megpróbálják
Istent lefizetni. Azt hiszik, hogy bizonyos összegek befizetésével
megvásárolják Isten védelmét, kegyelmét, áldásait. Tévedés! Soha ne tégy és
ne is gondolkodj így! Egy amerikai lelkész rövid áhítatát olvastam a
közelmúltban és ez úgy kezdődött, hogy az istentisztelet után odament a
lelkészhez egy gyülekezeti tag és ezt kérdezte: Lelkésztestvérem! Most
dobtam a perselybe 100.000 dollárt. Mit teszel értem? Mire a lelkész ezt
mondta: Semmit. Vedd ki a pénzt a perselyből, mert te vásárolni akartál és
nem adakozni! Amikor adakozunk, akkor ugyanis nem azért tesszük, hogy utána
bizonyos igényekkel lépjünk fel! Megdöbbentő keménység ez ugye? De itt van
mai Igénk, amely egészen hasonló az előbbi példához. Erre is azt mondjuk,
hogy kemény beszéd, de igaz. Péter apostol kimondta Simonnak, hogy a szíved
nem egyenes az Isten előtt. Ez a lényeg: a szívük milyensége Isten előtt.
Mert mi egymás szívébe nem látunk bele, az ember ugyanis azt nézi, ami a
szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. Ő látja a szívünk
indulatait, érzéseit is. A fonákságot éppen úgy, mint az őszinteséget. Ha
adakozol, ne le- vagy megfizetni akarj, hanem tedd Isten iránti hálából!

A nap gondolata:

Ha úgy adsz egy tíz fillérest, hogy tíz forintnak gondolják az emberek,
akkor az az ördög alamizsnája. Ha pedig adományodat nem az Úrnak adod,
inkább ne is adakozzál! (Trudel)

---------------------------------

Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként
adakoztak. Ha megvan a készség, az aszerint kedves, amije kinek-kinek van,
nem aszerint, amije nincs. (2Kor 8:3.12)

Mire tanít ez az Ige bennünket az adakozás kérdésében? Arra, hogy Isten
előtt kedves dolog, ha tisztában vagyunk a saját lehetőségeinkkel és nem
éppen csak dobunk valamennyit az Úrnak, hanem erőnk szerint vagy erőnkön
felül tudunk adakozni. Az a meglátásom, hogy szabad nekünk tudatosabban
adakoznunk! Vannak ugyanis tudatosan imádkozó, tudatosan Bibliát olvasó hívő
emberek, de vajon hány tudatos adakozó van Isten gyermekei között?                                       Legyünk tudatos adakozók, akik nemcsak az igeolvasást, az imádságot, hanem az
adakozást is tudatosan végzik! Áldás van az ilyen hívő magatartáson!

A második mondat megint egy kijózanító gondolat: amink nincs, azt nem tudjuk
és ne is akarjuk adni! Ha nyernék a lottón, ó, de sokat adnék az egyháznak!
- mondták már néhányan. Kezdjük ott, hogy a hívő ember nem hordja a
lottózóba a pénzét! Folytatjuk ott, hogy nem a nem létező javainkból akarja
az Úr, hogy visszaadjunk Neki, hanem abból adjunk, amit már Tőle kaptunk.
Mindig arra nézz, amid van, azt kaptad az Úrtól, abból tudsz adakozni is...
A nap gondolata:
Isten nem aszerint értékeli adományunkat, amit adunk, hanem aszerint, amit
visszatartunk. (Spurgeon)

--------------------------------------------

AZ ELVESZETT DRACHMA..
Egy drachma elgurulta sötét szobában.
Sok-sok lehetőség veszett vele kárban.
Ruhátlannak ruha, éheseknek kenyér,
betegnek orvosság, szegény adós rabnak
áhított szabadság.
Csak egy drachma, rajt császár képmása,
a többivel együtt mennyi jó forrása!
Kitartó reménnyel kereste gazdája
seprűvel, gyertyával a poros homályba’.
Mikor megtalálta,szomszédba sietett,
mert egyedül, önzőn örülni nem lehet.
A megosztott örömközösséget teremt.
Elgurult, gyarló drachma-életem
Uram, a te szent kezedbe teszem.
Te vigyázol rá,hogy el ne vesszen,
többi drachmáiddal áldássá lehessen. Gerő Sándor

------------------------------------------

A DRACHMA----
Elveszett a pénz, a drachma,
Söpört az asszony miatta,
a szemétből kiragadta,
a pókhálóból kiemelte,
gondosan letörölgette,
s bár volt másik kilence,
ez lett az öröm!

Én nem tudom, hogy mi voltam,
Lehettem pénz: elgurultam,
szűk sarkok közé szorultam;
Énrólam szól a példázat.
Elfog a boldog alázat:
kerestek és - megtaláltak!
Lukátsi Vilma.
--------------------------------
HA TE NEM LENNÉL
Ha Te nem lennél, két riadt kezemből
kihullatnám az életem,
mint céljavesztett, hitvány semmiséget.
Ha Te nem lennél, meghalna az élet,
meghalnának a Színek énnekem.
Déli verőn is dideregve fáznék,
hiszen Te vagy tündöklő napvilágom.
S bár tündérkertek ösvényein járnék,
elepednék, mint kopár pusztaságon.
Rettentő rommá összeomlana
énbennem minden, ami szent és drága:
lelkem elrejtett végtelen világa.
Szertehullana a harmónia,
sóhajokká lennének a dalok
és sikoltássá minden énekem:
hisz mindenem vagy, Uram, énnekem.Túrmezei Erzsébet

Elindult a Fiú
(Füle Lajos)

Hogy betelt az idő,  kaput nyitott a távol,
s elindult a FIÚ  az örökkévalóságból.
Múló évezreken  úgy lépett át a lába,
mint kinek az idő  cselédje, hű szolgája.
Váratlan érkezett  egykor, karácsony este,
gyermek képében egy  parányi, gyönge testbe’,
s volt, ki sejtette már:   e mustármagnyi Élet
megnő majd, s átszövi  végül a Mindenséget.

-------------------------------------------------------------

Érted a szavakat? Ahogy Fent, úgy Lent...nincs fent és nincs lent...Csak szeretet van és félelem.   Hol tartasz e között? Hol áll a szíved?Legyen meg a Te akaratod. Nekem nincs akaratom. Az „akarat” az emberi fej terméke.                        Én, a Teremtő vággyal vagyok teli! A teremtés ÖRÖMTELI vágyával.Az akaratomat Te találtad ki, hogy elengedd a felelősséget és Rám hárítsd, hogy legyen, akinek áldozhatod magad. Ne áldozz!!!  Add át magad a vágyamnak!Hívlak, Ember, hívlak teremtsük meg együtt, amiben megegyeztünk, amiért itt vagy a Földön.  Hívlak! Nélküled nem megy. Lépj EGYÜTT a Teremtő vágyával. Add át magad a Szeretete vezetésének. Nincs akaratom. Lágy hívásom hangját merd meghallani. Akkor is, ha a fejed nem érti, kapcsolódj össze Velem.Kapcsolódj a Fenthez, aki Én vagyok benned - Bent.Nincs Fent és Lent csak szeretet és félelem. Csak EGYség és KÉTség. Hol tartasz?

Meg mered élni a mindennapi Kenyeret? Ahogy azt Jézus tanította?
ADD MEG nekünk MA.  A Jelenben , az Örök jelenben éld meg a Kenyeret, a táplálást, az Örömöt, az ÉLETET!  Élj MA. Örömben. Mert ez az Örökkévaló, a MA. És Én megadom, csak bízz Bennem. Csak fogadd el!

-------------------------------------------

 Ha Fent vagy, éled és elfogadod a Jelen ajándékát, kenyerét. /Mert én vagyok az ÉLET kenyere!/(Jézus )
Hát mi választ el ettől? Ki választ el ettől?
A vétkek...másik találmányod önmagad korlátozására. Hát szükségem van Nekem kőbe vésett, papírra írt szavakra, törvényekre, hogy aztán büntethesselek?
Ha vétesz. Ha letérsz az Utamról, letérsz választott utadról, letérsz a szeretet útjáról...megérzed és magadat "bünteted" ezért.
Pedig csak tanulsz Ember, tanulod, milyen érzés a félelem útján járni.                                           Megtapasztalja tested-lelked-szellemed és figyelmeztet.
Én várlak. A Szeretet 0elfogad, és nem ítél. Nincs mit megbocsásson, mert sérthetetlen.
Hát engedj magadba. Fogadd magadba a Szeretetet és engedd, hogy cselekedeteid felfényesedjenek a múltban és a jövőben.
Mert az árnyék körülötted pusztán annyi, amennyit Te elfogsz a Fény elől. Az árnyékot a Benned jelenlévő Félelem veti, a Sötét nélküled nem létezik és csak Te teremtheted meg.
Én a Fény nélküled kevés vagyok. Én VAGYOK. Ha Te magadban Elém állsz, megteremted azt, amit Sötétnek hívtok. Nem kint van...ahogy Én sem. Benned vagyunk.
Benned van az a MAG, ami Én vagyok. És a MAG kapcsol össze Bennünket, ezzel tudod beengedni a Fényt és eltűnik az árnyék, mert áttetsző leszel, mint az Igazság. Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Ismerős? Hiszen már akkor hívott.
Mivé sötétültek a szavak? Milyen kapuk és korlátok épültek belőlük?
Az IGAZSÁG áttetsző, ezért a Fény áthalad rajta. És megszűnik a Sötét.
Csak Veled együtt megy, !. A Fent szól a Lenthez? Nem.!
A Fent szól a Benthez. Fogjuk meg egymást, tartsuk egymást.
És a Bent átalakít és ezt követi a Kint és így jön el Isten Országa. Együtt ..                                    Együtt a Teremtő vágyával.  Dönthetsz. Lépsz Velem együtt?
És ne védj minket a kísértéstől...Így szólj!
Köszönöm a bizalmat és megadom a bizalmat.
NEM védelek a kísértéstől. Dönthess. Újra és újra. A Fentet követed vagy a Lentet?                          A Szeretetet vagy a Félelmet? Érted már?
Nélküled nem mozdulok, megadom a lehetőséget a döntésre, mert nincs akaratom, hanem vágyam és Utam.   Az Én utam az Igazság Útja.
A tiszta áttetsző Igazságé, ahol nem hazudsz...MAGADNAK. Hanem követed a szíved szavát, mert ott szólok Én, BENT.
Dönthetsz. Kapsz kísértést. Minden döntésed tanít és nem vétesz, hanem úton jársz.                             Az Igazság Szép Fényes Útja a Belső Igazságod Útja. Az Én utam-veled. Ha ezen jársz, nincs szükséged az utolsó kérésre, mert már megszabadultál a Gonosztól. Amit úgy hívnak: félelem. Köszönöm, hogy hallod a Szavam

---------------------------------------

Az Evangélium.

