ígei , verses bozonyságok

Közeledjetek Istenhez és közeledni fog hozzátok Jak.4:8

De mi szükségem van az Istenre?

Miért engedi Isten?

Kicsoda Jézus?

Ki üdvözíthet?

Mi az igazság?
Jézus ma él?

Válaszolj nekem Uram!

Ha szeretnél választ kapni kérdéseidre,

Szeretnéd Jézus Krisztus személyesen is megismerni

Isten közelében lenni,

Énekkel és zenével Dicsérni,

Akkor itt a helyed,

Éljük át együtt az újjászületés örömét

Adj egy esélyt magadnak és Istennek életedben!

Lépj ki a szokásokból és indulj el új utakon!

Szeretettel

 Nagyszombat A mai nap igéi:

Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál. (Zsolt 139,16)

Krisztus mondja: "Ne aggódjatok életetekért." (Mt 6,25a)

Az ünnep igéi: Hallgasd meg, Uram, imádságomat, jusson el hozzád kiáltásom! (Zsolt 102,2)

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. Az Egyházi időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti Isten tiszteletet vasárnapinak nevezik.

Húsvét az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.

Régi szokások :

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét,                       Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak.

. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

 A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása.

A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.

A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés, amely szokás keveredik a határkerülés mozzanatával.

 Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, majd amikor felkel a nap, abban megpillanthatják a húsvéti bárányt, Jézust. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.