2014. február 3., hétfő




"Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején? A gonoszok kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, amiket koholtak. Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kívánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat. A gonosz az ő haragos kevélységében senkit nem tudakoz;nincs Isten, ez minden gondolatja. Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.

Lenyomja, tiporja és erejétől elesnek az ügyefogyottak. Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arcát; nem is látott soha! Kelj fel Úr Isten, emeld fel kezedet: ne feledkezzél el a szegényekről! Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta. Te látod ezt, mert Te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme. Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz. Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről. A szegények kívánságát meghallgatod, óh Uram! Megerősíted szívüket, füleiddel figyelmezél, Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember." Zsoltár 10,1-5. 10-18


Méltó a Bárány!
Méltó a Bárány, hogy felnyissa ama Könyvet,
és táruljanak földi-égi titkok.
Vére árán váltotta meg népét,
Minden nemzetből akit elhívott.
(Jel 5.) Siklós József
-------------------------------------------------
Alfa - Omega
(Jel 1, 10-18.)  
Bokáig érő tiszta fehérségben
lángoló szemmel áll az Úr maga.
Lába izzó érc, szava vízmorajlás.
Első - utolsó. Alfa - Omega.
(Jel 5.) Siklós József
----------------------------------------------------------
TEGNAP, MA ÉS MINDÖRÖKKÉ 


Tegnap a földön jártál
Betlehem s Golgota közt;
- letepert, kifosztott földünk
csodákba öltözött.

Ma is csodákra ámul,
ki Veled találkozik.
Megnyílt ég sugarában
csodák közt jár a hit.

Oly gyorsan váltják egymást
pillanatnyi divatok!
- Örök sziklára állt rá,
ki Veled találkozott.
     Siklós József


Mindenem Te vagy!

Jézus, égi fényem,
jó és hű Vezér,
Kőszirt vagy Te nékem,
bármi próba ér.
Manna vagy, mely éltet,
víz, mely enyhet ad;
Véled célba érek,
Mindenem Te vagy.

Elhagy bátorságom,
elfogy az erőm,
Megtagad barátom,
nincsen segítőm.
Nélküled az éltem
árva, bús marad,
Békém, reménységem,
Mindenem te vagy!

Vándorutam vége
már közel, tudom,
Áhítattal, csendben
várlak, Jézusom.
Hogyha hív a kürtszó,
mennybe fölragadj!
Ott is ezt kiáltom:
Mindenem te vagy!
A hit hangjai, 351
---------------------------------------
Nagy Főpap, égi kezesem
35*
A mennybe’ fenn a trónusnál, A Krisztus értem közbenjár.
Nagy Főpap, égi kezesem, Örökre biztos védelmem.
Markába véste nevemet; Szívébe írta, nem feled.
Örökké Ő lesz pártfogóm; /:Elnémul minden vádolóm.:/
2. Mikor a Sátán, megkísért, És vádol megbánt bűnökért,
Jézusra nézek, áldom Őt, A bűneimből Megmentőt.
Ő halt meg minden vétkemért, A bűntelen a bűnösért;
Isten, a Bíró fölmentett, /:Krisztusra nézve engedett.:/
3. Íme, a Bárány Ő van ott, Feltámadt, és üdvöt hozott;
Ő mondta: Megváltód vagyok, Nem vonja vissza, mit adott.
A Bárány vére volt az ár, Őnála többé nincs halál.
Krisztusban üdvöm készen vár, /:Ott fenn, az Isten trónjánál.:/
-------------------------------------------------
A drága Főpap: Jézus
55*
Az áldott Orvos jön hozzánk, A drága Főpap: Jézus.
Igéje balzsamként hull ránk. Üdvünk, reményünk: Jézus.
Refrén:
Halld, mint zeng az égi kar, Lágyan csengő hangokkal!
Szívemben is zeng e dal: Jézus, Jézus, Jézus!
2. Ki minden vétket megbocsát, S bűnünk eltörli: Jézus.
Megnyitja mennynek ajtaját, S vezérel minket Jézus. Refr.
3. Megölt Bárány, ó, dics Neked, Üdvünk szerzője, Jézus!
Te győztél minden bűn felett, Ó hála Néked, Jézus! Refr.