Egy gazdag portugál szappangyáros sétája közben találkozott a lelkésszel és beszélgetni kezdtek.
A gyáros bevallotta, hogy nem szokott Istentiszteletre járni, hite is gyenge lábakon áll...
A lelkész rögtön azt kérdezte, mi az oka közömbösségének?
- Tudja, lelkész úr, a kereszténység nem sokat használt az emberiségnek...
Csaknem kétezer éve hirdetik Jézus Krisztus Evangéliumát, de az emberek mégse lettek jobbak...! Hazudnak, lopnak, gyűlölnek...Véres háborúban gyilkolják egymást!
A lelkész ekkor a közelben megpillantott egy maszatos, koszos gyereket. Az útszéli árokban pancsolt, így nyakig sáros lett közben.
- Nézzen, uram erre a gyerekre és gondolja meg! Mennyi piszkos, mosdatlan ember szaladgál az utcákon! Lám, a maga szappanja sem használ nekik...! Nem lesznek tisztábbak tőle! - mondta a lelkész.
- Ó, azért nem a szappan a felelős! - felelte a gyáros - hanem azok az emberek, akik nem használják a szappant!
- Nos, kedves barátom! Ugyanez érvényes az Evangéliumra! A kereszténységre is!
Csak akkor "használ", ha az szerint élünk...!

Mégis .. Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket.
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted, mégis tégy jót.
Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt.
Ha jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót.
A becsületesség, az őszinteség sebezhetővé tesz mégis légy becsületes és nyílt.
Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs.
Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts.
A legjobbat add a világnak, és ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van.

Egyre nagyobb a sötétség. Az ádventi koszorú gyertyáival veszem fel a harcot ellene.
Add, hogy lelkemben a Te fényed ragyogjon, mint frissen hullott havon a téli Nap!
Ragyogd be az életemet, Te, Aki a Fény vagy, és világosságul jöttél számomra is!
Fényeddel űzd el félelmeimet, láttasd meg bűneimet, sugaraiddal égess tisztára, hogy ragyogó karácsonyunk lehessen!
---------------------------------

Uram!
Ádvent van, és én várlak.
A világ egyre hangosabb, én csendben szeretnék lenni.
Olyan áldott csendben, amikor meghallani a hóesés kezdetét.
Olyan tiszta ádventet szeretnék, mint a hó.
Olyan szikrázót, mint a frissen esett hó a mosolygó téli napsütésben

---------------------------------------

ÁDVENTI ÉJSZAKA.
Fehér hótakaró, ezüst fénytakaró, valót eltakaró.
Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás.
Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj…
Se bűn, se szenny, se sár,  se kín, se könny, se kár,  csak hó és holdsugár.
Hiszen így volna jó.  De nem ez a való.  Csal a fénytakaró.
Alatta szenvedés, szenny, sár… elfödni és elrejteni

kevés a hó és holdsugár.  De Valakire vár. A holdfényes határ.
S ez az ádventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön!… Ne félj!
Túrmezei Erzsébet

"Igen, folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene, hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt. Azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell, fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!"
/ talán Adventben sem káros át és át gondolni Böjti Csaba szavait

 ------------------------------

Ismeretlen szerző:
Ne azt mondd,

Ne azt mondd: így haladtunk mindig és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jó-e ahogy volt, - haladhatunk-e tovább?

Ne azt mondd: így építkeztünk mindig, és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jól van-e úgy, amint van, - építkezhetünk-e tovább?

Ne azt mondd: így beszéltünk mindigés így is fogunk,
kérdezd inkább azt: ki értette, amit beszéltem, - folytathatom-e így tovább?

Ne azt mondd: így segítettünk mindig és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: segítség volt-e a segítség, - segítsek-e tovább?

Ne azt mondd: így várakoztunk mindigés így is fogunk,
kérdezd inkább azt: mire még, s mennyi ideje már, - hogyan várhatnék tovább?

-----------------------------------

Adventi lángok.

Viasztestben hitnyaláb, Kérünk, égj te legalább!
Hogy házunk sziklára épüljön Életünk mélybe, ne merüljön!

Reménnyel gyúlt gyertyaláng, Fénylőn tekints most le ránk!
Jég szívekbe égő tüzet hozz, Ördögi bűntől, esdünk: oldozz!

A legmelegebb láng ég ,Összeér most föld és ég
Angyal, ember mindenki boldog A rég várt fény végre fellobog!

