A FELTÁMADÁS ÜNNEPÉN. .

Nem merek örülni a húsvétnak. Félénk kishitűséggel az jut az eszembe, vajon elhiszik, hogy akad még olyan ember, aki hisz az eszme diadalának, s aki ünnepel a diadal ünnepén?!!

Mert a mi korunkban nem szabad hevülni. Ma már az idealizmust nemcsak védeni, de megsiratni sem szabad. Józannak, okosnak, hidegnek kell lenni, s ami fő: türelmesnek.

A mi korunk már ünnepelni is csak türelmességből ünnepel. Az elődök ünnepeltek, ünnepeljünk mi is.

De szükségét az ünnepnek nem érzik, jelentőségét nem akarják tudni, értékét nem képesek az egész emberiség közkincsévé tenni.

Nagyon elkopott már a mi hitünk. Pedig a hit szüli az eszmét, s a hit viszi diadalra is. A hit ad célt az embernek, cél nélkül nincs élet, csak tengődés és vegetáció.

Úgy rémlik nekem néha, hogy az a kor támadt fel, amely az istenembert szülte.

Cél, melegség, szeretet, ideál, lélek nélkül bolyong az ember, s amit tesz, az öntudatlan, amivel dicsekszik, beteges láz, megbomlott agyvelő. Mondom, hogy nekem úgy rémlik néha.

Úgy érzem, hogy a Messiásnak ismét meg kell születni. Nem hat már az emberre semmi, csak a halál példája. Mert a haláltól mindig rettegett és mindig rettegni fog az ember.

Fél a haláltól. Ez is öntudatlan nála. Mert ha ereje volna a halállal leszámolni, hinne a feltámadásban is!...

Feltámadás... Ma a feltámadást ünnepeljük.

A hit ünnepe lenne a mai nap!...

...És én hiszek. Az én szívem átfogja a nagy ünnep varázsa, s megtelik hittel, reménnyel, büszkeséggel.

Mióta a földre szállt Igazság meghalt a kereszten csúfos halállal, de feltámadt az egész mindenséget beragyogó diadallal, hányszor tévelyedett el már az emberiség!...

De a feltámadás ereje mindig megmenti. A Messiás még mindig a földön van. S míg egy ember van, ki az eszme diadalában hinni tud, folyik a megváltás.

A megváltás pedig feltámadást jelent!...

...Ez az én hitem, ez az én vigasztalásom a feltámadás ünnepén!...

Debreczeni Hírlap 1899. április 1.

Szombat:

Az Úr Jézus és a gonosztevők – Lk 23:33.-„ Amikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívnak, megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.”

  39-A megfeszített gonosztevők közül az egyik így szidalmazta: Nemde te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!

40-De a másik megdorgálta ezt mondva: Te nem féled az Istent? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!

41-Mi ugyan jogosan, mert cselekedeteink méltó büntetését vesszük, de ő semmi rosszat nem cselekedett.

42-És azt mondta: Jézus, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!

43-Ő így felelt: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.

Lényeg: A két gonosztevő osztozott a bűnben és a büntetésben, de örök sorsuk merőben különbözött egymástól.

I. Együtt voltak a bűnben – 33. v.

II. Együtt voltak az Úr Jézus mellett – 33. v.

III. Külön helyre kerültek az örökkévalóságban – 43. v.

A szeretet különös módon működik, Isten végtelen kegyelme a leggonoszabb bűnöst is elérheti és megmentheti, de szent igazságának a legjobb embert is meg kell változtatnia vagy el kell ítélnie.

A szeretetből fakadó kegyelem és ítélet tökéletes együttélése ez.

 Elfogad úgy, ahogy vagy, de nem hagy úgy, ahogy vagy.

Jöhetsz hozzá úgy, ahogy vagy, semmit sem kell változtatnod magadon. Ő már akkor is szeretett, amikor még az ük-ük-ük-ük nagyapád sem élt.                                                             

Szeret, akkor is, ha öltél, csaltál, hazudtál, loptál, csúfolódtál, paráználkodtál, kínoztál másokat, és ki tudja, mit tettél.                                                                                                       

Szeret akkor is, ha rájöttél, hogy nem tudsz megváltozni, és újra meg újra megteszed azt a gonoszságot, amit annyira utálsz.                                                                                                  Szeret akkor is, ha átkoztad Őt. Akkor is, ha te nem szereted Őt.                                                   Szeretete nem függ az emberek szeretetétől, szeret, mert Ő a Szeretet.

Ezt írja az 1Jn 4:10-ben: "Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy                   Ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért."
Mindenkit szeret, az egész világot, minden időben minden fajból, nemzetből, családból.              (Jn. 3:16 – „   Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A Máté 11:28-.ban ezt írja: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek."
A János 3:17-ben pedig ezt mondja: "Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa."
De miután hozzá mentél, és Ő elfogadott téged, nem maradhatsz úgy, ahogy voltál.                              Nem fogad el téged olyan torznak, gonosznak, betegnek, csúnyának, mocskosnak, sötétnek, amilyen vagy. Nem engedi, hogy olyan maradj sokáig! Hála Istennek! Ő megváltoztat, és ha nem engedsz neki, akkor annyi!
Ha nem engeded, hogy megváltoztasson, Ő nem tart a magáénak. Szégyellni fog.
Lukács 9:26. "Mert valaki szégyell engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval."
Ha nem engeded, hogy megtisztítson, semmi közöd nincs Hozzá.
János 13:8. "Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felel néki Jézus:.                     Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs énhozzám."

Ha nem változik meg a gondolkodásod, az életviteled, még a motivációd és célod is, akkor nem tartozol az Ő országához. 

Róma 11:1-2. "Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.                                          És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata."

Ha nem dicsőíted Őt testedben, a hétköznapokban is, evésben, ivásban, beszédben, munkában, akkor nem tud téged befogadni országába, mert Ő nem tudja eltűrni a bűnt, a szennyet, a mocskot, nem bírja elviselni azt a tökéletlenséget, amilyenek mi vagyunk.
1Kor 3:17. "Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti."
1Kor 6:19-20. "Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi."
Efézus 5:25b-27. "...miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen."
Ő megváltoztat, megteszi a lehetetlent: szentté tesz. Csak hagynod kell, engedned kell, neked is akarnod kell. Nem gondolhatod komolyan, hogy elég jó vagy, szent vagy ahhoz, hogy változás nélkül, áldozat nélkül, szenvedés nélkül örökölhesd országát.                                                                           Ha így gondolod, akkor nem értetted meg a megváltás lényegét.
Amikor megtérsz, egy új élet kezdődik benned, és ez az új élet növekszik, alakul, eközben pedig folytonosan hadakoznod kell önmagad ellen, a régi haldokló ellen.                                                  Egy perc nyugtod sem lehet utána!

                              Jézus a Golgotán.

A húsvéti ünnepek sorában idén április 2., 3. és 4. nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat ünnepe, ezt követi 5-én húsvét vasárnapja.

80A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. A 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (vagyis március 22. és április 25. között) ünneplik, ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes többi ünnepe.                       A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a Nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A Nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. (A "zöld" jelző abból fakad, hogy e napon a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők.) Nagycsütörtök a katolikus egyházban az Oltáriszentség szerzésének emléknapja. Az esti órákban kezdődő "utolsó vacsora miséjén" a Glória éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), az orgona és a csengettyűk, kezdetét veszi a legmélyebb gyász. Az oltárcsengő helyett kereplőt, fakalapácsot használnak a szomorúság jelenként. Jellegzetes még a mise keretében végzett lábmosás szertartása. A mise végeztével az Oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról ("oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. (Ha lehetséges, a kereszteket kiviszik a templomból.) Régen elterjedt népi szokás volt a nagycsütörtök esti, vagy a nagypéntek reggeli rituális mosakodás, fürdés. Néhol a lovakat, teheneket is levezették a vízpartra, hogy azok is egészségesek legyenek.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A keresztények ezen a napon emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet (vagy behozzák a templomba az előző nap kivitt keresztet). Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen e napon nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja. Az igazi húsvéti ünneplés Nagyszombat délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de - miként az evangélium szerint előre megmondta - harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a katolikus liturgiában a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.                                                        A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.                  A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.                                                                                                                    Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson - különösen keresztelésekkor - ott ég az oltár mellett. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet.                                                                                                                          Húsvét vasárnapja a tavasz kezdetét követő első holdtölte utáni vasárnap.                                                         A kereszténység első évszázadaitól fogva szokássá lett, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémulnak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai, és csak a nagyszombat esti szertartáson szólalnak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását.                                                       Több magyarázat ismert arra, hogy honnan kapta nevét "zöldcsütörtök", azaz nagycsütörtök, amely a többek között Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora és a katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is.                                                                                      Német nyelvterületen egyesek a "greinen" (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt okán rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztanak a hívők. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.                                                                                 A nagyszombat esti feltámadási körmeneten a hívők égő gyertyákkal vonulnak, jelezve, hogy hitük szerint Jézus - mint maga mondta - a "világ világossága".                                                            Húsvétvasárnapnak az ősegyházban eredetileg nem volt külön liturgiája, mivel a nagyszombat este kezdődött szertartások hajnalig eltartottak.

 

Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem.

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem…
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

              4--KRISZTUS DRÁGA VÉRE…

Drága véren váltattatok meg … Pét. I. 1:19.-v..

Isten a vért kezdettől fogva drágának tekintette..

Hiszen az életnek a forrása volt. Ezért volt a törvény rendelkezése,,

Hogy a húst nem lehetett megenni a vérrel !!

Ezért viselte a bizonyos értelemben az áldozati állatnak  vére a szentséget magán. Mikor Kain megölte Ábelt, Isten ezt mondta:

„ A te testvéred vére kiált, ha ez így van, / márpedig így van / akkor

Mennyivel drágább volt az Atya számára Krisztus vére. 

Krisztus drága vére hasznos az Isten népének sokféle módon.

Ennek a vérnek megváltó ereje van. Megvált a kárhozattól.

Akik ma törvény alatt vannak, azok számára ez a parancs érvényes.

„ Ezt cselekedd és élsz „ A törvény szolgái voltunk, De Krisztus lefizette értünk a váltságdíjat. És a törvény így már nem uralkodik felettünk. Szabadok vagyunk tőle. Krisztus megszabadított a törvény  átkától, átokká lett értünk/ helyettünk/ Krisztusig állandó félelem alatt éltek azok, akik ma törvény alatt voltak.

De mi nem vagyunk a törvény alatt,  hanem a kegyelem alatt.

Az Ő vére által !!! Boldog az - az ember , aki magát megváltva érzi,/ tudja / a törvénytől.                          Annak büntetésétől. Aki ma törvény alatt volt,

Állandóan abban  a veszélyben élt, hogy magát beszennyezi,.

A törvény alatt lévő ember soha nem érezhette azt, hogy munkáját tökéletesen bevégezte. Ezért kellett az áldozatokat újra és újra  megismételni.

            3--JÉZUS SZENVEDÉSÉNEK A CÉLJA :

Sok fiakat vezérelt dicsőségre… Zsid. 2:10-v.

Mi ma célja Jézus szenvedésének ??az, hogy a fiakból gyülekezetet formáljon. János azt mondta : Hatalmat az azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek. A fiakat na szenvedése által formálja, és nekik a leg -nagyobb ajándékot adja, az Ő dicsőségét .

Azért lett olyan ,mint az ember, hogy az ember olyan legyen ,mint  Ő .Ő alászállt a dicsőségből, hogy magát rajtunk, bennünk megdicsőítse, és felvigyen minket az Ő dicsőségébe.

De ezt csak azért tudja megtenni, mert Ő lett a dicsőségünk szerzője.

A bűnös aki bűnei miatt elidegenedett istentől, az Isten fiává lesz

Jézus lemondott a dicsőségéről azért, hogy velünk együtt tudjon érezni.. Hogy példa legyen a szenvedő számára, megalázza magát a szenvedés lévén mindhalálig, mégpedig a keresztfának haláláig.