Égi Főpap, Úr és Király
357*
Jézus, hű Megváltó, Isten áldott Szentje,
Égi Főpap, Úr és Király, Béke hírnöke…
Refrén:
Hála néked, Bárány, Mert Atyám lett az Isten,
És elküldted Lelkedet, Hogy megtartsd életem!
2. Jézus, hű Megváltóm! -Nem adatott más név,
Amely által éltem lenne S üdvre juthatnék. Refr.
3. Elé állok egykor, Színről színre látom.
Dicső fénye rám ragyog majd, Krisztus lesz Napom. Refr.
----------------------------------------
Jézus, Ég és föld Királya
381*
Jézus, te drága, Ég és föld Királya,
Ó, Isten egyszülött Fia! Áldlak, dicsérlek,
Várlak, szeretlek, Te vagy szívem boldogsága.
2. Oly szép az erdő, Illatos a mező,
Ha a tavasz megérkezett. Ám Jézus még szebb:
És még kedvesebb, Ő kéri most a szívedet.
3. A napfény ékes És a Hold is fényes.
Fenn ragyognak a csillagok. Ám Jézus még szebb:
És még fényesebb, Várja, hogy szíved átadod.
4. Jézus, Te drága, Ég és föld Királya,
Ó, Isten egyszülött Fia! Áldlak, dicsérlek,
Híven követlek, Életem hű Megváltója.
Münster (Almási Mihály fordítása)
(v.ö. Gerzsenyi Sándor: Legdrágább Jézus c. fenti versfordításával)



"Dávid Zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet! Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben. Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett. Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges. Az Úr szava cédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libanon cédrusait is. És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libanont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat. Az Úr szava tűzlángokat szór. Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját. Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az Ő hajlékában mindene azt mondja: dicső! Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké. Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel." Zsoltár 29,1-11


Köszönjük Úr Jézus, hogy nevedben bízhatunk és kérhetünk arra, áldj meg most minket. Nagyon köszönjük, hogy itt lehetünk, mert cselekedni akarsz bennünk. Áldunk azért is, hogy tudod, mire van szükségünk. Hadd tudjunk már az első pillanattól fogva engedni szavadnak. Nagyon kérünk, hallgass meg minket. Ámen.

Ennek a Zsoltárnak az első két verse azt mondja: "Adjatok az Úrnak!" Mit adhatnánk az Úrnak? Olyan sok helyen mondja az Ige, hogy egyszerűen nem fogad el áldozatot az Úr, nincs szüksége ajándékra. Így mondja: "Nem fogadhatok el tulkot a te házadból,...Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken." (Zsoltár 50,9-10). Mit adhatok én az Úrnak? Az első Ige pedig így hangzik: "Adjatok az Úrnak!"



"Az éjszaka múlik."
(Róm.13:12)

A keresztények az első században buzgón várták Jézus visszatérését. Sokaknak, ha nem mindenkinek, a küzdelem a gonosz erőivel szemben olyan volt, mint egy szenvedéssel teli éjszaka. Pál a Rómában élő keresztényeknek írta ezeket a bátorító szavakat, hogy az "éjszaka már múlik."
Napjaink a sötétség sokkal nagyobb, mint valaha volt. A bűn egyre sokasodik és a gonoszok sok ember fölött zsarnokoskodnak. Semmi másban nincs remény, csak Krisztus evangéliumában. Jézus visszatérésének közel kell lennie.
Fontos, hogy Jézus követői végre felébredjenek az álomból, amibe olyan sokan elmerültek. A lehetőség ideje ma van és nem holnap. Vessük le azért a sötétség cselekedeteit és vegyük magunkra a világosság fegyvereit! (Efézus 6.fejezete)

Forrás:
Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról
------------------------------------------------------


Szeretem a jó Istent, de most kicsit ellazítottam az utóbbi időszakot az életemben. Vágyok vissza hozzá és szeretnék újra hozzámenni, és azokat a terheket letenni elé, amik most a szívemben, a fejemben és az életemben vannak. Hiszem, hogy nála, csakis nála van a megoldás!

Nehéz terheket cipelsz. Későn fekszel, hajnalban kelsz, fájó, megdagadt szemekkel ébredsz. Rohansz, futsz a munkába, vagy neveled a gyerekeket, szervezed a család életét, szakács vagy és tanító, programtervező és heti felelős.  Este aztán fáradtan dőlsz az ágyba. Kimerültnek látszol. Mert kimerült is vagy. 
Aztán hallasz egy hangot: "Gyere, beszélgessünk egy kicsit... Mondd csak, miért? Ki kényszerít Téged erre? Mit gondolsz a jövődről? Szép a feladat, amit vállaltál, de egyedül nem tudsz megbirkózni vele. Csak velem! Csak én tudok segíteni. Csendesedj el!
Eszembe jut a kedvenc zsoltárom:
"Csak Istenben nyugszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.  Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb." (Zsoltárok 62,2-3)
Eddig csak hallgattam, de most már szólok. Figyelj csak, én is itt vagyok! Fogd meg a jobbomat, bízzál bennem. Ismerlek jól, életemet adtam érted! Hűséges vagyok és nagyon szeretlek... Aggódom érted! De ne félj én Veled leszek, szemeimmel tanácsollak, vezetlek Téged. A Te feladatod csak az, hogy soha ne eressz el, s higgyél bennem tiszta, igaz szívvel.