E gyertya az örömtűz, Messiást várunk, de nincsen tűz.
Az éjszaka áldott karjában, Alszik a kisded jászolában…

Baja Mihály: Adventben      

Körültünk néma, vak sötétség,

Gyűlölség átka a szívekben,

Fogytán a kenyerünk a kasban,

Szűkölködünk a lelkiekben.

Oh balzsamosztó jobb kezével

Ennyi fájó sebet ki köt be?

Ki gyújt nekünk fényt e homályban

Vagy benne járjunk mindörökre? 

Te vagy Uram, a mi Királyunk!

Kelj fel a mi segítségünkre,

Kezünket összetéve kérünk:

Adj vidulást beteg szívünkbe.

Küldj Valakit a te nevedben,

Rá milliók, ím, várva várnak,

Kit prófétáltál az atyákban:

Küldj Szabadítót a világnak.

Néki növekednie kell, nékem pedig alá kell szállanom / részletek /

     Ján 3,30,

Neki.... Nekem. Ez a sorrend. Ez az első lépés azoknál.

Kiknek az Isten megmutatja Szerelmes Fiát.

- Sorrend ez... és nem lemondás.

Csak a ténye annak, hogy így közeleg az Isten országa.

„Nekem pedig alá kell szállanom.”

Ez az alászállás – az én problémám, az én harcom.

Nehezen értő, nagyra törő szívem

Mindennapos harca...

- Nekem annyi gondot, bajt okoz – ez az „Én”.

- De csak azért, mert nem értem meg, hogy amennyit

az énből itt leadok, annyit bírok az Isten országából.

„Nekem pedig alá kell szállanom.”

Ez a „nekem” az, amit sokszor nem akarok

amit nem értek meg.

Ennek az útnak tövisét, fájdalmát,

Szenvedését, keresztjét...

Neki kell viselni.

Ennek az útnak vándorait, botladozóit, gyáváit, csüggedtjeit, elesettjeit...

kiket az Atya neki adott, Neki kell felemelni.

... ... Ő vállalta ezt.

És, mi vagyunk azok, akikért vállalta

a Gecsemánét, a gyötrelmek éjszakáját,

a Golgotát.

- Amikor ott látom Őt...megértem, hogy Neki növekednie kell...

nekem pedig alá kell szállanom, mert ezen a lépcsőn jutok hozzá fel.

Tamáska Gyula

(Hozsannázó napok, I. kötet, 121old.)

Adventi emlék--/részlet /

Ha már lehullt a hó,

s fekete földünket befödte,

Hogy szállott gyermekálmok röpte

a fényes ég felé, az égi trón elé...

De Téged nem talált meg.

Az égi gyermeket kereste,

akiről, ha leszáll az este,

csodálatos mesék vonulnak,

vágytól égő gyermekszívekre...

Az égi gyermeket kereste,

és nem talált rád, nem ismert meg...

hiszen Te nem vagy többé gyermek.

Hála Neked, hogy megkerestél!

Ó most már van karácsonyom,

s ádventi nagy csodavárásom. 

Megcsaltak mind a régi álmok,

de Benned nincsen csalatkozásom.

Benned mindenem megtalálom.

A valóság szebb mint az álom.

Túrmezei Erzsébet

(Hozsannázó napok, I.132)

---------------------------------------

ADVENTKOR.

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen, megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul,
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...
------------------------------
Lukátsi Vilma
ADVENTI GONDOLATOK.
... hited talán csak egy kicsi mécses,
pedig hit nélkül várni nem lehet!
És az, aki nem az Urat várja,
nem is sejti az igaz ünnepet!

Nem fenyő alatt van az ajándék!
Az Ajándék – ha volt valaha –,
azt az ISTEN adta a világnak,
nekünk született egyszülött FIA!

-----------------------------------

Add, hogy a VÁRandósok örömével VÁRjam jöttödet!
Áldott légy Jézus, hogy Te eljössz, s Benned örökre velünk az Isten!
Ámen.
"Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: Ő jött el a világba."
(János 1:9)

--------------------------------