Ő dicsőségre vezet sokakat. Vannak korok amikor úgy látszik,. hogy

A hívők száma nagyon kevés. Amikor a tanítványokkal mi is kérdezhetjük: Kevesen vannak , akik  üdvözülnek ? Az Ige megvigasztal : a Jelenések könyve szerint az üdvösséget nyertek száma olyan nagy sokaság lesz, melyet senki meg nem számolhat.

A dicsőség az üdvösségnek végső eredménye. 

Ha Vele együtt szenvedünk, Vele együtt fogunk megdicsőülni is.

            2--ÜDVÖSSÉGÜNK FEJEDELME… Zsid. 2:10.v

Üdvösségünk fejedelmét szenvedések általtette tökéletessé….

János a szolgálatának kezdetén,Báránynak nevezi Jézust, aki magára vette a világ bűneit. / tiédet , enyémet, mindenkiét !!/

Az Ige nevezi Őt az  Isten szolgájának. Aki  a legmegvetetettebb volt az emberek szemében. Itt az Ige az üdvösség fejedelmének nevezi.

Urunk üdvösségünk megszerzésében lehet nemcsak engesztelő áldozat, nemcsak szolga, hanem fejedelem is, aki az Atya jobbján ül és kinek adatott minden hatalom mennyen és földön.

A mennybemenetele óta Ő az üdvösségünk fejedelme !!

És egyszer majd Ő fog vissza jönni is ítélni élőket és holtakat.

Akkor majd úgy fog megjelenni, mint minden  nép fejelme,melyeket ítéletre maga elé gyűjt,,állit.

Így a mi üdvösségünk erős kezekben van, Jó és biztos helyen van.

Ezért  mondta a tanítványainak,hogy  senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből., de ez a fejedelem ,már most a mi vezetőnk akar lenni.

Az Ő parancsára kell hallgatnunk, Az Ő nevéről kell hitvallást tennünk és érte szenvednünk.

Az Ige azt mondja ,hogy Ő szenvedések által lett tökéletessé. Megváltónk munkájának az elvégzésében az eszköz a szenvedés volt.

Szenvedés által vitte véghez, ami a  mi számunkra szükséges volt a megváltáshoz.

--------------------------------

            1--A SZENVEDŐ JÉZUS, MINT MINTAKÉP :

Szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott… Pét.I. 2:23.v

Mit csináljon egy keresztyén ember,ha bántják, vagy ha üldözik ?

Páter erre a kérdésre így válaszol : azt kell,tennie mit Krisztus tett.

Ő nem volt más,mit Istennek szenvedő szolgája. A Pét.I. 2:21-25.v-ek tele vannak emlékezéssel és  az És. 53. része, mely Isten-szenvedő szolgájáról beszél. Jézus bűn nélkül való volt, mégis bántották és a bántalmak miatt igen sokat szenvedett.

De ezt a szenvedést szeretettel hordozta. Szenvedésével Jézus példát mutatott, nekünk ,hogy nyomdokait kövessük.

Péter apostol egy olyan szórt használ, melynek két jelentése is van.

Jelenti a külső mintát, melyet a tanulónak le kell másolni, és jelenti egy szöveg kiírását a könyvből.

Jézus számunkra mintát adott,  melyet le kell másolni,Mintát adott életével, melyet követnünk kell. Ha sérelmeket, igazságtalanságokat,

Kell elszenvednünk , melyeken Ő is keresztülment . Jézus szenvedése megváltó szenvedés volt. Azért szenvedett ,hogy az embereket az Istenhez vezesse

És lehetséges az, hogy a keresztyén ember az Ő követésében egy olyan életet mutat meg a világnak, mely oda tud vezetni embereket Istenhez és így részt vehet Krisztus  megváltói szenvedésében.

-----------------------------------------------------------------

Nagypéntek d. e.

Az Úr Jézus és a hűségesek csoportja – Jn 19:25-27

Lényeg: Mindvégig kitartó hűségre van szükségünk.

I. Mint a János hűsége

II. Mint az asszonyok hűsége

III. Mint az Úr Jézus hűsége – Jel 2:10.

Nagypéntek d. u.

Az Úr Jézus és a pogány százados – Mk 15:22-39

Lényeg: A pogány százados bizonyságtétele rendkívüli volt.

I. A bizonyságtevés tartalmára való tekintettel – 39b

II. A körülményekre való tekintettel

III. A bizonyságtevő személyére való tekintettel (pogány volt) – Mt 19:30

NAGYPÉNTEK Elvégeztetett!...

Meggörnyedt vállal nem cipelte sokáig a keresztet.  A Golgota sem hallotta sóhajtásait sokáig.                      Elvégeztetett, meghalt  Egy percre mintha elsötétült volna a világ, mintha megreszketett volna a mindenség, mintha az Élet önlángját akarta volna kioltani a földön.  Aztán csendes lett minden. Ragyogott a nap, illatozott a virág, illatba fürödtek a lepkék, s örültek az életnek az emberek...                   A Golgotán pedig fehér fényben ragyogott a holttest. A halott sápadt arcát glória ragyogta be, s láthatatlan szellemek kara énekelte a keresztfa mellett az emberiségnek minden időkben legfelségesebb himnuszát: Feltámadunk!...Lenn pedig ujjongva, röhögve tombolt a latrok serege. Ha a kereszt himnusza túl nem zengi állati üvöltésüket, talán a megnyíló föld már akkor mindjárt ítélt volna az Élet és Halál örökös perében!    De az ének olyan túlvilági, olyan kiengesztelő volt!... Nem tett igazságot az örök Erő, mely könyörületesen időt enged a szívnek, hogy feltalálja önmagát és Istenét!...Nem ítélt és nem ítél most sem a földi bírók hitvány igazságával.  Kétezer év óta Golgota a föld, s a Megváltók sóhajától siralomvölgye lett. A nagynak, a jónak, a nemesnek most is keresztfa, bitó a sorsa, míg fényben, ragyogásban élnek a latrok, s dorbézolásuk zsivaját alig-alig képes elnémítani a keresztfáknak biztató feltámadási éneke. A megváltás munkája mikor lesz befejezve?... A jók mikor hódítják meg már a földet?... Elveszne a hit, öngyilkos lenne a lélek, ha az első istenember keresztje nem volna!...  Bízzunk a keresztben, bízzunk a szenvedésben. Az Élet és Halál harca nincs még eldöntve, s a nagypéntek után húsvét jő!!... Feltámadunk!!!                                                                                   Debreczeni Hírlap 1899. március 30.

------------------------------------------------------

Márk 11:9-10,-„Akik pedig előtte mentek és akik követték, kiáltottak, mondván: Hozsánna! Áldott, aki jő az Úrnak nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!  

Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünnepli virágvasárnap az egyház: a nép közül sokan ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltott fel: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21, 8).

Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint az emberek a felső ruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János pedig pálmaágakról számol be.

Virágvasárnap, a keresztény kultúra országaiban kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.

Mámoros boldogsággal így köszöntötték a bevonulót: Áldott, aki jő az Úrnak nevében, áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely jő az Úrnak nevében. - De hát micsoda bűn nyilatkozik meg ebben? Nézzük meg!

Kevés kivétellel ugyanaz a tömeg ordítozta nagypénteken a feszítsd-meg-et, mint amelyik pár nappal előbb virágvasárnapon a Hozsánnát énekelte.

Jézus ma nem egy városba, egy közösségbe, hanem egyénenként egy – egy ember szívébe szeretne bevonulni,.

Hogy ott hozzon változást.

Ma a 21-században, hányan engedik meg ezt Jézusnak???

És hányan lesznek akik nagypénteki tömeghez csatlakoznak??

Mindenki magánvak adjon választ még ma!!

„ Mert ma ha az Ő szavát halljátok ,meg ne keményítsétek a ti szíveteket!!”

„Annak okáért amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket!…” (Zsid. 3:7-8)