AZ ÓSZÖVETSÉG
KÖNYVEI
Mózes öt könyvével kezdődik az Írás:
Teremtés az első, majd a Kivonulás van a másodikban - Egyiptom földjéről; harmadik könyv szól a léviták tisztéről; negyedikbe került a nép számlálása, ötödikbe pedig a törvény summája. Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel két könyve, Királyok, Krónikák szintén párba kötve;
Ezsdrás, Nehémiás templomjavításról szól, míg Eszter könyve hűség jutalmáról. E tizenhét könyvben -mindent egybevetve van Isten népének írott történelme.
Mózes öt könyvével kezdődik az Írás:
Teremtés az első, majd a Kivonulás van a másodikban - Egyiptom földjéről; harmadik könyv szól a léviták tisztéről; negyedikbe került a nép számlálása, ötödikbe pedig a törvény summája. Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel két könyve, Királyok, Krónikák szintén párba kötve;
Ezsdrás, Nehémiás templomjavításról szól, míg Eszter könyve hűség jutalmáról. E tizenhét könyvben -mindent egybevetve van Isten népének írott történelme.
Jób könyve a tűrés és a
hit próbája; következik Dávid százötven zsoltára
bölcs Salamon írta
Példabeszédekét, Prédikátor könyvét, Énekek Éneké-t.
Ez az öt könyv együtt a
költészet tára, és rákerül a sor a próféciákra:
Négy nagy próféta közt első
Ézsaiás, látnokszeme előtt él már a Messiás!
Jeremiás könyvét, Siralmait
sírja, Ezékiel könyvét a fogságban írta;
Dániel könyvében csodás
események, bátor hitvallások és jövendölések...
Tizenkét prófétát közöl még
az Írás: Hóseás és Jóel, Ámos és Abdiás,
Jónás és Mikeás, Náhum és
Habakuk- jövőt látó szemük sohasem volt hazug- Zófóniás, Haggeus és Zakariás,
végül az utolsó könyve:
Malakiás.
--------------------------------------------
AZ ÚJSZÖVETSÉG KÖNYVEI
Négy evangélium, de azért nem
páros: Máté, Márk és Lukács - a negyedik János. Az örömhír: JÉZUS!
megszületett, íme!
Jánosnál így hangzik:„Testté
lett az Ige!’’ Életét, halálát és feltámadását
szemtanú hűséggel ők négyen
megírják, előttük történtek csodái, tettei.
- Majd az Apostolok
Cselekedetei következik sorban.
Aztán Pál apostol
Írja leveleit, és a Szentlélek szól
Rajta keresztül a
gyülekezeteknek: a Róma-beliek kaptak mindjárt egyet;
Korintusba kettőt kellett
megírnia, bizonyságképpen, hogy Krisztus Isten Fia! Galatákhoz egyet, egyet
Efézusban,
mivel ott is hittek már az Úr
Krisztusban.Filippi, Kolossé szintén kaptak egyet, Thesszalonikában viszont
kettőt vettek;
Timóteus kettőt, Titusz egyet
kapott, végül Filemonnak egy rövidet hagyott. Zsidókhoz írt levél. Majd Jakab
apostol
Egy levele után Péter
kettőben szól; három levelet írt János, Júdás egyet,
a Jelenések könyve zárja a
sorrendet.(Értéséhez adjon az Isten kegyelmet!)
-----------------------------------------------
MÉG HULL A MAG...
- Még nincs vége, még egyre hull a mag, A gigászi kéz még egyre szórja,
A nagy példázat még nem vált múlttá, Mert még nem jött el a számadója,A magvető még egyre szórja...
- Szántóföldek! Ekétlen, vad utak! Kősziklás, bogáncsos, tüskés helyek! Esőre szomjas, kiszáradt rögök, Fájó ugarok, terméketlenek! A példa nektek szól, ti - emberek! A magvető - az Isten! A magot,Az élet-igét még egyre szórja.Hirdettetik az egész világon,Hogy a bűnösnek van Megváltója,
Aki a váltságot már lerótta! Odakerült, világ közepére Az Isten oltára, a Golgota!Ahol megbékélt veled az - Isten,Ahol érted halt az Isten Fia,
A kegyelem nagy inspirátora, Aki, ha eljő majd az ítélet,Odaáll közéd s az Isten közé:Vérző testével betakar - téged,És kezét nyújtja a Bíró felé!
- Őt már ne, Uram, már ne sújts felé! - Őérte én a váltságot letettem,
Az ő bűneiért szenvedtem én! Őérte Te már elhagytál - engem!
Ígéreted szerint Ő az enyém!- Szerető szívedre hadd hozzam én!
- Halld, ó világ! Neked szól az ige:Békét kínáló drága üzenet...
- Esőre szomjas, kiszáradt rögök!- Fájó ugarok, köves vad helyek!
- Szántatlan földek! Szívek! Emberek!
-,,,,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-,-,-,-,-,-,-,
- Még nincs vége, még egyre hull a mag, A gigászi kéz még egyre szórja,
A nagy példázat még nem vált múlttá, Mert még nem jött el a számadója,A magvető még egyre szórja...
- Szántóföldek! Ekétlen, vad utak! Kősziklás, bogáncsos, tüskés helyek! Esőre szomjas, kiszáradt rögök, Fájó ugarok, terméketlenek! A példa nektek szól, ti - emberek! A magvető - az Isten! A magot,Az élet-igét még egyre szórja.Hirdettetik az egész világon,Hogy a bűnösnek van Megváltója,
Aki a váltságot már lerótta! Odakerült, világ közepére Az Isten oltára, a Golgota!Ahol megbékélt veled az - Isten,Ahol érted halt az Isten Fia,
A kegyelem nagy inspirátora, Aki, ha eljő majd az ítélet,Odaáll közéd s az Isten közé:Vérző testével betakar - téged,És kezét nyújtja a Bíró felé!
- Őt már ne, Uram, már ne sújts felé! - Őérte én a váltságot letettem,
Az ő bűneiért szenvedtem én! Őérte Te már elhagytál - engem!
Ígéreted szerint Ő az enyém!- Szerető szívedre hadd hozzam én!
- Halld, ó világ! Neked szól az ige:Békét kínáló drága üzenet...
- Esőre szomjas, kiszáradt rögök!- Fájó ugarok, köves vad helyek!
- Szántatlan földek! Szívek! Emberek!
-,,,,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-,-,-,-,-,-,-,
NYOMKERESÉS
Az eke szarvára vetettem
kezem,és nem kívánok hátranézni, Uram,
csak előre, a barázdák
során,hogy a nyomodon vezessen utam.
Ha kell, sírva is vetni a
magot,hogy vigadozással arassak majd,
de azt se bánni, hogyha más
arat,és megelőzni mosollyal a bajt...
Szeretném meglátogatni a
foglyokat,és fölvidítani a betegeket,
hogy azt mondjad Te ama nagy
napon Uram,hogy mindezt megtettem -
Veled!
-,-,,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,
VÁNDORMADARAK
A nyárszagú fészkek
vonzása kiégett,
húzza már az éket a vonuló
csapat;
növekedő árnyak,erősödő
szárnyak,
s indulnak a bátrak a hűlő ég
alatt.
Nem néznek már hátra a hazai
tájra,
ösztön őskorbácstűzi-hajtja
őket
át a nagyvilágon,túl az
óceánon,
ahol hét határon sem látják a
földet...
Ki tudja, ki
érti,útjukat ki méri?
Oltalmát mi kéri az égi
erőnek?
És még mi van hátra?De a kapu
tárva,
s a fészek a nyárra
visszavárja őket!
-,,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
VIRRADAT
Latin nyelvbe, tilalomba zártan
Hevert az Írás olvasatlanul.
…a wittenbergi
vártemplom falára
októberi éj sötétje borul,
nyugtalanul alszik lenn a
város,
hűlő kéményekben gubbaszt a
gond.
hangtalanul kondul a harang,
ütése most egy emberszívben
kong:
elszánt léptek riasztják a
csendet,
szögek koppannak kalapács
alatt,
árkuspapír fehérlik az ajtón,
s mire fölkel a Nap,
a könyv-veretről lepattan a
csat!
-------------------------------------------------------
Nem azt kell
sajnálni, ami volt és elmúlt,
hanem azt, ami nem volt.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
A legszebb emlék a szeretett,
amelyet mások szívében hagyunk magunk után.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."
( Ady)
Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég,
minden körülményben." (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..." (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni."
(Alfred Capus)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk
valamiben és, hogy ezt a valamit
bármiáron el kell érnünk."
(Curie -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.”
hanem azt, ami nem volt.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
A legszebb emlék a szeretett,
amelyet mások szívében hagyunk magunk után.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."
( Ady)
Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég,
minden körülményben." (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..." (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni."
(Alfred Capus)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk
valamiben és, hogy ezt a valamit
bármiáron el kell érnünk."
(Curie -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.”
(Leonard Da Ung)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése